Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-05 / 179. szám

www.ujszo.com I 2021. augusztus 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Oltás pénzinjekcióval Az ellenzékiek kéjes örömmel hergelik a védőoltást elutasítókat Igor Matovic hét elején je­lentette be annak a nyere­ményjátéknak az indítását, amelynek célja a lakosság oltakozási kedvének növelése azok között, akik ódzkodnak ettől a vak­cinától. Vagy még mindig határo­zatlanok. Az utóbbiak száma mér­tékadó felmérések szerint legalább 200 ezerre tehető. Diadalittasan közölte a pénzügyminiszter azt is, hogy húsz óra leforgása alatt 160 ezren jelentkeztek be a megadott címre. Ugyanakkor a Markíza ke­reskedelmi tévé kedd esti értesülése szerint országos viszonylatban egyelőre mindössze ötszázzal nőtt a védőoltásra jelentkezők száma. Messzemenő következtetéseket egyelőre nem érdemes levonni, vi­szont néhány tényezőt az illetéke­sek mindenképpen figyelembe ve­­hetnének.Több szakértő úgy véli, ez a lottójáték eléggé bonyolult, hi­szen például a nagyobb pénzösszeg nyerteseinek nem elég bejelentkez­ni a munkanapi és a vasárnapi sor­solásokat augusztus 15-étől élőben közvetítő szlovák köztévébe. A műsorban ismertetett kódszámot is közölnie, állítólag egyszerű kér­désre pedig válaszolnia kellene. Arról pedig megfeledkeztek a vak­cinalottó ötletgazdái, hogy főleg az idősek közül nem mindenkinek van bankszámlája. Többen különböző csalások lehetőségére hívták fel a figyelmet, amit azonban a tárca­vezető kizárt. Tény az is, hogy a szlovákiaihoz hasonló ösztönzéssel máshol is próbálkoztak, egyelőre mérsékelt sikerrel. Nálunk a Pénzért értéket (Hodnota za peniaze) alakulat szakértői kiszámolták, átlag mennyibe kerül egy, a koronaví­russal megfertőzött beteg kórházi kezelése a felépüléséig. Ennek alapján közölték: ha e hónap elejé­től legalább hatezren jelentkeznek első, majd második oltásra, akkor megtérül a nyereményjátékra for­dított 21 millió euró. Mindezek tudatában a kedvező külföldi tapasztalatokat is jó lenne megszívlelni. Nagy-Britanniában és Izraelben elsősorban azért magas a beoltottak száma, mert a polgárok nagy többsége hisz a kormány és más illetékesek egészségügyi szempontból is megalapozott dön­téseiben. Nem dőlt be a világháló­kon hemzsegő legkülönbözőbb ál- és rémhíreknek. Ehhez képest a hazai helyzet le­sújtó. A legújabb felmérések szerint az Eduard Heger vezette kormány támogatottsága csupán 16 százalék körül mozog. Ami egyebek mellett a korábbi és jelenlegi kapkodások, a polgárokat, különösen a vállal­kozókat megkeserítő és felháborító bejelentett, majd gyakran vissza­vont intézkedések tömkelegének a következménye. Legutóbb még az Alkotmánybíróság is tévesen kö­zölte a határozatát, amivel csak az első oltást felvett, külföldről haza­térő személyeknek okozott nem kis bosszúságot. Ilyen légkörben az el­lenzékiek szinte kéjes örömmel > hergelik főleg a védőoltást elutasí­tókat, de a döntésben bizonytala- i nokat is. Robert Fico rasszista megnyilvánulástól sem riadt vissza, mert azt harsogta, hogy a közvetítői bonusznak majd a cigányok örül­nek, akik ezzel több mint négyezer eurót is kaszálhatnak. Hasonszőrű cinkosok látszólag a beoltottak és : a vakcinázást elutasítók megkü- I lönböztetése ellen harcolnak. Va­lójában az eddig sem jelentéktelen zűrzavart, a kormányellenes han­­: gulatot igyekeznek tovább fokozni. Gátlástalanul visszaélve sokak in­dulatával, amelyet elsősorban a ka­binet ballépései geijesztenek. Ezért is sokan bedőlnek a legképtelenebb „holtbiztos” ostobaságoknak, fél­­; igazságoknak, valamint az össze­esküvés-elméletek terjesztőinek. Vészhelyzetben általában : leegyszerűsödnek az alternatívák. ; Ilyen állapotba sodródik országunk i is, ahol a rettegett delta-vírus és mutánsa már befészkelte magát. ; Emiatt életmentő cselekedet lehet, ; ha önmagunk, egyszersmind sze­retteink, továbbá mások védelmé- I ben, akár a nyereményjáték ösz­tönzésére a még mindig habozok és az ellenkezők közül minél többen ; jelentkeznek védőoltásra. Ugyanis a tudomány jelenlegi ismeretei sze­rint csak így akadályozhatjuk meg, : hogy az újra támadó járvány az ed­digieknél sokkal több életet oltson : ki Szlovákiában is. Maroknyi ember és egy trójai faló HUBERT KOWAL Talán már minden érintett kifejezte felháborodását a közel­múltban a fővárosban történtek miatt. A koalíció vezetői dü­hösek, az ellenzék tapsol, az újságírók keresik azt az embert, aki felelős az állítólagos rendőri kudarcért. A védőoltás és a járványellenes intézkedések ellenzőinek tiltakozása a régóta fennálló társadalmi frusztráció és a szájbarágós népszerűségének csúcspontja. Ennyit az okokról. Sokkal érdekesebb, hogyan befolyásolja az aktuális politikai esemé­nyeket. A jelen lévő rendőrök közül sokan hisztérikusan követelték a keményebb fellépést, lehetőleg vízágyúk használatával. Külföldről néz­ve a pártatlan megfigyelő csak mosolyogni tudott. Több száz tüntető, akik hasonlóan nagyszámú „nemzetvédő szubjektumot” képviselnek, teljesen alávetették magukat az országban folyó politikai diskurzusnak. Hihetetlen. Mit fizetne a franciák tömege, ha ekkora figyelmet szentelnének ne­kik, amikor a tereken tízezernyien tiltakoznak a kormány rendeletéi el­len. A különbség valószínűleg Szlovákia kispolgári jellegében rejlik. Nem csak a demonstrálókról van szó, akiknek a szókincse korlátozott, sem csupán arról, hogyan viselkednek a közterületen. Lenyűgöző az úgynevezett politikai elit - a kormánykoalíció—hozzáállása. Egyensúlyt akart teremteni az erőszakos cselekmények elítélése és a kormányellenes tiltakozás nem elítélése között. Az eredmény könnyen kiszámítható volt. A tüntetők megérezték, hogy a koalíció képviselői gyengék, és kezd­tek nyomást gyakorolni rájuk. A média ezen felháborodott, és szigorúbb rendőri beavatkozást követelt. A sznob krém szemében a kisvárosi szintű gyűlés országos forradalommá változott, és a demokrácia fenye­getésének jelképe lett. Ugyanakkor ők maguk alkották meg a veszélyes zavargások képét. Olyan problémát vetettek föl, amelyre nem volt észszerű megoldás. A számító Boris Kollárral együtt a 150 tagú tör­vényhozó testület megadta magát egy maroknyi embernek, akiknek száma megegyezett a parlament tagjainak számával, beleértve az asszisztenseket és a személyzetet. Amilyen az ország, olyan a forrada­lom. Lehet, hogy legközelebb valaki megpróbálhat hasonló gondolatot alkalmazni fegyveres zsoldosokkal. Az elitnek köszönhetően Szlovákia még azelőtt feladja, mielőtt a parlament elé kerül. A szerző a Trend munkatársa FIGYELŐ Állítólag nem cenzúráznak Az orosz kulturális minisztérium­ban nem merült fel a színházak re­­pertoáija feletti ellenőrzés, az or­szág alkotmánya tiltja a cenzúrát - idézték szerdán orosz lapok Olga Ljubimova tárcavezetőt. Ljubimo­­va Mihail Lermontov, a miniszté­rium társadalmi bizottsága vezető­jének hétfői, nagy visszhangot ki­váltó nyilatkozatára reagált, amely szerint a testület szeptemberben megvizsgálj a, hogy a színházak * repertoárpolitikája összhangban áll-e ajúlius elején elfogadott nemzetbiztonsági stratégiával. A tisztségviselő azt mondta, az erről szóló vitát a színházak, a társada­lom és a kulturális minisztérium képviselőinek bevonásával bo­nyolítják le. A miniszter hangsú­lyozta, hogy a társadalmi bizottság „egyes tagjainak elképzelései és eszmefuttatásai” nem tévesztendők össze a tárca állásfoglalásával. Ljubimova szerint a Lermontov által vázolt javaslatokat nem vitat­ták meg a tárcával. „Az Oroszor­szági Föderáció jogszabályaival összhangban az orosz kulturális minisztériumnak nincs joga be­avatkozni a kulturális intézmények alkotó tevékenységébe, ez függet­len folyamat” -jelentette ki a mi­niszter újságíróknak. „A cenzúra az alkotmány értelmében elfogadha­tatlan hazánkban” - hangoztatta. Hozzátette, hogy ha a kultúra terü­letén megsértik a hatályos jogsza­bályokat, az illetékes hatóságoknak jogukban áll ezt értékelni. Ljubi­mova szerint a kulturális miniszté­rium feladata az, hogy biztosítsa az átfogó párbeszédet, amelyben minden fél megszólalhat, hogy szükség esetén közösen lehessen megalapozott döntést hozni a nyilvánosságot érintő aktuális kérdésekben. (MTI) Az interneten nyílt újra a Tienanmen téri események múzeuma A hongkongiak és a kínai diaszpóra megőrizte szívében az 1989-os pekingi mozgalom emlókét. Internetes formában nyílt újra a Ti­enanmen téri események hongkongi múzeuma, két hónappal azt követő­en, hogy egy hatósági vizsgálat miatt bezárni kényszerült. A South China Morning Post (SCMP) című hong­kongi lap internetes kiadásában meg­jelent tudósítás szerint a 8964 Múze­um nevű virtuális tárlat a korábbi, fi­zikai múzeumot üzemeltető Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements of China (Hongkongi Szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támo­gatására) anyagi támogatásával jött létre. A virtuális múzeum kialakítá­sának feladatát a szövetség a politikai kockázat felmérése után Hongkon­gon kívül tevékenykedő kutatók egy csoportjára bízta. Leung Kam-wai, a szövetség szó­vivője azt mondta: „A hongkongiak és a kínai diaszpóra az elmúlt évek­ben megőrizte szívében az 1989-es pekingi mozgalom emlékét. Remél­jük, hogy az online múzeum segít­ségével a történelem e szeletét to­vább tudjuk adni a következő nem­zedéknek.” A szövetség korábban Hongkong­ban minden június 4-én gyertyafé­nyes megemlékezést szervezett a Ti­enanmen téri események évforduló­ján. A megemlékezésre a hongkongi rendőrség idén második alkalommal nem adott engedélyt a koronavírus­­járvány miatti óvintézkedésekre hi­vatkozva. A szövetség politikai el­nyomásra hivatkozva július végével megszüntette munkatársainak mun­kaviszonyát, 14 tagú bizottsága a fe­lére csökkent, miután július elején heten távoztak. A maradó hét bizott­sági tag közül hárman őrizetben van­nak, különböző, engedély nélküli gyülekezésekkel kapcsolatos ügyek miatt. A 32 éve működő szervezet „működési céljai” között szerepel a Tienanmen téri események miatti el­számoltatás, a kínai egypártrendszer megszüntetése és egy demokratikus ország kialakítása. A pekingi keményvonalas kom­munista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában levő Tienan­men tér kiürítésének, miután április­ban elfoglalták a demokratikus vál­tozásokat követelő tüntetők. Az erő­szakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, a történtek Kínában azóta is tabunak számíta­nak. A becslések néhány száz és há­romezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Peking­­ben állomásozó brit nagykövet 2017- ben előkerült titkos távirata szerint tízezer is lehetett. Kínában a megem­lékezéseket és megnyilvánulásokat szigorúan tiltják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents