Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-06 / 180. szám
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2021. augusztus 6. 3 Mennyit ér a tisztogatás az agrártárcánál? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Samuel Vlöan közel két hónapja van a földművelésügyi minisztérium élén, és ez idő alatt több magas beosztású személy is távozott a tárcától, valamint az irányítása alá tartozó intézményektől. Hogy a személyes változások mennyire segítenek majd a mezőgazdasági szektor átlátható működésén, az a következő hónapokban derülhet ki. A mezőgazdasági támogatások szétosztása és a földekkel kapcsolatos tulajdonjogi viták évek óta komoly gondot jelentenek a földművelésügyi minisztérium számára. A sajtóban már évekkel ezelőtt is megjelentek hírek a mezőgazdasági szektor korrupt működéséről, tavaly pedig a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) is feltárta az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) és a Szlovák Földalap (SPF) körüli botrányokat. Ezek közül a legsúlyosabb egyértelműen a Marhapásztor-ügy (Dobytkár), amelyben a PPA legbefolyásosabb vezetői, valamint a Fico-kormány okhoz köthető vállalkozó, Norbert Bödör is korrupció gyanújába keveredett. A legfrissebb hírek szerint a NAKA nyomozója lezárta az ügyet, és vádemelésijavaslatot nyújtott be a speciális ügyészség elé, 8 fizikai és 5 jogi személy ellen. Daniel Lipsic speciális ügyész a csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a vádemelés augusztus 3-án megtörtént, így az ügy már bírósági szakaszba került. Hozzátette, a vádirat rendkívül hosszú, megközelíti a 35 ezer oldalt. A vádlottak közül néhányat akár 20 éves szabadságvesztés is fenyeget. Következmények Az ügynökség vezetőinek botránya azért is fontos, mert a Marhapásztor-ügyre már az Európai Bizottság (EB) is felfigyelt. A PPA dönt ugyanis a gazdáknak érkező uniós támogatások szétosztásáról, évente csaknem egymilliárd euró folyik keresztül az intézményen. Miután a Marhapásztor-ügy felszínre hozta, milyen korrupciós ügyek zajlanak a PPA-ban, az EB nyomást gyakorolt a földművelésügyi tárcára, aminek eredményeként Ján Micovsky csak átmeneti akkreditációt tudott adni az intézménynek. Ez azt jelenti, hogy a PPA egy évig (vagyis 2021 októberéig) normálisan működhet, viszont az átláthatóbb működés érdekében rendszerszintű változásokat kell végrehajtani az intézményben. Amennyiben ez nem sikerül, az ügynökség elveszíti az akkreditációt, így pedig a gazdák támogatásának kifizetése is veszélybe kerülhet. Banki szféra Miután Samuel Vicán elfoglalta a miniszteri széket, Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök azt mondta, az egyik legnagyobb kihívás a PPA akkreditációjának visszaszerzése lesz. Az új tárcavezető ehhez elengedhetetlennek tartotta a személyi változtatásokat, így az egyik első intézkedéseként elbocsátotta Jaroslav Jánost, az ügynökség korábbi vezérigazgatóját, akit még Micovsky ültetett a vezetői székbe. A helyére azt a Jozef Kisst nevezte ki, aki Vlcanhoz hasonlóan a banki szektorból érkezett: 1995 és 2012 közt három szlovákiai bank élén is megfordult, majd később a Szlovák Postán dolgozott. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy bár Jaroslav János - új utódjával ellentétben - már korábban is a földművelésügyi szektorban tevékenykedett, viszont a múltjában vannak gyanús ügyek. A Denník N napilap mutatott rá, hogy Micovsky jelöltje ellen korábban már nyomozott a rendőrség, igaz, nem találták bűnösnek. Ugyanakkor a neve összeköthető azzal a Frantisek Oraveccel is, aki korábban a gazdatüntetéseket vezette, majd megalapította a Mámé toho dosf nevű pártot, amellyel el is indult a 2020-as parlamenti választáson. Ennek a pártnak a listáján indult el János a második helyen. Oravecet nem sokkal később meggyanúsította a rendőrség, hogy jogtalanul jutott európai uniós támogatásokhoz a PPA-n keresztül. Államtitkárok Nem a PPA az egyetlen intézmény, ahol személyi változások történtek az új miniszter hivatalba lépése óta. Andrej Gajdos, a tárca államtitkára június 8-án, éppen Vicán kinevezésének napján nyújtotta be a lemondását. Gajdos szintén Micovsky jelöltje volt, 2020 augusztusában nevezte ki .őt a korábbi tárcavezető. Az egykori államtitkár neve a Denník N szerint szintén összefüggésbe hozható a már említett Frantisek Oraveccel. Gajdos mellett benyújtotta lemondását a tárca másik államtitkára, az OEaNO egyik alapító tagja, Martin Fecko is. 2020 márciusától, vagyis Micovsky kinevezésétől töltötte be az államtitkári pozíciót. A korábbi miniszter a lemondása után azt javasolta, hogy Feckót nevezzék ki az új tárcavezetőnek, de az OEaNO végül Vicán mellett döntött. Eltérő nézetek Hogy volt-e belső konfliktus Vicán és Micovsky közt, és hogy emiatt kellett-e távozniuk a korábbi miniszterjelöltjeinek, nem tudni. Hozzá kell tenni, hogy Vicán 2020-ban maga is dolgozott földművelésügyi államtitkárként, de három hónap után távozott a tárcától. Hogy pontosan miért, az a mai napig sem tisztázott teljesen, bár az új miniszter egy inteijúban azt mondta, a távozásának oka pusztán az volt, hogy Micovskyval különböző elképzeléseik voltak a minisztérium irányításáról. Mindenesetre a tisztogatás nem állt meg, az új miniszter legutóbb visszahívta a Szlovák Állami Erdőgazdálkodási Vállalat (Lesy SR) igazgatóját, Tomás Cukát, aki szintén Micovsky jelöltjeként került vezető pozícióba. A vállalat vezetőségében később egy újabjb csere is történt: Dusán Lasák lett a gazdasági igazgató. Korai megítélni Vicán tisztogatásáról megkérdeztük Patasi Ilonát, a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) vezetőjét is. Úgy véli, jelenleg még korai lenne megmondani, hogy az új miniszter jelöltjei valódi változásokat hozhatnak-e a mezőgazdasági szektorban. Patasi Ilona megjegyezte, személy szerint nem lát problémát abban, hogy Vicán olyan személyeket ültet vezetői pozíciókba, akiknek korábban nem volt tapasztalatuk a földművelésügyi tárcával. Az új miniszter törekvéseit egyelőre pozitívan értékeli, viszont még számos problémát lát, amelyeket meg kell oldani. Az államtitkárok távozását Patasi nem értékeli negatívumként, elmondása szerint egyik sem tett sokat a gazdák helyzetének javításáért. (nar, Denník N, aktuality.sk, Sme) A Patasi Ilonával készített teljes interjút lapunk holnapi számában olvashatják. Korcok: Nem vagyok hungarofób, de ez itt nem Felvidék! CZÍMER GÁBOR Diplomáciai jegyzéket küldött Magyarországnak a szlovák külügyminisztérium, amiért a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László Somorján arról beszélt, a szlovákiai magyarokat ért, második világháború utáni jogtalanságok miatt Szlovákiának bocsánatot kell kérnie. Pozsony. Kövér hétfőn a Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékművének felavatásán egyebek mellett azt mondta: „Bocsánatkérés nélkül azonban nincs, nem lehet megbocsátás.” A külügy erre reagálva tegnap arra kérte a magyar felet, tartsa magát a diplomácia szabályaihoz, és előzetesen tájékoztassa a szlovák partnerét az állami tisztségviselők látogatásának céljáról, és hozzátették, a szlovák külügy szívesen segít a magyar tisztségviselők szlovákiai látogatásának megszervezésében. „De nem tartjuk helyénvalónak, hogy a szlovák fél csak utólag értesüljön azokról a Szlovákia területén zajló eseményekről, amelyeken magas rangú magyar politikai tisztségviselők vesznek részt” - fogalmazott a minisztérium. A szlovák külügyi tárca ezen túl diplomáciai jegyzékben adott hangot csalódottságának a hétfői, somorjai rendezvényen elhangzottakkal kapcsolatban. A külügy szerint a látogatás nem a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlott. De most sem pontosították, hogy Kövér mely kijelentéseiben látnak gondot. Koröok és BeneS Ivan Korcok külügyminiszter (SaS-jelölt) Kövér László Somorján elhangzott beszédére reagálva még szerdán arra kérte a magyar köztisztségviselőket, mérlegeljék szavaikat, ne ássák alá a jó kapcsolatokat, tartsák tiszteletben és kezeljék egyenrangú partnerként Szlovákiát. „Elhatárolódom attól, hogy Magyarország második legmagasabb közjogi méltósága szükségét érzi annak, hogy Szlovákia területén a történelemről alkotott saját látásmódját prezentálja” - írta Korcok a közösségi oldalán. A miniszter úgy látja, az ilyen történelmi kérdések felvetése árt a két ország jó kapcsolatainak. „A háború utáni rendezés kérdése lezárt téma” - tette hozzá a szlovákiai magyarok 1945 és 1947 közötti jogfosztását okozó Benesdekrétumokra utalva. Miután a miniszter számos bírálatot kapott a Kövért kritizáló bejegyzése miatt, a tárcavezető egy közleményt adott ki, amelyben nyolc pontba szedve érvel amellett, miért helytelenítette a magyar házelnök somorjai látogatását és beszédét. Korcok kijelenti, nem tartja magát hungarofóbnak, de visszautasítja, hogy Szlovákiát Felvidéknek nevezzék a magyarországi politikusok. A külügyminiszter továbbá nehezményezi, hogy Kövérék nem jelezték előre a látogatásukat és annak célját. „Csak utólag tudtuk meg, hogy egy olyan eseményről volt szó, amelyről a magyar szomszédaink is jól tudták, témája egy olyan kérdés, amelyről a szlovák kormánynak és a szlovák demokratikus parlamenti pártoknak a véleménye szöges ellentétben van az övékével” - írja a tárcavezető, de tovább nem részletezi, pontosan mi is a véleményük a kitelepítésekről, a hazai magyarok 74 évvel ezelőtti jogfosztásáról, vagyis a Benes-dekrétumokról. A miniszter azzal is érvel, nem ő vette elő a magyar kártyát, csak Kövérre reagált. Hozzáteszi, bármikor újra megtenné azt. Visszautasítja, hogy a magyarországi politikusok, mint írja, „történelemleckéket” adjanak Szlovákiának. Egyben egy történelmi példát, az első világháború 1918-as lezárását említve azt írja: „Amit az egyik igazságtalanságnak érez, azt a másik igazságtételnek, a szabadsága kezdetének és az elnyomás végének értelmez.” A közleményben arról is ír, a magyar fél partnere a szlovák kormány, nem más. A szlovákiai magyar politikusokat pedig arra kéri, értsék meg, Szlovákia érdekében néha fel kell lépnie Magyarországgal szemben, de ezek nem a hazai magyar közösség elleni lépések. Szerencsétlen kijelentés Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos az üggyel kapcsolatban elmondta, szerinte nem volt szerencsés Korcok kijelentése. „Hiszen egy olyan témát érintett, amely a szlovákiai magyarságnak még mindig traumát okoz” - mondta. Hozzátette, a miniszter állásfoglalása annak tükrében is furcsa, hogy a szlovák és a magyar politikusok is gyakran hangoztatják, sosem volt még ilyen jó a két ország kapcsolata. A kormánybiztos a készülő kisebbségi törvény miatt találkozni készül Korcokkal. „Biztos, hogy szóba kerül a mostani nyilatkozata is” - tette hozzá. A diplomáciai jegyzék küldésével kapcsolatban kerestük a magyar külügyet, de cikkünk megjelenéséig nem közölték, mit lépnek az ügyben, ahogy -Kövér irodájától sem kaptunk választ a kérdéseinkre. Korcok kijelentését azonban bírálta az MKP, a Híd és az Összefogás is, egyedül Boris Kollár és az általa vezetett Sme rodina kormánypárt állt ki a külügyminiszter mellett. Miután Samuel Vléan (jobbra) júniusban a földművelésügyi tárca élére került, azonnal tisztogatásba kezdett, és több magas pozícióban lévő személyt is elbocsátott, akiket még elődje, Ján Miőovsky nevezett ki (TASR-feivétei)
