Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-14 / 212. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2021. szeptember 14 7 Z-vitamin a léleknek A rendszeres koncertlátogatók tovább élnek és jobb a közérzetük JUHÁSZ KATALIN em lehet elégszer figyel­meztetni a lakosságot a vitaminbevitel fontossá­gára ezekben a nehéz időkben. Nagyjából tudjuk, melyik mire való, miben segíti a szerveze­tünket. Úgyhogy most nem ezekről lesz szó (A, B, C, D...), hanem egy olyan vitaminról, amely a lélek bajaira al­kalmazható, de nem szájon át. Va­sárnap kezdtem el vizsgálni a haté­konyságát, mert szokatlan nyugal­mat, derűt, már-már elégedettséget éreztem, amit semmi sem indokolt, hiszen a járvány helyzet romlik, és nem tudni, mit hoznak a következő hetek. Aztán rájöttem: a Z-vitamin hatá­sára vagyok ilyen jól. Az elmúlt hé­ten ugyanis összesen kilenc koncer­ten voltam. Ebbe egy kétnapos fesz­tiválon látottakat is beleszámolok, így jön ki az impozáns eredmény. Volt itt szinte minden: jazz, fúnky, világzene, énekelt versek, cimbalom­mágusok, trombitabűvölők, gitárhő­sök, elektronikus kütyük és akuszti­kus minimalizmus. Mindez tapintha­tó közelségben, egy légtérben, nem pedig monitoron, tévéképernyőn ke­resztül. Több kutatás kimutatta az élő zene áldásos hatását az emberi agyra, lé­lekre, és ezáltal az egész szervezetre. Talán a londoni Goldsmith Egyetem Viselkedéstudományi Tanszékének munkatársai keltették a legnagyobb visszhangot tanulmányukkal (igen: brit tudósok, de én bízom bennük). Ok nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a rendszeres koncertláto­gatók tovább élnek. Aki legalább 20 percet eltölt egy koncerten, annak 21 százalékkal jobb lesz a közérzete, és ez szoros összefüggésben van a hosszabb élettel. A jóga és a kutya­sétáltatás ehhez képest sehol sincs: előbbi csak 10, utóbbi 7 százalékkal dobja meg a kedvünket. A 2018-as tanulmányból az is kiderül, hogy ha kéthetente elmegyünk egy koncertre, az jó hatással van a megelégedettsé­günkre, az önbecsülésünkre és nem utolsósorban a teljesítőképessé­günkre. Egész pontos adatokat is közzétettek: a kéthetenkénti kon­certnézés több mint kilenc évvel hosszabbíthatja meg az életet. Nos, arra én is rájöttem (empirikus tapasztalással), hogy a magányos zenehallgatás kevésbé jótékony ha­tású, mint a közös koncertélmény. Vagyis a Z-vitamin olyan alkalmi közösségben hat igazán, amelynek tagjai - bár személyesen nem ismerik egymást - egy és ugyanazon célból gyűltek össze, egyazon helyen. A ta­nulmány nem tér ki arra, hogy mennyire kell minőséginek lennie az életmeghosszabbító koncertnek, műfajokkal és stílusokkal sem fog­lalkozik. Ennek fényében már más­képp viszonyulok ahhoz a hírhez, hogy több esztergomi egyházi iskola diákjainak kötelezővé tették a múlt pénteki „eucharisztikus“ Ákos-kon­­certet. Hiszen az életüket akaiják meghosszabbítani! Annak idején, a szóéiban minket se kérdezett senki, hogy részt akarunk-e venni az úgy­nevezett oktató-nevelő koncerteken a rimaszombati kultúrházban - az osztályok kivonultak, bevonultak a terembe, és minden előző felkészítés nélkül rájuk szakadt a komolyzene. Jellemző, hogy egyáltalán nem em­lékszem, mit csináltunk zeneórán, később, a középiskolában meg már nem is volt zeneóra, hiszen kellett az idő a „fontos” tantárgyakra. Mindegy, az ember ösztönösen rájön, mire van szüksége a lelkének. A múlt heti Z-vitamin-dózis nekem még napokig ki fog tartani. Aki be akar tankolni belőle, ne habozzon, mert meglehet, két-három hét múlva már késő lesz... (Kotrha) Tesz-e csodát Ferenc pápa Szlovákiában? HEGEDŰS NORBERT csak a politikusok nyilatkozatait figyeljük, a katoli­­kus egyházfő látogatása szeretetet, békét, bajtársias­­ságot hoz Szlovákiába, és a jövőben Kánaán-közeli állapotok fognak uralkodni. Ferenc pápa látogatása kétségtelenül jelentős esemény, de azért va­gyunk páran, akik némi távolságtartással figyeljük a pápalátogatás körül kialakult hisztériához közeli állapotokat. Ne értsenek félre, az égvilágon semmi bajom a katolikusokkal (ahogy a többi vallással sem), és kívülállóként is tudom értékelni egy ilyen látoga­tásjelentőségét, főleg a hívők szemszögéből. Sőt, Ferenc pápa ilyen szempontból - szubjektív véleményem szerint - még a szimpatikusabb egyházfők közé tartozik, aki világos, érthető üzeneteivel valóban igazo­dási pontokat nyújthat minden hívőnek, a fontos kérdésekben általában a , jó” oldalra áll, és aki úgy tűnik, sikerrel vezeti át a pápaság anakroniszti­kus intézményét a 21. századba. Persze ezek nagyon tág fogalmak és a részletkérdésekről hosszasan le­hetne vitázni világnézettől függően (egyes konzervatívabb katolikusok például pont azokért a mondatokért és gesztusokért kárhoztatják, amiért én dicsérem), sőt egyes megrögzött ateisták akár a pápaság (vagy egyház) egész intézményének létjogosultságát is megkérdőjelezhetik. Ebbe most ne menjünk bele, a pápa létezik, olyan, amilyen, és itt van. Hogy mit kezdünk a helyzettel, az csak rajtunk múlik. Éppen ezért kínos egy kicsit látni, mit művelnek egyes politikusok a lá­togatás kapcsán. A pápa ugye állítólag olyan helyekre megy, ahol úgy ér­zi, szükség van a segítségre és a reményre. Ilyen szempontból Szlovákiában kétségtelenül jó helyen van. Szimbo­likusan választotta ki a látogatása helyszíneit is - különösen a kassai Lunik IX lakótelepet. Valóban, a társadalom peremére szorult kisebbségek, kü­lönösen a romák helyzete igen aggasztó Szlovákiában, és jó, hogy erre egy ilyen magas tekintély is rámutat. De mit csinál erre az ország vezetése? A tényleges megoldások helyett a látogatás előtti pár napban dekoráci­ókkal próbálta javítani az összképet, á la Patyomkin. Ami pedig a nyilatkozatokat illeti, még cifrább a kép, mindenki próbál­ja elővenni a legájtatosabb énjét, ami különösen vicces annak tekinteté­ben, hogy pontosan tudjuk: itt még a koalíciós partnerek is egymás ellen fenik a kést. Mélyre süllyedt a politikai kultúra ebben az országban. Lehet mondani, hogy Ferenc pápa igazából egy szimbólum, a látogatá­sainak általában nem sok gyakorlati haszna van, de a hatások és ellenha­tások vizsgálatakor nem elég a szentatyát vizsgálni: végül is ő itt van, el­jött, rámutat néhány problémára, talán még útmutatást is ad. Ennél többet nem igazán tehet - ha ezek után sem változik semmi, azért nem ő lesz a hibás. A marginalizált roma kisebbségek problémája nem kenhető erre a kor­mányra, Szlovákia megalakulása óta minden egyes garnitúra tolja maga előtt az ügyet, ami így egy időzített bombává vált. Most az a kérdés, hogy a pápa távozása után is minden marad-e a régiben, vagy elindul egy pozi­tív folyamat. Mert ha a probléma már a Vatikánból is látszik, senki nem vonhatja kétségbe, hogy akut helyzetben vagyunk. A legerősebb kormánypárt leg­több tagja harcias kereszténynek vallja magát, bár eddig főleg a szélsősé­ges katolicizmus negatív oldalát mutatták be nekünk. Hátha ezek az Egyszerű Emberek felfigyelnek az egyszerű emberek pápájára és végre valami hasznosat is tesznek: tényleg javítani próbálnak a hátrányos hely­zetben élő romák helyzetén. Ez egy igazi csoda lenne Ferenc pápától. Ferenc pápa meglepő kijelentései és cselekedetei Ferenc pápa közismert a közvetlenségéről és meglepő nyilatkozatairól. Számos más olyan kijelentés is el­hangzott a pápától, ami korábban el­képzelhetetlen lett volna, ezek közé sorolható a tányérdobálós mondat. „Mindig azt tanácsolom a fiatal há­zasoknak: Vitatkozzatok, amennyit csak akartok, akár a tányérok is rö­pülhetnek. De soha ne éljen véget a nap kibékülés nélkül. Soha!” - jelen­tette ki az egyházfő. Néhány további különlegesnek nevezhető megnyil­vánulás. Ferenc pápát 2013. március 13-án választotta meg a konklávé. Ezt kö­vetően nem akart beszállni a pápai li­muzinba, menetrend szerinti busszal ment a Vatikán rezidenciáján tartott vacsorára a bíborosokkal. A követ­kező nap visszatért szállására, ahol a konklávé alatt lakott és ragaszkodott ahhoz, hogy kifizesse a számlát. Ar­gentin honfitársait felszólította, hogy ne utazzanak Rómába a beiktatására, az útiköltséget ajándékozzák jóté­konysági szervezeteknek. 2014-ben kiderült, hogy a pápa még mindig fizeti a tagsági díjat kedvenc fociklubjában, az argentin San Lo­­renzóban. 2014. december 17-én reggeli mi­sével ünnepelte 77. születésnapját a Szent Márta-házban, ahová négy haj­léktalant is behívott, akik a Vatikán körüli utcákon éltek. Az egyik szlo­vák állampolgár volt. 2015. január 19-én kijelentette, „a jó katolikus nem szaporodik úgy, mint a nyúl”, és felelős gyerekvállalásra szólította fel a házaspárokat. Ekkor idézte fel azt is, hogy egyszer „meg­szidott” egy várandós nőt, aki már a nyolcadik gyerekét várta. 2015. február 5-én 300 esernyőt osztott szét a Vatikán környékén élő hajléktalanok között. Ugyanabban az évben kiugrott a Vatikánból szem­üveget vásárolni egy római látsze­­részhez - addig az optikus kereste fel ilyen ügyben a pápai államot. „Én magam is bűnös vagyok, bű­nösnek érzem magam. Még most is követek el hibákat, most is vétkezem, 15-20 naponta gyónok” - mondta a Credere című vatikáni hetilapnak. „Egy nővel fenntartott barátság nem bűn, a pápák is átélhetnek szent és egészséges barátságot nőkkel is” - reagált 2016-ban, amikor kiderült, hogy II. János Pál pápa évtizedeken át levelezett a féijezett Anna-Tereza Tymieniecka lengyel származású amerikai filozófusnővel. F erenc pápa Instagram-oldala 2016 márciusa óta működik. 2016-ban, zöldcsütörtökön a pápa megmosta és megcsókolta több mu­zulmán, pravoszláv, hindu és katoli­kus vallású menekült lábát. 2016 júliusában két lányt és két fi­úcskát „elvitt egy körre” a pápamo­billal. 80. születésnapján nyolc hajlékta­lannal költötte el reggelijét, majd pár nappal később, december 21-én fel­bukkant egy gyógyászati segédesz­közöket kínáló római boltban, hogy ortopéd cipőt vásároljon. 2017-ben vízkeresztkor kijelentet­te, hogy a hívők a szegények között, a társadalom peremén keressék Istent, ne a palotákban. Ugyanez év októberében a Nem­zetközi Űrállomáson (ISS) tartózko­dó űrhajósokkal folytatott hosszú te­lefonbeszélgetést. 2017. november 19-én első alka­lommal tartották meg az egyházban a szegények világnapját. A pápa körül­belül 7000 szegény társaságában em­lékezett meg a világnapról, a miséjén 12 menekült, illetve hajléktalan mi­­nistrált neki, majd 1500 szegényt lá­tott vendégül ebédre. 2018 novemberében a pápai audi­encián egy autista kisfiú elszökött a szülei mellől, és a pódiumra kapasz­kodott fel játszani, a pápa mellé. Fe­renc pápa megdicsérte, hogy milyen szépen beszél, milyen szépen tudja kifejezni magát. A pápa 2019-ben megváltoztatta a Miatyánkot, a „ne vígy minket kísér­tésbe” sor „ne engedj minket kísér­tésbe esni”-re módosult. 2019. október 28-án a Vatikáni Titkos Levéltár nevét Vatikáni Apos­toli Levéltárra változtatta. 2020. január 1-jén a pápa beismer­te, hogy elveszítette türelmét és ön­uralmát, amikor a Szent Péter téren egy hívő asszony megragadta a kar­ját, és sajnos kétszer rácsapott a nő kezére. „Gyakran veszítjük el a tü­relmünket, velem is megesik. Elné­zést kérek, hogy rossz példát mutat­tam tegnap” - jelentette ki a pápa a Vatikánban tartott mise előtt. Ferenc pápát 2021. január 14-én oltották be koronavírus ellen, egy­szerre a nyugalmazott pápával, XVI. Benedekkel. (TASR, úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents