Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-02 / 176. szám

egészség ■ 2021. augusztus 2, GYÓGYHÍREK www.ujszo.com ZÖLDSÉGMUSTRA Hagyma Allium cepa — Cibul’a Tisztítani, felvágni felér egy könnycsatoma-tisztítással. De kevés ilyen sokoldalún használható, elkészíthető, jótékony hatású zöldségünk van, mint a vöröshagyma. Kétéves növény, bojtos gyökérzete van, a földben lé­vő hajtását, a hagymát fogyaszt­juk. Ez a nagy tápértékű fűszer­növény-, illetve zöldségféle Kö­­zép-Ázsiából került hozzánk. Ősidők óta világszerte használa­tos. Csípős ízét és illatát az allilszulfid vegyületek adják. Miért jó? A vöröshagyma szárazanyag-tar­talma 10-11 százalék, ebből kö­rülbelül 8,3 százalék szénhidrát, 1-3 százalék fehérje. C-vitamin­­ból 10-30 mg-ot is tartalmaz 100 grammonként. Ezenkívül kéntar­talmú vegyületeket, B1-, B2-vita­­mint, flavonoidokat, nikotinsa­vat, vasat, jódot, káliumot, kalci­umot, foszfort, szelént és cinket is találunk benne. Energiasze­gény: 40 kcal, 159 kj/100 gramm. A hagymafélék legtöbbje mikrobaölő hatású vegyületeket, fintocidokat is tartalmaz, a vöröshagy­ma példá­ul allicint. Könnyfa­kasztó ve­­gyülete a tiopropion­­aldehid. Régóta alkal mázzák gyógyászati célokra a vöröshagymát külsőleg és belső­leg is. A népi gyógyászatban használták hurutos és légúti megbetegedések, emésztőrend­szeri bántalmak, magas vérnyo­más kezelésére. Ma a vörös­hagyma hatóanyagainak kivo­natait elsősorban az érelmesze­sedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére ajánl­ják. Nyersen fogyasztva kedve­zően hat a koleszterinszintre. Hogyan fogyasszuk? Elsősorban levesek, főzelékek, húsételek ízesítésére használjuk, de önálló ételeket is készíthe­tünk belőle. Tavasszal a legko­rábbi vitaminforrásaink egyike lehet a zöldhagyma, az újhagy­ma szára. Franciás, pikáns étel például a hagymaleves, és mivel nincs erős szaga, bármikor bát­ran fogyasztható. Nyákoldó tulajdonsága miatt asztmaellenes hatású. Köhögés el­len a száraz takaróleveleiből készíthetünk te­át. Külsőleg a hagyma levele gá­tolja a darázscsí­pések ál­tal oko­zott gyulla­dásos reakció ki­alakulását. Itt az új veszély: a nyári social jetlag! Napjainkban már nem tehetjük meg, hogy ne beszéljünk egy újabb veszély­­forrásról, ha al­vászavarokról van szó - főként a nyári időszakban. A mini-időeltolódá­sok beiktatása az al­vási szokásainkba hosszú távon igény­be veszi a testet. Előfordul, hogy valamilyen beteg­ség az okozója a nem megfelelő minőségű, mennyiségű alvásnak. A konkrét testi tüneteket okozó, jól beazonosítható betegségeken kívül, mint amilyen a magas vér­nyomás, a pajzsmirigy nem meg­felelő működése, cukorbetegség, a lelki eredetű betegségek, például a depresszió is állhat az alvásproblé­ma hátterében. A Semmelweis Egyetem tanulmá­nya szerint minél inkább a szoci­ális elvárások és nem a belső óránk határozzák meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség. Akár a keringési betegségek kialakulásának kocká­zatát is növelheti a szocial jedag jelenség, ami alatt a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltérését értjük. Mi az a social jedag? Munkanapokon jellemzően ko­rábban fekszünk le és korábban is kelünk, míg a szabadnapokon na­gyobb lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsünk az ébre­dés időpontjáról. Ha rendszeresen akár többórás eltérés is van ebben a ritmusban, az hatással van a szív­működés idegi szabályozására is. A Semmelweis Egyetem ezzel a je­lenséggel kapcsolatos tanulmányát egy vezető idegtudományi folyó­irat nemrég beválogatta az elmúlt időszak legjelentősebb publikációi közé. Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, ami­kor álmosak vagyunk és akkor kel­hetünk fel, amikor kipihentük magunkat. A két időablak között többórás eltérés is lehet. Ezt nevez­zük social jedagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén 2-3 idő­zónát ádépő utazást tennénk. Ezért hatnak rosszul a nyári hónapok A téma különösen aktuális, hiszen az év során nyáron a leghosszab­­bak a nappalok. A meghosszabbo­dott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Ez­által csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapo­kon, ami a korai kelés miatt alvás­hiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásabla­kunkat. A Semmelweis Egyetem kutatói­nak sikerült először összefüggést kimutatniuk a social jedag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint mi­nél inkább a szociális elvárások, és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosz­­szabb az alvásminőség és annál előnytelenebből alakulnak a szív­­frekvencia variabilitás mutatói. A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudomá­nyi Intézettel együttműködve fia­tal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a social jedag és a szubjektív alvásminőség, valamint az auto­nóm idegrendszer állapotát jól jel­lemző szívfrekvencia-variabilitás között van-e összefüggés. Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak - például azért, mert úgy­nevezett bagoly típusúak, azaz ma­guktól később feküdnének és ké­sőbb kelnének - rosszabb alvásmi­nőségről számoltak be. Nagyobb a szívinfarktus, a magas vérnyomás kockázata Az eredmények szerint azoknak, akiket a social jedag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szív­­frekvencia-variabilitásuk, azaz ke­vésbé előnyös a kardiovaszkuláris rendszerük alkalmazkodási képessé­ge, és ez növelheti az olyan kardio­vaszkuláris betegségek kialakulásá­nak kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. A social jedag mértéke csökkenthető lenne egyebek mellett például rugalmas munkaidővel, de az egyének is te­hernek azért, hogy kevésbé érintse őket: a késői típusúaknak javasolt reggelenként minél többet termé­szetes fényben tartózkodniuk; emellett ma már jól ismert az a ta­nács, miszerint esténként célszerű csökkenteni az intenzív kék fény expozíciót, hasznos a mobiltelefon, illetve a monitor képernyőjének fé­nyét kékfény-szűrő programmal változtatni. Forrás: Semmelweis Egyetem A MOZGÁS SEGÍT AZ ÖNBIZALOMBAN, AZ ÖNBECSÜLÉSBEN, ÉS MÉG BOLDOGSÁGHORMONOKAT IS FELSZABADÍT Dubaj a világelsők között a fitnesztermek számában Sokak számára a testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszott a fizikai és mentális egészség megőrzésében a világjárvány idején, de hogyan befolyásolta a pandémia ezt a szektort? A súlyemeléstől a jó­gán át a csoportos órákig virágzik a dubaji edzőterem biznisz. A több mint 400 fitnesztermével a város világvi­szonylatban a legelsők között van, de a szabadtéri tevékenységek lehe­tősége is óriási. A koronavírus utáni újranyitás óta számos edzőterem számolt be arról, hogy növekszik az érdeklődés a cso­portos testmozgás iránt. A járvány csúcsán az edzőtermeknek is be kel­lett zárniuk, ezért az online, ottho­ni edzések váltak népszerűvé világ­szerte. Sokan azért kezdtek el ott­hon edzeni, hogy visszakapják az irányítás érzését az életük felett. A mozgás segít az önbizalomban, az önbecsülésben, és még boldogság­hormonokat is felszabadít. „Ez az év egy igazi hullámvasút volt. 75 napig voltunk zárva - szá­mol be Loren Holland, a Gym-Nation társalapító-igazgatója. - Azt tettük, hogy ingyenes, nyílt hozzá­férést biztosítottunk minden ta­gunk és egyben nem tagunk számá­ra is, akik fittek, egészségesek és ak­tívak akartak maradni a lezárási időszak alatt. De akkor közvedenül a lezárás után azt vettük észre, hogy hatalmas volt a kereslet a fitnesz iránt.” Lotfi Hamrouni, a Johnson Health Tech Middle East Sales&Marketing igazgatója arról mesél, hogy cége mindkét területen jelen van. Az otthoni edzés eddig a kereskedelem 10%-át tette ki, de a járvány alatt 95%-os volt a növeke­dés. És most tulajdonképpen az otthoni edzés egy új trend lett. Míg az edzőtermeket az egészség vé­delme érdekében (helyesen) bezár­tak, sok, rendszeresen edző tag azt állítja, hogy elveszettnek érezte ma­gát, és alig várta, hogy az ilyen ter­mek újra megnyíljanak. Az embe­rek terápiákra járnak. Léteznek már üvöltő szobák is. De sokan csak az edzőtermekben tudják kiengedni a gőzt, csak ezeken a helyeken tudják a stresszt kiizzadni magukból. Sokan úgy vélik, mintha az embe­rek az egészséget és fíttséget a múlt­ban magától értetődőnek hitték volna. Most rájöttek, hogy tenniük is kell a fítneszcéljaik éléréséért. Az újranyitás utáni 3-4 hónap volt üz­letileg a legkiemelkedőbb időszak az edzőtermek üzleti évében. Sokan erre úgy reagáltak, hogy a pandémia előtt már meglévő létesítmények mellé újakat is nyitottak. (euronews)

Next

/
Thumbnails
Contents