Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-05 / 179. szám

12 UTAZAS 2021. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com Még mielőtt rátér­nénk a legfon­tosabb nápolyi tudnivalókra, ki­csit körbejárjuk a biztonság kérdését, mert talán ez az, ami sokmindenkit foglal­koztat. Valóban igaz, hogy jópár évvel ezelőtt elég sokszor lehetett hallani arról, hogy Nápoly meny­nyire veszélyes város, vigyázzunk a sikátorokban, és főleg az ér­tékeinkre, szemét mindenhol. Viszont mára már ezek a dolgok sokat javultak, és Nápoly egy­általán nem veszélyesebb, mint bármely nagyobb város, így ter­mészetes, hogy oda kell figyel­nünk a táskánkra, vagy nem kó­szálunk külső városnegyedekben éjszaka egyedül. Sőt, más olasz városokhoz képest pl. a tömeg­­közlekedés kifejezetten jól mű­ködik itt, tiszták az állomások, szerelvények, a nagyobb csomó­pontokon, tereken rendőrökkel is találkozunk. A megfelelő lokációra elsősorban a szállásfoglaláskor kell odafigyel­nünk, de nemcsak a biztonság mi­att, hanem mert Nápoly óriási, és jó lenne nem sok időt eltöltenünk a városban utazgatással. így szál­láskereséskor javasolt a következő negyedekre összpontosítanunk: Centro Storico, Vomero, Chiaia vagy Posillipo, Az is jó megoldás lehet, ha egyszerűen bevetjük azt a jó kis trükköt, hogy kikeressük az ötcsillagos szállodák címét, és a szomszédságukban keresünk to­vább privát szobát vagy panziót. Nápoly (olaszul Napoli, nápolyi nyelven Napúié) Olaszország leg­sűrűbben lakott városa, és Európa egyik legnagyobb történelmi vá­rosközpontja is egyben. Fekvése egészen külörileges - panoráma­rajongók előnyben -, hiszen a város a Nápolyi-öböl északi ré­szén fekszik, két vulkáni terület, a Vezúv és Campi Flegrei öleli körbe, és még egy dombvonulat is kettészeli a látképét. Emellett még ott vannak a közeli szigetek is, a lenyűgöző Capri, Procida, Ischia vagy Pompei, az Amalfi-part szintén karnyújtásnyira. Nemcsak Nápoly fekvése, a törté­nelme is igencsak érdekes és gaz­dag, mivel több ezer éves múltra tekint vissza. A várost Rodosz szi­getéről érkező görög tengerészek alapították, és Periklész idején virágoztatták fel. A következő év­századok során Nápoly többször is uralkodót cserélt, megfordultak itt a rómaiak, bizánciak, norman­nok, Anjouk, spanyolok, oszt­rákok és a Bourbonok, mígnem 1860-ban az egyesített Olaszor­szág részévé vált. A megismételhetetlen nápolyi hangulat Van Olaszország és van Nápoly. Ezt maguk az olaszok vallják. A város, amit még Olaszországon belül is valami különlegesség leng körül, és valahogy ezt mindenki elismeri. Ahogy Sophia Loren nyilatkozta: En nem olasz vagyok, hanem nápolyi. Es ez egy másik dolog. Pontosan ez a másik dolog teszi olyan kivételessé ezt a helyet, ez az egyediség érezhető azonnal a levegőben, amint elkezdjük nya­kunkba venni a várost. Miben is rejlik ez a kivételesség? Az elénk táruló tenger és a Vezúv látványa, a lélegzetelállító pano­ráma városszerte, a szűk utcák, az állandóan dudáló motorosok, az egymással beszélgető helyiek, a történelmi épületek tömkelegé, a pizza, a ráérősség, a nyitottság, Nápolyi látni és... ... meghalni, mondja a Goethe által terjesztett szállóige. Nápolyt vagy imádod, vagy gyűlölöd. Róma Olaszország szíve, de Nápoly a lelke. És még megannyi találó mon­dás kering Nápolyról a köztudatban. Egy biztos, Dél-Olaszország legnagyobb városa sen­kit sem hagy majd hidegen. Kevés ennyire ellentmondásos és érdekes város van a világon, aminek hangulata ilyen vagy olyan módon azonnal magával ragadja az odalátogatókat. De hogy milyen is ez a hangulat? Ehhez nyújtunk kapaszkodókat ebben a cikkben. a különböző kultúrák egyvelege, a fiúk és férfiak szájából felröppenő Bellissima!, a futkározó kisgyere­kek, a széles mosolyok, az állandó vibrálás és megannyi apró részlet, ami Nápolyi annyira jellegzetessé teszi. Mi, az idelátogatók talán még a hangulatból is elcsíphetünk egy kicsit. Kezdjük a napunkat egy kávéval a szállásunk környékén, amihez a legjobb a helyi péksüteményt, a sfogliatellét kérni. Arra vigyáz­nunk kell, hogy a cukrot még az elkészítés előtt beleteszik a kávénk­ba, így aki cukor nélkül issza a ká­véját, mindenképp tanulja meg az amaro (keserű) szót. Majd fedezzük fel az óvárost, és barangoljuk be a Centro Storico érdekes utcáit. De még mielőtt ezt megtennénk, tekintsük meg a Via Duomon található gyönyörű, a 14. században épült katedrá­­list, a Duomot (ingyenes belépés). Utána kanyarodjunk be a Via dei Tribunalin, és vessük bele magun­kat a Centro Storico pezsgésébe. Itt aztán mindent látunk majd, ami tipikusan nápolyi, kis üzle­teket, pizzériákat, csevegő helyi­eket, szűk utcákat tele graffitivel, poszterekkel, érdekes épületeket és hangulatos kávézókat. További két utcanevet érdemes még megje­gyeznünk, ez pedig a Via Gregorio Armeno és a Via Benedetto Cro­ce (vagy ahogy a helyiek hívják, Spaccanapolí). A környéken található két híres lát­nivaló is, a Capella Sansevero és az Napoli Sotterranea. Az előbbiben, a 1590 körül épült kápolnában a késői barokk művészet 30 csodá­latos műalkotása tekinthető meg. A legismertebb szobor Guiseppe Sanmartino műve, az 1753-ban al­kotott Krisztus a lepel alatt (Cristo Velato). Az utóbbi pedig igazi érde­kesség, a másfél óra alatt bejárható földalatti barlangrendszer, ahol ka­takombák, csatornák és bányavája­­tok is várják az érdeklődőket. Ezután sétáljunk el a Via Toledóra, ahol kicsit vásárolhatunk, de főleg nézzük a Toledo metróállomást. Egyszerűen váltsunk egy metró­jegyet, és induljunk el lefelé. A lé­legzetelállító látvány garantált. Ná­poly pár éve részt vett a Művészeti Állomások nevű projektben, ami­nek köszönhetően számos metró­­állomást híres kortárs művészek, építészek terveztek meg, ilyenek pl. a Garibaldi, Museo, Vanvitelli vagy Dante. A Toledo állomást Európa legszebb metróállomásának választották: a mozaikok nápolyi jeleneteket, az égboltot és a tengert szimbolizálják. Miután ezt is megnéztük, indul­junk el a Via Toledón lefelé, a tenger felé. Mielőtt kiérünk a ten­gerpartra, sok látnivaló vár még ránk. Kanyarodjunk be a Galleria Umberto I. csarnokba, és menjünk ki a San Carlo Teatro felé. Lessünk be a színház előterébe, majd pi­henjünk meg a szomszédban: egy kávéra a város legrégebbi és leghí­resebb kávézójában, a Gran Caffé Gambrinusban. Ezt követően sétáljunk le a Piazza del Plebiscitóra, Nápoly főterére, ahol bekukkanthatunk a Palazzo Reáléba is. Innét most már csak tényleg pár lépés a tenger, amit meglátva, újra elakad a lélegzetünk, hiszen a Vezúvot megpillantani tényleg óriási élmény. A tengerhez érve vegyük jobbra az irányt; és sétáljunk el a Castel dell’Ovóig. A vár környezetében hangulatos kávézók és éttermek várnak ránk. A vár tetejéről nagyon szép a kilátás, nem szabad kihagy­nunk. Ezt a jó hosszú sétát igazából két napra is bonthatjuk, hiszen nem árt közben megpihennünk, és megkós­tolnunk a nápolyi finomságokat. A felejthetetlen nápolyi ízek Nápolyban igazi ízkavalkád vár ránk, hiszen annyi, de annyi jelleg­zetes étke van, amit muszáj kipró­bálnunk. Kezdjük a reggeli édesek­kel, a sfogliattelével és a babával. A sfogliatella két változatban létezik: a riccia, amit leveles tésztából készí­tenek, és ricottával, kandírozott gyümölcsökkel, tejjel, tojással és cu­korral töltenek meg; és a sfogliatella frolla, amiben az összetevőket egy puha omlós tészta zárja magába. A baba piskótatésztából készült rumos sütemény, és egyszerűen mennyei. Lehet hozzá kérni tejszín­habot, gyümölcsöt is, de az biztos, hogy a legelsőt érdemes csak úgy magában megkóstolni. A legjobb helyek a kóstolásra, a Pasticceria Poppeüa vagy a La Sfogliatella Mary. Ebédre jöhet egy kis könnyedebb harapnivaló, a fritti vagy cuoppo (sült darabkák), amit sétálás köz­ben is elfogyaszthatunk. Ez lehet a crocche’ (krumpliból készült), sült tésztagolyó vagy sült cukki­nivirág is. Egy biztos, mind finom és laktató. Ha este, akkor pedig pizza. Ná­poly tagadhatadanul a pizza hazája. A helyiek előételnek megosztoznak egy pizza foittán. A ff itta tulajdon­képpen egy sima pizza, leborítva még egy adag pizzatésztával, majd olajban kisütve. A töltelék sokszor csak sajtból áll. Ezután jöhet a vé­kony tésztájú kerek nápolyi pizza, aminek elkészítése csakis a legjobb összetevőkből és hozzáértő kezek által lehetséges. Ami a pizzát il­leti, a nápolyiak nem viccelnek. A legjobb és legismertebb pizzázók a városban: 50 Kalo, Sorbillo vagy az L’Antica Pizzeria da Michele. De igazából Nápolyban nem kell any­­nyira aggódnunk azon, hogy hol együnk, odafigyelnek a minőségre. Nápolyt látni és megszeretni, egy pillanat műve! Zászlós Agnes, MirabellaMap utazási tanácsadó Nápoly egy hétvége alatt Ahhoz, hogy kényelmesen be tudjuk járni a várost, és megnéz­zük az érdekes látnivalók nagy ré­szét, legalább egy hetet el kellene itt töltenünk. A legjobb tavasszal, Van Olaszország és van Nápoly. Ezt maguk 77 az olaszok vallják. Ahogy Sophia Loren nyilatkozta: En nem olasz vagyok, hanem nápolyi.. ősszel vagy akár télen is Nápolyba látogatni, mert ekkor kellemes az idő, a nyári napok túlságosan for­rnak errefelé. Nápoly központi része és tenger­parti sétánya viszont egy hétvége alatt is könnyedén bejárható. így láthatjuk a legfőbb látnivalókat, és egy kis szeletet el tudunk csípni ebből, de nápolyinak tényleg szü­letni kell. Viszont első látogatás alkalmával bőven elég, ha csak kicsit bele­kóstolunk ebbe a hangulatba, és a rengeteg látnivalót egy hosszabb kirándulás alkalmával fedezzük fel.

Next

/
Thumbnails
Contents