Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-10 / 209. szám
www.ujszo.com | 2021. szeptember 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Felmorzsolódás A Za íudí iskolapélda, hogyan emészti fel a belső harc az eszméket HEGEDŰS NORBERT Mária Kolíková és a köré csoportosuló képviselők távozásával végéhez közeledik az egykor talán jobb sorsra érdemes Za l’udí szenvedéstörténete. Az igazságügyi miniszter hat képviselőtársával együtt szerdán bejelentette, hogy távoznak a pártból és átlépnek az SaS frakciójába. A lépés nem volt váratlan, hiszen jó féléves szenvedés előzte meg, melyben Mária Kolíková Veronika Remisovával birkózott hosszadalmasan a Za l’udí vezetéséért. Azt a meccset lényegében Remisová nyerte - hiszen a párt az övé marad -, de a győzelem nyugodtan nevezhető pürrhoszinak, hiszen a győzelem ára egy parlamenti frakció és minimum egy minisztérium elvesztése volt. Remisová árulásról és újrakezdésről beszél - mást nem nagyon tehet —, és kérdéses, hogy a maroknyi hozzá hü képviselővel mihez tud kezdeni a jövőben, főleg, hogy a pártot az utóbbi hónapokban rendszeresen a parlamenti küszöb alatt mérik. A koalíciós partnerek reakciója első körben elég visszafogott volt. A Za l’udí szakadásával a Richard Sulik vezette SaS nyerte a legtöbbet: a plusz hat képviselővel a második legerősebb kormánypárttá vált. Sulik azt mondta, ragaszkodnak ahhoz, hogy Kolíková maradjon az igazságügyi miniszter, de egyébként nem változtatnának a koalíciós szerződésen. Állítólag Boris Kollár sem ragaszkodik Kolíková vagy Remisová távozásához a miniszteri posztról, ami érdekes annak fényében, hogy a hétvégén még arról beszélt: ha Kolíkováék átlépnek az SaS-ba, akkor a négy koalíciós partnerből könnyen három lehet. Igor Matovictól pedig csak titokzatos célzásokra futotta arról, hogy Remisová az OLaNO-ból szakadt ki egykor, és talán valamikor vissza is tér oda. A Za l’udí hattyúdalából számos tanulságot levonhatunk. A politika a felszínen a víziókról és az emberek meggyőzéséről, a valóságban a hatalomról, annak megszerzéséről és megtartásáról szól. A Za l’udí esete az iskolapéldája annak, hogyan emésztődik fel ez a vízió a belső harcok során. Ezen a téren könnyű lenne Remisovára mutogatni, aki tényleg szinte mindent feláldozott azért, hogy ő maradjon a párt élén, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem örökölt egyszerű helyzetet Andrej Kiskától. Mert bizony ezt a pártot egykor a legerősebb rendszerváltó erőnek tartották, Kiska pedig az államfői posztról távozva kormányfői babérokra tört. De már ő is elkezdte a helyezkedést, nem akart szorosabb szövetségre lépni a többi rendszerváltó párttal, ködösített, nem jelölt meg világos célokat. Ennek eredménye egy óriási választási blamázs lett, a párt épphogy átbukott a parlamenti küszöbön, Kiska pedig - egészségügyi okokra hivatkozva— hamarosan távozott a politikából, Remisovára hagyva a romok eltakarítását. Ha már Kiskánál tartunk, a Za lüdí története tökéletesen beleillik abba a hosszú sorba is, melyet az alapító távozása után széthulló szlovákiai pártok alkotnak. Ami a jövőt illeti, csak találgathatunk. Lehet, hogy a Za lüdíból marad valami, lehet, hogy Remisová miniszter maradhat. Lehet, hogy békés lesz az átmenet, de nagyon nehéz elképzelni, hogy Matovic egy ilyen helyzetben kibírná, hogy ne rúgjon egyet Kolíkovába és Sulikba, vagy hogy Kollár mindenféle ellenszolgáltatás nélkül belenyugszik a helyzetbe. Az mindenesetre jó lenne, ha a járvány újabb hulláma nem egy koalíciós válság közben kapná telibe az országot. EB EMU EZEüD Eltűnt egy kormánypárt (Facebook) Helyreállítás helyett tematizálás FELEDY BOTOND Kié a kezdeményezés? - a háborúkhoz hasonlóan rengeteget számít ez a kommunikációs térben is, és érvényes a Budapest-Brüsszel viszonyra. Hiszen aki elsőként beszélhet, az tematizál. Ő határozza meg, hogy egyáltalán mi a kérdés, és hogyan csomagolja. Ezzel pedig csökkenthető a másik fél mozgástere, válaszlehetősége. Mindez különösen fontos kampányidőszakban, melyet már megkezdett a magyar kormánypárt, a 2022-es áprilisi országgyűlési választásra készülve. Ha ennek tükrében próbál juk a Helyreállítási Alappal (RRF) kapcsolatos brüsszeli magyar vitát értelmezni, akkor kirajzolódnak a magyarázatok. A Helyreállítási Alapból megszerezhető pénzeket nem pacsira adják, hanem a helyreállítási terv alapján. Ebben elsősorban arra lehet forrást kérni, amit a korábbi úgynevezett országjelentések fejlesztendő területnek ítéltek, illetve amit a vonatkozó tanácsi jogszabály elérhetővé tesz. A lényeg, hogy pont Magyarország esetén a felsőoktatás nem volt prioritás a Bizottság szemszögéből, ezért is bukott el az első magyar terv a nyár előtt, a jogállamisági felvetések mellett. Ekkor Orbán Viktor és Ursula von der Leyen találkozott, megegyeztek egyebek mellett arról, hogy nem lesz felsőoktatás a magyar szándékok között, és csak a támogatást fogja Budapest lehívni, a hitelt nem. Viszont e kétoldalú megegyezés óta sem született olyan magyar terv', amelyet elfogadott volna a Bizottság. Kinek előnyös most ez a helyzet? Miközben a narratíva arról szól, hogy Budapesttel szemben politikai nyomásgyakorlás zajlik, a valódi haszonélvezője a helyzetnek a kormánypárt. Miért? A Bizottság minden (!) kifizetésnél rendelkezik azzal a joggal, hogy felfüggessze azt, ha a jogállamiság sérülése a kifizetések jogszerűségét is veszélyezteti. Ezt nem állapíthatja meg egyedül, de amíg a Tanács vizsgálódik, addig fel lehet függeszteni. (Jóval bonyolultabb ez az eljárás, de most nem ez a lényeg.) Erre volt már példa más tagállamok esetében is. Ha tehát végre el lenne fogadva a magyar helyreállítási terv, azzal a kezdeményezés a Bizottsághoz kerülne. Onnantól az eurokraták dönthetik el, hogy bedobják-e a magyar kifizetésekkel szemben a felfüggesztési bombát. Ez nyilván a választás előtt óriási kockázat a magyar kormánynak, hacsak nem elég biztos abban, hogy politikai partnerei ezt meg tudják akadályozni Brüsszelben. Ez utóbbi pedig a német választást követő kormányalakításig aligha fog kiderülni. Az Európai Néppártból való kiválás után nehéz a Fidesz számára a tájékozódás. így a mostani bizonytalan helyzetben a magyar kormány kommunikálhat a Bizottságról, míg a terv elfogadása után a Bizottságnál lesz a kezdeményezés. A mostani helyzet sem kényelmes, de a következő kényelmetlenebb is lehet. így némileg érthető, hogy Budapest miért nem siet a helyreállítási tervvel. FIGYELŐ Katonai giccsparádé traktorokkal Ezúttal Eszak-Korea alapításának 73. évfordulója szolgáltatta az apropót, hogy Kim Dzsong Un egy éjfélkor kezdődő katonai parádét rendezzen, melyre rengeteg embert tereltek ki, többeket katonai uniformisban, az eseményt tűzijáték koronázta meg. Hírügynökségi beszámolók alapján Phenjanban hajnalig ünnepeltek, ami azért különös, mert az országban hónapok óta nincs elég élelem, az éhínség egyre súlyosabb. A rezsim szerint a koronavírus hozzájuk nem tette be a lábát, ennek ellentmond, hogy gázmaszkos, védőruhás emberek is felvonultak. Az ilyen felvonulásokon eddig hatalmas nukleáris rakétákat (vagy azok makettjét) mutogatta a rendszer, de most traktorok és tűzoltóautók tűntek fel. A traktorok könnyű tüzérségi ágyúkat vontattak, a hivatalos beszámoló szerint „a nép egyszerű fiai, gazdák vezették a traktorokat, akik szükség esetén szintén keményen oda tudnák vágni az agresszoroknak és vazallusaiknak”, (hvg, TASR) Választás orosz módra: három jelölt azonos névvel, kettő csaló Három Borisz Visnyevszkij is verseng Szentpéterváron a törvényhozás képviselői mandátumáért, de kettő közülük ál-Visnyevszkij. Kifejezetten a kampányra változtatták meg nevüket, hogy szavazatokat vegyenek el az igazi Visnyevszkijtől. Borisz Lazarevics Visnyevszkij ismert ellenzéki képviselő, a liberális Jabloko tagja, és újra indul. Meglepetésére még két ugyanilyen nevű személy adta be iratait a választási bizottsághoz. Eltérés csak az apai nevükben volt: az egyik Gennagyijevics, a másik Ivanovics. A Központi Választási Bizottság visszalépésre szólította fel őket. Ugyanaz a szakáll Eddig az egyik vetélytársát Alekszej Smeljovnak, a másikat Viktor Bikovnak hívták. Emellett a két konkurens az eredeti Visnyevszkij éhez hasonló őszes szakállt növesztett és a frizuráját is hasonlóan ritkás-rövidre nyíratta, így szerepelnek a választási plakátjaikon. Bikovról a Novaja Gazeta független lap kiderítette, hogy már 2009 óta igazi pártszédelgő, több pártban volt képviselő vagy alacsonyabb beosztású tisztségviselő. A mostani kampányban eddig azzal tüntette ki magát, hogy vissza akarta léptetni az eredeti Visnyevszkijt azon a címen, hogy együttműködött Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal, akinek szervezeteit szélsőségesnek bélyegezték a hatóságok. Smeljov egy cég kereskedelmi részlegének vezetője, a jelek szerint eddig nem foglalkozott politikával. Csak ő vette fel az álnevet, három gyerekének megmaradt a családi neve. A választási bizottság gyalázatosnak és felháborítónak nevezte az ügyet, és régóta próbál küzdeni az ilyesmik ellen, de végső soron tehetetlen. A központi bizottság arra kérte a szentpétervári választási bizottságot, hogy készíttessen új, valósághű plakátokat a két ellen- Visnyevszkijről. Szavazatelterelés Szentpéterváron 1994 óta vetik be a helyi politikai zsargonban spoilerjelöltnek nevezett indulókat, amikor a pártok az esélyesebb ellenfél nevével indítanak ellenjelöltet. 1996-ban Vlagyimir Jakovlev az ilyen szavazatelterelés miatt győzte le a hivatalban lévő polgármestert, Anatolij Szobcsakot. Más városokból is érkezett panasz „ikeijelöltekre”. Politológusok szerint ugyanakkor a választók mára kiismerték magukat ezekben a trükkökben, és nem valószínű, hogy a két jelölt bevetése rontaná az igazi Visnyevszkij támogatottságát. Szeptember 17-19. között lesz a szövetségi parlament alsóházi választása, emellett regionális választások is lesznek. A választási bizottságok több jelöltet visszaléptettek arra hivatkozva, hogy külföldön van bankszámlájuk vagy valamilyen formában együttműködtek a Navalnij által alapított csoportokkal, amelyeket a bíróság júniusban szélsőségesnek nyilvánított és betiltott. (MTI)
