Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-11 / 210. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2021. SZEPTEMBER 11. RIPORT 13 A „Kelet virága” és Corelli kapitány szigete A görögországi Zá­­kinthosz szigetét a „Kelet virágá­nak” is nevezték. Nem messze tőle fekszik Kefalónia szigete, amely második világháborús események - s az azokról szóló regény fősze­replője, Corelli kapitány — révén vonult be a köztudatba. „Éjszakánként még felsóhajt a ten­ger. emlékeztem vissza az egye­temista koromban énekelt, kedves Szári Mihály karnagy által írott dalra, miközben a zákinthoszi éjsza­kában tengerparti erkélyünkön ülve a hullámok zúgását hallgattam. A reggel még párás táj estére kivehető­vé vált, a távoli öböl partján élesen fények villogtak. A Jón-tenger Gö­rögország nyugati partjait mossa, délre húzódó hét szigete közé tarto­zik Zákinthosz és Kefalónia. Előb­bit a velenceiek nevezték el „Kelet virágának”, illetve Zanténak. Sajnos a sok szemét is virágzik a szigeten. Egyelőre nem találtak megoldást a megsemmisítésére, ne feledjük, mindössze négyszáz négyzetkilomé­ternyi területről van szó. Felvetődött az a megoldás is, hogy a távozó tu­risták vigyenek magukkal egy-egy műanyag táskányi szemetet... De mindezt feledtetni tudják az or­todox templomok, az olajfaligetek, a szőlőültetvények, a szép kis öblök, a tengerbe szakadó sziklák, az itt honos álcserepesteknősök (caretta caretta) látványa. Az interneten fő­leg a természeti szépségek felemle­getése olvasható, pedig Zákinthosz városka, a főváros is számos érde­kességet rejteget. Jóllehet az 1953- as földrengés szinte a földdel tette egyenlővé, a múlt egyes értékeit az újjáépítés során megmentették. S hogy merre induljon az ember úrnak? A szállodában, ahol sok magyar megfordul, a recepciós három fiókot kutatott végig, hogy egy várostérképet találjon nekünk. „Eddig nem kérték” - közölte lako­nikusan. Említésre méltó a település két mú­zeuma: a Bizánci és a Szolomosz Múzeum. Előbbiben a sérült temp­lomok ikonosztázait, ikonjait gyűj­tötték össze, mentették meg. A földrengés okozta károkat ábrá­zoló hajdani fotók tanúsága sze­rint nagy munkát kellett végezni ehhez. A rendkívül gazdag kiállí­tás főleg a 16-19. század közötti időszak ikonfestő iskoláinak mű­veit mutatja be. A kiállításon két makett is látható: a földrengés előtti város és a színház épülete. A Szolomosz Múzeum a város nobili­­tásainak, híres embereinek állít emléket, többek között a névadó, Dionisziosz Szolomosz és Andrea Kalvosz 19. századi görög költőknek - kiknek mauzóleuma is in lát­ható — és a 20. század sokoldalú írójának, Gregoriosz Xenopou­­losznak. Utóbbinak több műve zákinthoszi helyszínre íródott. Aki a múzeumokat szeremé „megtá­madni”, annak nagy türelemre van szüksége. A nyitvatartási idők nem mindig láthatók az interneten, ha olvashatók, nem mindig aktuáli­sak; egyesek szerint a pandémia miatt még minden zárva, mások szerint csak délelőttönkénti látoga­tás lehetséges. Például a Szolomosz Múzeum kapuja melletti kiírás 9 és 14 óra közötti nyitvatartást ígért, távoztunkkor, 11-kor az őr bezárt, és elment. A görög mentalitáson túl kell tenni magunkat, ha élvezni szeretnénk a nyaralást. Corelli kapitány igazi olasz tempe­ramentummal megáldott zenész, akit a doktor házában szállásol­nak el. Lakójáról az a véleménye: „Egy megszálló igazán viselkedhet­ne valamivel méltóságteljesebben.’’ A szigeti élet első része boldog sem­mittevésben telik, tervezgetésben: „Ha vége lesz a háborúnak - mond­ta Corelli -, hivatásos előadóművész leszek, és írok egy rendes, háromtéte­les versenymüvet mandolinra és ka­marazenekarra. ” A doktor csinos lánya és a megszálló olasz kapitány között szerelem szövődik. Ezt a regényes szálat erősíti fel a 2001- ben készült film Penélope Cruz és Nicolas Cage főszereplésével. A -befejezés is eltér a regénytől: a meggyötört szerelméhez a háború végeztével tér vissza a sokat szen­vedett, de életben maradt kapi­tány. A forgatás itt, a helyszínen történt, s sok turista ezért látogat el e változatos tájak szigetére. Észa­kon bozótok és ciprusfaerdők, dé­len murvás homokpadok, keleten Számi föld alatti tavai, nyugaton tengerparti sziklameredélyek hatá­rolják. Itt is nagy károkat okozott az 1953-as földrengés, a lakosok nagy része elköltözött biztonságo­sabb helyre. Csak egy északi falu menekült meg, nevének eredetéről a Corelli-könyvben ezt olvashatjuk: ,Az 1082-es esztendőben egy Robert Guiscard nevű hírhedt normann báró megkísérelte elfoglalni a szige­tet... A világ 1085-ben szabadult meg pimasz jelenlététől,... s azon kí­vül, hogy róla nevezték el Fiszkárdót, nem maradt más nyoma e fildön... ” A sziget jó szelleme, csodatévője Szent Geraszimosz, a példamutató életet élő szerzetes mumifikálódott testét kolostorának templomában őrzik A felnyitható ereklyetartóba bizakodó turisták tömege dobta be papírra írt kívánságait. Napja nagy ünnep, a hívők csodás gyógyulá­sokra várnak, karneváli hangulat kerekedik Argosztolit, a francia királyi cipőt formázó sziget főváros­át védett öbölben alapították, vele szemben Lixouri, a régi központ ta­lálható. Számi város közelében láto­gattuk meg a Drogarati-barlangot. Csodálatosan szép, ásványok szí­nezte cseppkövek mellett elhaladva jutottunk le a nagy terembe (Sala Apotheosis). Ez a látnivaló előkelő helyet foglal el a görög barlangok sorában. Kiváló akusztikájának köszönhetően koncerteket is tar­tanak itt, a hangzást a világhírű görög szoprán, Maria Callas is ki­próbálta. Kefalónia másik csodája a Melisszáni-barlang, a legendák szerint a nimfák lakhelye. Krisztus előtti időkből is találtak itt olaj­lámpásokat, Pán isten- és nimfa­figurákat. A barlang első részében meseszerű hangulatot áraszt a tó vizén visszatükröződő kék égbolt. A második, sötét terembe behajóz­va a különleges kőformációkban gyönyörködhettünk. A hangulatot emelendő a csónakosok időnként próbálkoztak az „O Sole mio!” éneklésével, bár e nélkül is csör­­rentek a pénzdarabok kitett kis dobozkáikban. Az ebédet az egyik kis öböl tavernájában, ringatózó vitorlások mellett költöttük el. A pincérekről szó szerint szakadt a víz, de elismerésre méltó tempóban szolgálták ki az egyszerre bezúduló vendégeket. Engem Kefalónián is elbűvöltek a sziget part menti kis öblei, amelyek nem a tömegturiz­must szolgálják ki. Csermák Judit Majd 40 fokos hőségben döntöt­tük el, hogy irány a Bohali! A vá­ros fölött őrködnek egy vár romjai. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a prehisztorikus kortól folyama­tosan lakott volt területe. Az egy­kori erődöt a - mindössze 21 évig uralkodó - törökök lerombolták, majd a velencei uralom alatt épült újjá. Ennek emléke a főkapu feletti kőoroszlán is. A britek a 19. század elejétől 1864-ig birtokolták, ami­kor is a Jón-szigetek Görögország­hoz csadakoztak. Vastag, süppedő tűlevélszőnyegen jártuk körbe az egykori erődítmény tekintélyes ki­terjedésű területét. Kabócák hang­ja zsongott a levegőben, szorgos hangyák cipelték szerzeményüket német erőkkel már ellenségként áll­tak szemben az olaszok. A németek — a genfi egyezményt felrúgva — a magukat megadó olasz katonákat nem hadifogolyként kezelték, ha­nem kivégezték őket. Tettük nyo­mának eltüntetésére az áldozatokat máglyára vetették, illetve a tengerbe dobták. Mindenkinek ajánlani tudom a történelmet személyes sorsokon keresztül bemutató érdekes olvas­mányt. Élvezhetjük, ahogy a kávé­zóban a királypárti, a kommunista és a liberálisan gondolkodó doktor naponta civódnak, de a bajban összefognak. Az akkori korszak szagot?” A Kék barlangoknál a víz akvamarinkék színe üdítő volt. A Smugger-Csempész-öböl magas­ló, fehér sziklái előtti rozsdás hajó­roncs az egykori bűnös tevékenység gondolatával borzolta a kedélyeket. A tenger vize pedig mindenütt kris­tálytisztán fodrozódott. Szárazföldi élményünk volt több argasszi rom: egy híd maradványa, a brit uralom hagyatéka, egy rómaira hajazó víz­vezeték és egy középkori lakóto­rony, ami mellett horribilis áron, egy tengerparti tavernában boroz­­gathattunk volna. A szigetre érkezésünkkor kissé fél­tünk, mivel kedves, tengerparti szállodánk kontinentális reggelit ígért, és ezzel kapcsolatosan volt már mennyiségi és minőségi rossz tapasztalatunk. Itt azonban a tál­cán átnyújtott reggelit - főtt és sült tojás, felvágott, vaj, sajt, lekvár, méz, pirítós, két szelet sütemény, crois­sant, gyümölcssaláta, kávé - eg}’ ültő helyünkben nem is tudtuk elfogyasztani. Az ebédet, vacsorát az argasszi tavernák hosszú sorából kiválasztottban költhettük el. A fi­gyelmes kiszolgáláshoz hozzátarto­zott az olívaolajos, oregánós, para­dicsomos krémmel megkent pirítós előétel, lezáróként gyümölcs és egy kis dizsesztif ital. Mindez a cég ajándékaként. Mikor pincérünk megtudta, hogy másnap elutazunk, nagy szelet habos süteménnyel ked­veskedett nekünk. Nem akartuk visszautasítani, bár a 40 fokos hő­ségben... Kefalónia szigetét Zákinthoszról másfél órai kompúttal értük el. A Jón-tenger kegyes volt hozzánk, csak apró hullámok fodrozták a vi­zet, s elmerenghettem azon, milyen lehetett, amikor a görög mitológia szerint Odüsszeusz bolyongott e tájon. „Szigetünk gyöngyszem, ezért Odüsszeusz ideje óta a nagyok, hatal­masok, akamokok és rettegettek já­tékszere. ... így vált örökös rabló­hadjáratok áldozatává a híres szi­get, a kitharajátékos Melapmposz szülőföldje, aki már időszámításunk bolyukba, a hely néptelen volt, csak egy-egy turista vetődött arra a párás melegben. Pedig megérte a panorá­ma! Fentről belátható volt a kikötő, a ringatózó vitorlások, a hatalmas, a Peloponnészosz-félszigetre közle­kedő kompok, a rendezett szőlő- és olajfaültetvények. Az erődítmény környékén bóklászva is öreg olajfák törzsében gyönyörködhettünk. A város kikötőjéből messzire hangzott az induló komp kürtje. Másik hang is társult hozzá: a főteret - melynek közepén Szolomosz szobra áll - el-Szent Geraszimosz kolostoránál előtt 582-ben első díjat nyert az olimpiai játékokon” - írja Louis de Berniéres Corelli kapitány mando­linja című regényében a táj történe­tét lejegyző Jánisz doktor. Az angol író e művében emléket áhított a II. világháborúban itt történt tragikus történelmi eseményeknek, s best­sellerével - a hírhedt történetek fel­idézésével - híressé tette Kefalónia szigetét. Még a tengelyhatalmakhoz tartozóan 1941-ben megszállták az olaszok. Harci cselekmények nem történtek egészen addig, míg Olasz­ország át nem állt a szövetségesek oldalára. Ekkor az itt állomásozó vezetőinek vélt gondolatai is meg­fogalmazódnak, például Metaxász miniszterelnöké, aki 1936-ban ra­gadta magához tábornokként a ha­talmat. Kiszolgálván Hider és Mus­solini érdekeit, hasonló diktatúrát kiépítve teszi fel magának a kérdést a háború közepén: „Miért hagyták hát cserben nemzetközi testvérei?” S a diktátor döntött: „Ha háromszáz spártai kitartott ötmillió bátor per­zsával szemben, akkor ő is képes lesz húsz hadosztállyal ellenállni az ola­szoknak. ” Megismerhetjük az egy­szerű, fanatizálható görög fiatalok tragikus történetét is. A főszereplő, Kefalónián kötött ki a komp (A szerző felvételei) árasztotta, vasárnap lévén, a temp­lomból kiáramló ortodox katolikus szertartás hangja. Megfigyelhettük, hogy kicsi templomnál is biztosít­ják a kihangosítást az utcára. A sziget körüli tengeri utunknál, a hajóra lépésnél „szigorú” ellenőrzés­ként le kellett adnunk egy kitöltött nyomtatványt védettségi állapo­tunkról. A hosszan kígyózó sor gyorsan átesett ezen az adminisztrá­ción. A hajón nem kellett maszkot viselni, a távolságtartás pedig meg­­oldhatadan volt, mivel úgy vélem, több helyet adtak el, mint ahány ülőhely volt. A zsúfoltságért azon­ban kárpótoltak a látottak, s a há­rom megálló. A Xigia-barlangokból kiáramló vízben úszva kérdezgettük egymástól: „Tényleg érzed a kén­Tipikus görög táj - mindenhol öreg olajfák

Next

/
Thumbnails
Contents