Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-08 / 207. szám
www.ujszo.com I 2021. szeptember 8. KÖZÉLET I 3 Emberek ezreinek az életét teszi tönkre a túlzott alkoholfogyasztás Szlovákiában A szakemberek szerint egy pohárból gyorsan kettő lesz, az alkalmi fogyasztásból állandó ivás, és azt, hogy függők, az érintettek már csak akkor veszik észre, amikor megjelennek az első egészségügyi gondok (TASR-iitusztráció) NAGYROLAND Pozsony. Szlovákiában tavaly több mint 20 ezer személynél diagnosztizáltak alkoholfiiggőséggel kapcsolatos tüneteket - derül ki a Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) friss statisztikájából. Az adatok alapján többségében a férfiak isznak, de még a várandós nők között is akadnak szenvedélybetegek. Az NCZI legújabb adatai szerint 2020-ban összesen 27 523 olyan személyt jegyeztek a pszichiátriai központokban, akiknél alkoholfogyasztás okozta mentális és viselkedésbeli rendellenességeket diagnosztizáltak. Közülük 20 690 személynél, vagyis több mint a háromnegyedüknél alkoholfuggőségre utaló tüneteket is észleltek. Rejtett függőség A 2019-es évhez képest ez enyhe csökkenést jelent (akkor 22 869 alkoholfüggőt jegyeztek), de a szakértők arra figyelmeztetnek: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van az országban. Ennek a függőségnek ugyanis éppen az az egyik legnagyobb veszélye, hogy sokáig rejtve maradhat, és az első komoly egészségügyi problémák akár évekkel később is jelentkezhetnek. „Nagyon gyakran tisztességes emberekről van szó, akiknek munkája és családja van. Napközben ugyan képesek normálisan működni és józannak maradni, este viszont megisznak egy pohárral. Az egy pohárból aztán gyorsan kettő lesz, az alkalmi fogyasztásból állandó ivás, és azt, hogy függők, már csak akkor veszik észre, amikor megjelennek az első egészségügyi gondok” -jelentette ki Eubomír Okruhlica, a Kábítószerfüggők Rehabilitációs Központjának (CPLDZ) vezetője. Főleg a férfiak isznak A helyzeten a tavaly kirobbant koronavírus-járvány sem segített, az Eurostat felméréséből az látszik, hogy Szlovákiában az uniós átlaghoz képest is magasabb az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás. A járvány miatti bezártság gyakran szorongással párosul, aminek az enyhítésére sokan nyúlhattak az alkoholhoz, úgy, hogy a függőségük rejtve maradt. Az NCZI statisztikáiból az is kiderül, hogy a diagnosztizált alkoholisták közül 4313 személynél először jegyeztek függőséggel összefüggő tüneteket, a többiek visszaesők. Ez enyhe növekedést jelent a 2019-es évhez képest, ami szintén arra utalhat, hogy a bezártság miatt egyre többen kezdenek inni. Az újonnan azonosított, alkoholproblémákkal küzdő betegek 76,7 százaléka, vagyis több mint háromnegyedük férfi. A nők jóval kevesebben voltak, viszont aggasztó adat, hogy 205 nő a terhessége alatt is fogyasztott alkoholt. Ami az életkort illeti, a férfiak és a nők körében is a 45 és 54, illetve az 55 és 64 év közti korosztályból kerül ki a legtöbb szenvedélybeteg. Nem kezelt betegek Árulkodó adatokat lehet kiolvasni a kórházi kezelések számából is: 2020-ban összesen 12 299 személyt kellett kezelni olyan egészségügyi probléma miatt, amelyet elsősorban az alkohol okozott. Ez a szám azért is érdekes, mert az egy évvel korábbi adatokhoz képest jelentős visszaesést jelent, hiszen 2019-ben még 14 868 ilyen beavatkozást kellett elvégezni. Az NCZI elemzői úgy gondolják, ez szintén a koronavírus számlájára írható, mivel tavaly a megtelt kórházak miatt sokszor nem is volt lehetőség a többi beteg kezelésére. Az alkoholizmussal összefüggő betegségek közül egyébként még mindig a májzsugor a leggyakoribb. A Focus szerint a pénzügyi tudatlanság generációról generációra öröklődik MOLNÁR IVÁN Apénzügyekkel kapcsolatos hibás döntések Szlovákiában generáciárál generáciára öröklődnek - derül ki a Partnere Alapítvány ás a Focus közválemány-kutatá ügynökség legfrissebb felméréséből, amely szerint általában ugyanazokat a hibákat követjük el, mint a szüléink. Pozsony. A szeptember 8-ára, vagyis a mai napra eső pénzügyi tudatosság napja alkalmából kidolgozott elemzésükben a Partners Alapítvány és a Focus ügynökség szakemberei három generáció - a 18-34, a 35-54 közöttiek és az 54 éven felüliek - pénzügyi szokásait vették górcső alá, és meglepő eredményre jutottak. „A hibás pénzügyi szokásainkat többnyire a szülői házból visszük magunkkal, ezek ugyanis generációról generációra öröklődnek, és gátolnak meg bennünket abban, hogy hatékony döntéseket hozzunk a pénzünk fialtatásánál” - mondta el lapunknak Andrea Kasanická Straková, a Partners group SK munkatársa. Allásítását Maros Ovcarik, a Financny kompas pénzügyi portál elemzője is alátámasztja, aki szerint a lakosság nagy része a nyugdíjas éveinek a bebiztosításával például csak akkor kezd el foglalkozni, amikor már késő. „Időt és pénzt pocsékolnak el a sorozatos hibás pénzügyi döntésekkel, ahelyett, hogy például a befektetési alapokban szép kis összeget takarítanának meg” - tette hozzá Ovcarik. 5 millió „szakember" A most közzétett felmérés szerint a lakosság 46 százaléka a médiából szerzi meg a pénzügyi döntésekhez szükséges információkat, 43 százalékuk pedig a „saját tapasztalataira” hagyatkozik. „Szlovákia a több mint 5 millió pénzügyi szakember országa, ahol mindenki mindenhez ért, ám csak rendkívül felületesen” - állítja Kasanická Straková. Hogy nem mindenhez értenek, szerinte azt általában épp a magasabb végzettséggel és nagyobb fizetésekkel rendelkezők szokták elismerni, akik felelősebben állnak hozzá a pénzügyeikhez. A többség egy-egy témára korlátozódott tapasztalati alapján állítja azt, hogy ért a pénzügyekhez. „Úgy gondolják, hogy kellő tapasztalattal rendelkeznek, ha sikerült elintézniük egy jelzáloghiteit, vagy sikeresen bejelentkeztek a második nyugdíjpillérbe. A probléma ezzel csupán az, hogy ezt többnyire átgondolatlanul, kellő tapasztalat hiányában teszik, anélkül, hogy átlátnák a rendszer egészét” - vallja Kasanická Straková. Felesleges pónzszórás Hogy néz ki mindez a gyakorlatban? A Focus felmérése szerint a szlovákiai háztartások háromnegyede többet költ a szakemberek által ajánlott 40 százaléknál, és nem csupán az alacsony bevételei miatt. A megkérdezettek több mint kétharmada elismerte, hogy ha akarnának, képesek lennének visszafogni a kiadásaikat. A többségük 50 eurónál nagyobb lefaragást is el tudna képzelni. „Ebből is látszik, hogy ha meglenne az akarat, a többség képes lenne pénzt spórolni a nehezebb időkre vagy a váratlanul felmerülő nagyobb kiadásokra” - állítja Kasanická Straková. Nem gondolunk a jövőre A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek mekkora nyugdíjat szeretnének idős korukra. A legnagyobb elvárásai ezzel kapcsolatban a fiatalabb generációnak vannak. A 18 és 34 év közöttiek több mint fele 1101 eurónál nagyobb nyugdíjról álmodozik. Hogy anyagilag bebiztosítsa magát a nyugdíjas éveire, azzal azonban jelenleg alig a 9 százalékuk törődik, és ez még a középkorúaknak is kevesebb mint a kétharmadát izgatja. „A tapasztalataink azt mutatják, hogy az emberek nagy része egyáltalán nem gondol a nyugdíjas éveire. A fiatalabbak ezt a döntést folyamatosan halogatják, miközben ezzel fontos éveket veszítenek, amikor a megtakarításaik szépen kamatozhatnának. Nem mindegy azonban az sem, hogy ha már spórolnak, hol tartják a pénzüket. Ha például egyszerű bankszámlán, akkor a megtakarításaik még veszítenek is az értékükből” - figyelmeztet Ovcarik. Szerinte azonban e tekintetben is nagy a tudatlanság, hiszen minden harmadik megkérdezett még csak nagyjából sem tudja, hogy a banki megtakarítások manapság hogyan kamatoznak, 80 százalékuknak pedig fogalma sincs a jelzáloghitelek kamatszintjéről. A pénzügyi döntéseiknél a fiatalok általában ugyanazokat a hibákat követik el, minta szüleikvagy a nagyszüleik (jASR-feivétei)
