Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-05 / 179. szám

2 I KOZELET 2021. augusztus 5. | www.ujszo.com A Sme rod ina a fasisztákkal paktálva bírálja Mikulecet és a kormányjavaslatát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A választásból kizárhatják azokat, akik nincsenak beoltva - állítja Peter Pöolinsky (Sme rodina), aki szerint a belügyminisz­térium megakadályozná, hogy azok is szavazhassanak, akik nincsenek beoltva. A tárca cáfol, a koalíciós pártok pedig konstruktív vitát sürgetnek. A feszültség tovább fokozódik a Sme rodina koalíciós párt és Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter között. Peter Pöolinsky parlamenti képviselő, akinek testvérét, Vladi­mír Pcolinskyt, a titkosszolgálat volt főnökét kenőpénz elfogadása miatt letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, azt állítja, a belügymi­nisztérium megfosztaná a választó­joguktól azokat, akik nincsenek be­oltva. A közösségi oldalán közzétett bejegyzésben az áll: „Alaposan ol­vassák el ezt a bekezdést, amely vé­leményem szerint lehetővé teszi, hogy mindenkit kizárjanak a válasz­tásból, aki nincs beoltva. Mikulec­­nek távoznia kell.” Az oltásellenes csoportokban futótűzként terjedt a hír, mely szerint „az oltatlanokat újabb hátrányos megkülönböztetés fenyegeti” — egy nap alatt közel ez­ren osztották meg a politikus tilta­kozását a saját kormánya által meg­vitatott javaslattal szemben. Megkésett reakció Az érintett törvény módosításáról ugyanis már korábban tárgyalt a kormány, méghozzá a július 21 -én tartott ülésén. Ekkor azonban a Sme rodina képviselői csak azt kifogá­solták, hogy a javaslat értelmében a választási moratórium 48 órára csökkenne. Ezzel kapcsolatban konkrét ellenérveket nem tudtak megfogalmazni, Milan Krajniak munkaügyi miniszter annyit mon­dott, nem zárják ki a jelenlegi 14 na­pos időszak lerövidítését, de a két napot túl kevésnek találják. A tár­gyalást felfüggesztették, a politiku­sok állították, amint sikerül komp­romisszumra jutni a moratórium hosszát illetően, ismét napirendre kerül a törvénymódosítási javaslat. A Mikulec és a Pcolinsky család kö­zötti konfliktus már hónapok óta hú­zódik, a Sme rodina képviselői azt kifogásolják, hogy a titkosszolgálat volt vezetője ellen folytatott eljárás során felmerült a tanúvallomások befolyásolásának gyanúja, amelyet szerintük Mikulec nem vizsgált meg kellőképpen. Ebből kifolyólag többször hangoztatták, hogy a tár­cavezető már nem élvezi a párt bi­zalmát, és az ellenzékkel karöltve távozásra szólították fel. Fesziiltségkeltós Milan Uhrík (Republika), aki ko­rábban a fasiszta Marian Kotleba­­féle párt húzóembere volt, és rend­szeresen álhírekkel látja el a több mint 80 ezer fős online követői bá­zisát, hétfőn azzal vádolta a koalíci­ót, hogy a módosító javaslat lehető­vé teszi, hogy Ján Mikas tiszti főor­vos rendelettel megtiltsa, hogy oltás nélkül az urnához lehessen vonulni. „Az oltatlanoknak már nincs teljes választói joguk” - írja az európai parlamenti képviselő a felkiáltójel­lel ellátott piros-sárga poszteren, amellyel a „korona-diktatúra meg­állítását” hirdeti. '„Bízunk benne, hogy az állam adekvát módon biz­tosítja minden állampolgára számá­ra az alkotmány által garantált vá­lasztójogot, és nem fogja két kate­góriába sorolni az embereket. Az egyén választójogának korlátozása elfogadhatatlan” - reagált szinte azonnal a Peter Pellegrini vezette el­lenzéki Hlas. Félrevezetés „Sajnáljuk, hogy a koalíciós kép­viselő a négy piros felkiáltójelet ré­szesíti előnyben ahelyett, hogy meggyőződne a tényekről, és tájé­kozódna a készülőben lévő törvény­­módosítási javaslat tartalmáról” - írta közleményében Barbara Túro­­sová, a tárca kommunikációs osztá­lyának vezetője, majd hozzátette, hogy a napnál is világosabb, mi a félrevezető információk terjeszté­sének valódi célja. A szaktárca ha­tározottan elutasította az elméletet, mely szerint a változtatás célja az ol­tatlan szavazók kizárása a választási folyamatból. Az érvelésből kiderül, a törvény már a bársonyos forrada­lom óta számol azzal a lehetőséggel, hogy a közegészségügy védelme ér­dekében néhány embernek nem te­szik lehetővé, hogy megjelenjen a voksoláson. Ez a rendelkezés azon­ban évtizedekkel a korona vírus­járvány kitörése előtt épült be a jog­rendszerbe. A tárca szóvivője hang­súlyozta, a szlovák törvények kizá­rólag a veszélyes járvány terjedésére való tekintettel engedélyezik a vá­lasztójog korlátozását. Ennek pon­tos feltételeit azonban már nem ha­tározták meg a törvényhozók, így jelenleg hiányzik a jogi alap, mely­ből kiindulva a választók listáján feltüntetik az „akadályt a választó­jog gyakorlása terén”. Túrosová ki­emelte, az emlitett javaslat semmi­ben nem korlátozza az oltatlanokat vagy a fertőzötteket, szerinte tech­nikai problémát orvosolna a módo­sítás jóváhagyása. Tavaly több tele­pülésen helyhatósági választást kel­lett tartani, és mivel a karanténban lévő személyek a közegészségügy védelme miatt nem vehettek részt a választáson, ezért a belügyminisz­térium megbízta az érintett regioná­lis közegészségügyi hivatalt, hogy az önkormányzatnak adja ki a fertőzött lakosok listáját. A hivatalnokok kezdetben hezitáltak, a személyi adatok védelmére hivatkoztak, de végül a választási törvény azon ki­kötése szerint jártak el, mely ki­mondja: az állami szervek kötelesek közreműködni a törvény végrehaj­tásánál. Tiltás helyett megoldás Az SaS kijelentette, kész tárgyalni arról, hogyan tehetnék lehetővé, hogy a karanténban lévő állampol­gárok is szavazhassanak. „Senkit sem akarunk korlátozni abban, hogy szabadon szavazhasson, ezért úgy gondoljuk, hogy erről a témáról szé­les társadalmi párbeszédet kell foly­tatni. A választási törvény megnyi­tása által ugyanakkor szeretnénk végre megoldást találni a külföldről való szavazás problémájára, illetve bevezetni a kétfordulós szavazást a jövő évi önkormányzati és megyei választások előtt” - közölte Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár. Ve­ronika Remisová (Za l’udí) szintén egyetértett azzal, hogy alapvető jog­ról van szó, melyet nem lehet korlá­tozni vagy feltételekhez kötni (pél­dául oltáshoz vagy negatív teszt­hez). Szerinte azon kellene elgon­dolkodni, milyen alternatív megol­dást lehetne bevezetni - példaként említette, hogy Csehországban a fertőzöttek autóból adhatták le vok­­sukat. (ba, DenníkN, TASR) Főként a nem beoltottak A rendőrség már Fico közeli barátjára is rászállt fertőződtek NAGYROLAND Pozsony. A Közegészségügyi Hivatal (UVZ SR) adataiból ki­derült, hogy Szlovákiában az idén azonosított fertőzöttek túlnyomó többsége nem volt beoltva. 2021 januárja és júliusa közt összesen 464 475 személynél azonosították a koronavírus­fertőzést, közülük 9 181-en vol­tak beoltva. Ez azt jelenti, hogy az idén azonosított fertőzötteknek mindössze 1,95 százaléka volt olyan személy, aki már megkapta legalább az első adag vakcinát. A 9 181 oltott közül 6 953 sze­mély az első dózis után kapta el a vírust (az összes idei fertőzött 1,5 százaléka), 2084-en pedig a má­sodik dózis után (az összes idei fertőzött 0,45 százaléka). 144 esetben nem tisztázódott, hogy hány dózist kaptak a beoltottak. Ján Mikas országos tiszti főor­vos hangsúlyozta: Szlovákiában már a delta-variáns dominál, és a napi esetszám is egyre növekszik. Kedden például 94 új fertőzöttet regisztráltak 6 918 PCR-teszt el­végzése mellett, ami az utóbbi meg nálunk : napok eddigi legnagyobb növek­ménye. A kórházban kezelt bete­gek száma is eggyel nőtt, jelenleg 93 személyt tartanak bent. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az országban egészen július végéig az alfa-variáns volt domináns, amely ellen már a ko­ronavírus elleni vakcinák első adagja is viszonylag hatékony védelmet nyújtott. A delta­­: variáns viszont gyorsabban ter­jed, és az első dózis már nem nyújt : olyan nagy védelmet ellene. A második adag vakcina után azon­­: ban már rendkívül alacsony az ; esélye annak, hogy a beteg kór­­: házi ellátásra szorul. „A leghaté­­: konyább védekezés a megfertő­­ződés, valamint a súlyos lefolyás ellen az, ha beadatjuk magunknak ; a vakcinát, amely most már min­­; denki számára elérhető” — tette : hozzá Mikas. Szlovákiában eddig 2 282 533 személy kapta meg az első dózist, 2 010 419 személy pedig a máso­dik dózist. Mivel az oltás iránt egyre kisebb az érdeklődés, az ország legnagyobb tömeges oltó­központját szombattól már be­zárják. ÖSSZEFOGLALÓ A rendőrségi nyomozás még soha nem járt olyan közel Robert Fico volt miniszterelnökhöz, mint jelenleg. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) tegnap meggyanúsította Fico közeli barátját, Miroslav Vybohot. Pozsony. A NAKA a Vámszedő akció keretében tegnap a pénzügy­­őrség volt főnökét, Lenka Witten­­bergerovát és Radko Kuruc volt ál­lamtitkárt is letartóztatta. Jana Tö­­kölyová, a Speciális Ügyészség szó­vivője elismerte, hogy a NAKA újabb akciót hajtott végre, ám ennél részletesebb információkat nem akart közzétenni. Vybohot a rendőrség nem tudta letartóztatni, ugyanis már egy ideje külföldön él. Ha önként nem jelent­kezik a rendőrségen, mint egy má­sik ügyben gyanúsított oligarcha, MirosiavVyboh Jozef Brhel, akkor minden jel sze­rint nemzetközi elfogatóparancsot fognak kiadni ellene. A Vámszedő akció a pénzügyőrség által meg­rendelt IT-beruházásokkal kapcso­latos korrupcióval van összefüg­gésben. A rendőrséggel már né­hány hete együttműködik a pénz­ügyőrség másik volt főnöke, Frantisek Imrecze. Vyboh lapértesülések szerint a Smer egyik legfontosabb mecénása, a pártelnök, Fico soha nem tagadta, (Felvétel: Emil Vaäko/Plus jeden deft) hogy rendkívül jó kapcsolatban vannak. „Nem fogok úgy viselked­ni, mintha nem lenne a barátom. 20 éve ismerem, nem fogom lejáratni az embereket úgy, mint mások. Jogom van személyes, baráti kapcsolatot ápolni olyan emberekkel, akiknek a társaságában kellemesen érzem ma­gam” - válaszolta Fico még minisz­terelnökként arra a kérdésre, milyen kapcsolatban áll Vybohhal, aki fegyverkereskedőként tett szert je­lentős vagyonra. (dp, DennikN)

Next

/
Thumbnails
Contents