Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-08 / 207. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Petőfi, lant és kard Szobra szigorúan szemléli nem múló közösségi kisszerűségunket Pozsony városának legszebb terén, a Kossuth Lajos tér elején új szobor hirdeti a nagyság halhatatlanságát: Radnai Béla Petőfiszobráról lehullott a lepel - írja a Nyugatmagyarországi Híradó a 110 évvel ezelőtti, 1911. szeptember 8-án tartott ünnepségről. A pozsonyi napilap szerint „nemes, fönkölt és impozáns pózában ott áll a nagy lírikus, márványba vésve, ezredévek örök kincsének szánva, amint leteszi a lantot, és kardot ragad a nemzet hivó szavára”. Pezseg körülötte a város. A Híradóból tudjuk, hogy a pozsonyi Jótékonysági Füzérke a Bellevue mulatóban ünnepséget rendez „kabaréelőadással, dijtekézéssel, szerencsevederrel és táncfüzérkével”. A ligetfalui Leberfmger étteremnél a dinamitgyári zenekar játszik. Cigányzene és tánc lesz a Vaskutacska vendéglőjében, ahová „a villamos automobilok éjjeli 11 óráig folyton közlekednek”. A Ligeti kávéházban és vendéglőben Vörös Misi „budapesti hírneves cigányzenekara” muzsikál. „Boston curzusra”jelentkezhetnek az érdeklődők Fischer Lajos Táncintézetében. Az Olympia „villanyszínház” műsorán a többi közt a Birkózás a medvével és A német haditengerészet című összeállítás szerepel. Az Elektro-Bioskop mozi a Barrilot úr felviszi egészen a képviselőségig című komédiát adja „élőképekben”. Az Uránia - Pozsonyban „a legnagyobb, legelegánsabb és legkényelmesebb villamos színház” - műsorra tűzi a szoborleleplezéskor készült felvételeit. Ha oda az egészség, egy hirdetés szerint Schmidthauer-féle Igmándi keserűvizet kell fogyasztani, mert „valódi áldás gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek”. A Salvator ásványvíz „emésztési és légzési szervek hurutjainál kitűnő hatású”, de „vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél” is javallott. Kihagyhatatlan az őfelségéről elnevezett keserűvíz, amely „nemcsak mint könnyű hashajtószer nyilvánítja hatását, hanem lassankint olyannyira javítja a gyomorműködést, hogy teljesen pótolja a karlsbadi vizeket”. De vigyázat! „Kérjünk az üzletekben és gyógytárakban határozottan valódi Ferenc József-keserüvizet, nehogy valamely gyenge forrás vizét kapjuk!” Ekkoriban sincs mindenre gyógyír! Ma is eltöprenghetünk Gébay Miklós Híradóban megjelent sorain: „Ha... mégis van szegénység, mint ahogy tényleg van is, akkor éppen a szabadság körül van a hiba, ama szabadság körül, mely az élelmesebbnek és lelketlenebbnek megengedi, hogy a gyöngébb és együgyűbb polgártársát kizsarolja”. A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarajelentése szerint „munkásságunk szine-javát első sorban szívja el tőlünk a külföld”. A kolera is gondot okoz. A Híradó szerint Ausztria részéről „nem kerülhettük el azt, hogy ránk mint barbárokra hivatkozzanak, akiknek a kulturátlansága a császárvárost kolerával fertőzte meg”, pedig kritika helyett „a belügyminisztérium egészségügyi osztályának erős kézzel kell vezetni azokat az intézkedéseket, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek egy kultúrállamban arra, hogy magát a fertőzéstől megóvja”. Dunaszerdahelyen - úja a lap - „az utca büzlő pocsolyáit is mielőbb levezető csa(Somogyi Tibor felvétele) torna utján kellene megszüntetni.” Kivándorlás és kikapcsolódás, kultúra, kúra meg kór - akkor s azóta is mindenkor. Szobrokat megingató, szétzúzó, száműző, megtűrő és befogadó érák száztíz évét „látta” és „szenvedte el” a pozsonyi Petőfi. A szobor sorsa a szlovákiai magyarság sorsfordulói szerint alakult. Volt sétatéri, raktári és ligetfalui, lett medikuskerti. A legfontosabb: túlélte a viszontagságokat. Itt van nekünk és értünk, és 2021 őszén a „nagyság halhatatlanságával” talán még szigorúbban szemléli múlni nem akaró közösségi kisszerűségünket és bűzlő pocsolyáinkat. Meg azokat, akikrozsdamarta kardjukat szorongatva - szobornak hiszik magukat, pedig már lelepleztük őket. Akiknek hiába súgja a múzsa, még mindig nem teszik le a lantot, remélve, hogy „felviszik egészen a képviselőségig”, miközben alig pár hívük akarja, hogy (újra) ők fogjanak „könnyelműen a húrok pengetésihez”. Csak nézünk, mint a moziban, hogy mi a kolera ez. Kong a költségvetési vészharang DUDÁSTAMÁS Ma már Szlovákia az eurózóna Görögországa, az államadósság néhány évtizeden belül akár a GDP 150 százaléka lehet, ha nem lép a kormány. Ez is Ficóékkal kezdődött. Lehangoló képet fest a Költségvetési Tanács legutóbbi jelentése a szlovák közpénzek hosszú távú fenntarthatóságáról - ez a mutató már tavaly óta a magas kockázatot jelölő vörös zónában van. Mit jelent ez az államadósságra vetítve? Ha nem változik a költségvetési politika, a szlovák államadósság 2040-re eléri a GDP 100 százalékát, 2048-ra pedig a GDP 150 százalékát. Az ilyen, évtizedeket átívelő előrejelzéseket mindig érdemes óvatosan kezelni, de az tény, hogy a közpénzek fenntarthatósága már öt éve folyamatosan romlik, és Szlovákia fenntarthatósági mutatója a legrosszabb az egész EU-ban. A szlovák politikusok által korábban sokat kritizált Görögország hozzánk képest ma mintaország. Úgy fest, költségvetésileg ma mi vagyunk az eurózóna Görögországa. Az ellenzék persze gyorsan kikiáltotta bűnbaknak a jelenlegi kormányt, de a Költségvetési Tanács jelentése világosan leszögezi, hogy ez a romlás már 2015-ben kezdődött, és a leglátványosabban 2019-ben romlott a hosszú távú fenntarthatóság. Ez volt az az év, amikor a Smer által vezetett kormánykoalíció nagyvonalú gazdaságpolitikai döntésekkel próbálta magához édesgetni a szavazókat a parlamenti választás előtt. Ez ugyan nem sikerült, de a közpénzekre nehezülő nyomás maradt. A Fico- és Pellegrinikormányok eltékozolták a gazdaságilag jó éveket, a kiegyensúlyozott költségvetés rendre elmaradt. Ennek következtében a koronavírus-járvány által kiváltott globális gazdasági visszaesést Szlovákia az optimálisnál magasabb államadóssággal kezdte. Aztán az adósság 2020-ban gyorsan átlépte a GDP 60 százalékát, és félő, hogy tartósan e fölött marad. Nem vitás, hogy ajelenlegi kormánykoalíció költségvetésileg is nehéz pillanatban került kormányba, de a gazdasági helyzet javulásával itt az idő, hogy a koalíciós pártok vezetői a költségvetés fenntarthatóságáért is tegyenek valamit. Első lépésként itt volna az ideje végre elfogadni a költségvetési felelősségről szóló alkotmányos törvény módosítását, amely már hosszú hónapok óta a parlamentben porosodik. Ennek a módosításnak fontos része a költségvetési kiadások felső határainak bevezetése, melyek megakadályoznák, hogy a kormányok utólag túllépjék az egyes költségvetési tételek eredetileg tervezett összegeit. A kiadások felső határával már az eredeti költségvetési felelősségről szóló törvény is számolt, de a mai napig nem sikerült bevezetni. Ez a törvénymódosítás most a kormánypártok közti gazdaságpolitikai ellentétek túsza, ugyanis az SaS továbbra is csak akkor hajlandó támogatni, ha az adósságfék adófékkel is párosul. A kormánykoalíció többi pártja ezzel az ötlettel nem tud azonosulni, ezért e fontos törvénymódosítás jövője továbbra is bizonytalan. A költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának értékelését el lehet ütni azzal, hogy valójában senki sem tudja, mi lesz 2040-ben, de fontos észben tartani, hogy Szlovákia kis ország, és államadósságát a nemzetközi pénzügyi piacokon finanszírozza. Jelenleg alacsony kockázatú országnak tartják Szlovákiát a befektetők, és a központi bankok alacsony kamatpolitikája is az adósoknak kedvez. Az alacsony kamatok kora azonban nem tart örökké, és magasabb kamatok mellett a költségvetési bevételek egyre nagyobb hányadát kell majd az államadósság kiszolgálásra fordítani. Ha ehhez hozzáadjuk a folyamatosan romló demográfiai helyzetet, gyorsan világossá válik, hogy miért fontos már ma a jövőre gondolni. A Költségvetési Tanács már megkongatta a vészharangot, reméljük, nem hiába. FIGYELŐ Mise előtt oltást A templomok előtt kezdtek oltani Görögországban, az egyik első helyszín a krétai Heraklion volt. Az első nap 52-en jelentkeztek oltásra, a vakcinálást a görög egyház támogatja. „Azért oltatom be magam, mert Andreas atya mindent szépen elintézett, ő nagy köztiszteletnek örvend. Meg persze az unokáim miatt is kértem az oltást” -mondta egy 73 éves helyi férfi a sajtónak. Hamarosan csak beoltottak mehetnek be a görög vendéglátóhelyekre. (TASR) Oda az Ivermectin-legenda is - gondokat okoz a szedése Az USA-beli Oklahomában többen kórházba kerültek az állatgyógyászatban használt Ivermectin hatóanyagú gyógyszertúladagolása miatt. Az ivermectint a koronavírusfertőzós kezelésére vagy megelőzésére szedték a páciensek. A kórház kénytelen volt cáfolni, hogy az ivermectines esetek fennakadást okoztak a többi beteg sürgősségi ellátásában - adta hírül a Fox amerikai hírtelevízió. Jason McElyea orvos figyelmeztette az embereket, hogy ne szedjék a lóféregtelenítésre használt Ivermectint, amely alacsony dózisban ugyan alkalmazható embereknél is, de nem a koronavírus által okozott Covid-19- nél. Az orvos arra intett, hogy a szer veszélyes lehet, ezért csak megalapozott indokkal írhatja fel az orvos. Jason McElyea arra panaszkodott, hogy az Ivermectin-túladagolással kórházba került páciensek további súlyos terhet rónak a covidos betegek miatt egyébként is rendkívül leterhelt kórházakra Oklahomában. Azt is elmondta, előfordult, lőtt sebekkel bevitt pácienseket csak késlekedéssel tudtak ellátni egyes helyeken a Ivermectin-túladagolásos esetek miatt. McElyea nyilatkozata futótűzként terjedtek az amerikai közösségi médiában. Erre reagálva két oklahomai kórház közleményben állította, hogy náluk nem voltak gondok. Az Ivermectint annak ellenére kezdték el szedni az új típusú koronavírus okozta Covid-19-ben szenvedő betegek, hogy nincs tudományos bizonyíték a hatékonyságára, sem a gyógyításban, sem a megelőzésben. Alkalmazása annyira elterjedt lett az Egyesült Államokban, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) augusztusban külön figyelmeztetést adott ki, amelyben óva intett a szer alkalmazásától. Az Ivermectin lovaknak és teheneknek kifejlesztett gyógyszer, amely nagyobb dózisban súlyos károkat okozhat az embernek - emelte ki az FDA. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) nemrég szintén figyelmeztetést adott ki arról, hogy az utóbbi időben élesen emelkedett a mérgezéses eseteket ellátó központokban feljegyzett olyan riasztások száma, amikor Ivermectin-túladagolás történt. (MTI)
