Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-30 / 200. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. augusztus 30. I 3 Szárnyakat, gyökereket adni TORNYAI BIANKA (Somogyi Tibor felvételei) gyerekeket neveljenek. Potápi Ár­pád János szerint az anyanyelv a si­ker záloga, Magyarországnak ezért fontos az anyanyelvi oktatás támo­gatása. Czimbalmosné Molnár Éva és Fekete Irén köszöntötte a pálya­kezdő pedagógusokat. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége el­nöke elmondta, ilyenkor, a nyári szü­net végén úgy érzi, felgyorsul az idő, meg kell oldani az eddig halogatott feladatokat, felkészülten kell fogadni a tanulókat az iskolában. Az elnök szerint felmerül a kérdés, hogy a 2021/2022-es tanévben vajon képe­sek lesznek-e a tanulók feljutni a csúcsra. Véleménye szerint ehhez sorban kell legyőzni a nehézségeket. A túl könnyű út nem tesz erőssé, ezért kellenek a kihívások. Johann Wolf­gang von Goethe szavait idézve hangsúlyozta: „A legtöbb, amit gye­rekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” A szülők a legféltettebb kincsüket bízzák a pedagógusokra, a gyermeküket, ezért nekik a lehető legjobban kell vigyázniuk rájuk. Burus-Siklódi Botond kitartásból je­les új tanévet kívánt mindenkinek. Az ünnepséget Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid, Bertók István zenészek, valamint Ziacek Margaréta és a zsigárdi magyar tannyelvű alapiskola tanulóinak műsora, továbbá Ziacek Adrianna és Kiss László kántorok játéka színe­sítette. Az ünnepséget követő foga­dáson a kultúrházban a helyi Köles­főd Gyermek-néptáncegyüttes mu­tatta be Oláh Attila koreográfiáját. Útravalóul Katona Ilona, a zsigár­di alapiskola nyugalmazott igazga­tója szólt a pályakezdő pedagógu­sokhoz. A pályakezdő pedagógusok is kaptak útravalót „Kevés embernek adatik meg, hogy a rábízott tudást tovább­adja" - emelte ki a XXI. Or­szágos Tanávnyitá Ünnepsé­gen Szánási Szilárd reformá­tus esperes. A tanávnyitá ró­luk, a pedagágusok munkájá­nak elismeréséről szélt. R^TTfl Az ünnepség a galántai Kodály Zoltán Daloskor kórusművével kez­dődött, Józsa Mónika vezényletével, majd ökumenikus istentisztelettel folytatódott, amelyen Nagy Olivér evangélikus lelkész arról beszélt, hogy a hit és a tudomány kéz a kéz­ben járnak, a keresztény hit nélkü­lözhetetlen erőforrás az életünkben, nincs méltóbb hely a tanévnyitóra, mint a templom. Varga Róbert római katolikus plébános szerint az iskola magot ültet a gyermekek szívébe, és hogy ajándékként mennyi talentumot kapnak, az Istenen múlik. „Isten nem teremtett selejtet, minden diákban meg kell találni azt, amiben jó, az ajándékot, amit kaptunk, a jóra kell használni” - fogalmazott. Lőrinczi Zoltán, Magyarország nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkára Kazinczy Ferencet idézve hangsú­lyozta, jót s jól kell tenni a tanításban. Ugyanakkor feltette a kérdést, mi az a jó. „Egyszerű megfogalmazás, de na­gyon összetett, buktatókkal teli fel­adatjót tenni. A tudás átadásán túl az iskolákban feladat a személyiség ki­bontakoztatása is. A személyes pél­damutatás fontosabb az intő szónál” - véli az államtitkár. A gyerekekhez szólva az olimpia példáján keresztül A díjazott pedagógusok kiemelte, a kitartó munka azoknak is meghozza a gyümölcsöt, akik rosszabb feltételekkel indulnak, a taps mindenkinek jár, a lényeg, hogy célba érjünk, mindegy, hogy hánya­dikként. „A végső cél lebegjen a sze­mek előtt, a hit, a remény és a szeretet segít annak elérésében” - szólt Lő­rinczi Zoltán. Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidéki Főosztályának vezetője Potápi Árpád János nemzetpoliti­káért felelős államtitkár levelét ol­vasta fel. Az üzenet bibliai idézettel kezdődött: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el at­tól.” Potápi Árpád szerint akit a sa­ját útján indítanak el, nem fog el­veszni. Úgy véli, a magyar anya­nyelv olyan érték, ami összeköt, ezért azt ápolni és őrizni érdemes, hiszen aki nem találja a szavakat, az bizonytalan lábakon áll. A pálya­kezdő pedagógusoknak azt üzente, lépjenek a példamutató elődeik nyomdokaiba, jellemük erejével megbízható, kiegyensúlyozott Üzenet a magyar iskolákba Régebben nemzedékek biztos pontjai voltak a templomok és az is­kolák, melyek értékrendet és tudást adtak, közösséget formáltak. Mára a templomok tornyai elvesznek a városok épületegyüttesei között, a tudástartalmakat éles viták kísérik. Napról napra kaotikusabb helyze­tekbe sodródunk, s a civilizáció melléktermékeit - konfliktusok, éghajla­tváltozás, népességáradatok, világjárvány - formájában kell elviselnünk. Merre tovább, iskola? Néhány nap múlva elkezdődik az újabb tanév, rá­kötődve az előző foghíjasra. A magyar iskolák ez évi utánpótlása, a kis elsősök, alig várják, hogy egymással versenyre keljenek, barátokra leljenek. Menni fog nekik a tanulás, hiszen a családban megélt történe­tekbe, az óvó nénik meséibe és a sok-sok közös játék élményébe ka­paszkodhatnak. A nagyobb diákok számára tovább nyílhatnak a tudás titkainak kapui, ha megvan bennük a kíváncsiság és az igyekezet, s ha az oktatás mellett érdeklődő diákközösségek, szakkörök, csoportok, csapatok tagjaként is kipróbálják képességeiket. A pedagógusok és a munkájukban összehangolt tantestületek bizonyára kihasználnak minden bevált és újszerű lehetőséget, mely diákjaik előrehaladását segíti. Sok ígéretes példáról hallani az oktatás háza tájáról: egyházi és szórványó­vodák alakulásáról, gyermekfejlesztési központ működéséről, tehetséggon­dozó programok és gyermektáborok gyarapodásáról. Az iskolavezetők a tanévet a jelenléti és a távoktatási formára is előkészí­tették, de reménykedjünk, hogy az oktatás feltételeinek megteremtésén túl a diákélet örömteli eseményei az idén újra színessé varázsolják a tanévet. A család számára a gyermek a legnagyobb érték. A világban haté­kony technológiák, gyógyszerek, művészi értékek születnek. Napjainkban azonban a diákok könnyen kiszolgáltatottjaivá válhatnak a veszélyeknek is: a világháló csábításának, a bűnbandák és újabban a nemi befolyásolás legelvetemültebb céljainak. Képesek-e a szülők, a pedagógusok az ilyen praktikák megállítására? Önök, kedves szülők, gyermekük számára azt az iskolát választották, ahol a diák az anyanyelvre építve szerzi meg a tudást, miközben megőrzi kötődését felmenőivel, s egy sajátos és gazdag kultúra részese lesz. Szlovákul is megtanul, hiszen a magyar iskolákban a legkisebbek számára is teret nyer a játékos szlovák nyelvtanulás. A Cseregyerek program is jótékonyan járulhat hozzá az előítéletekkel nem terhelt fiatalok kapcsolatainak alakulásához, hiszen számukra az idegen nyelvek és egymás nyelvének használata ma kihívást, a jövőben egymás egyenrangú elfogadását jelentheti. A felvidéki magyarság a jövőbe kíván tekinteni, azonban sajnálatos, hogy ma is szembesülünk olyan helyzetekkel, melyek iskoláinkat is negatívan érinthetik. Értetlenül fogadtuk például a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár indoklás nélküli leváltását, a külügyi államtitkár felvetései a magyar közösség nemzetbiztonsági kocká­zatáról, s nehezményezzük, hogy országunk, melyben élünk, az európai kisebbségjogi kezdeményezés ellenében foglal állást. Ezek a megnyilvánulások minket, itt élő magyarokat, másodrangú állampolgár­rá minősítenek, közösségünk fejlődését akadályozzák. Mindezen hatások ellenére sem ienne célszerű, ha csak külső erő áldo­zataként tekintenénk önmagunkra. Helyette arra a kérdésre próbáljunk választ találni, hogy mit kéne másképpen vagy jobban tennünk? Ha erre összpontosítunk, és nem mások vélekedésével leszünk elfoglalva, figyelmünket saját erőforrásainkra irányíthatjuk. így reményünk is erősebb lesz a cselekvésre és a változtatásra. Magunk vagyunk alkotói sorsunknak! Minden magára valamit adó közösségnek, így a miénknek is, a bol­dogulás érdekében szüksége van tudást és tartást adó kiváló iskolákra, melyek a múltat a jövővel összekötik! Melyek megtartják mindazokat az értékeket, amelyek egy nép tisztességes szándékaihoz a felgyorsult időben szükségeltetnek, s hogy az itt megszerzett műveltség fundamentuma legy­en fiataljaink számára önmaguk és a világ megismeréséhez és gyümölcsö­ző kapcsolataik kiépítéséhez! Pék László, az SZMPSZ egykori elnöke Újabb országos rekord Szímőn, 221 literes fröccsöt készítettek SZÁZ ILDIKÓ A hétvégi jubileumi Színiéi Fröccsnapokon tizedik alka­lommal tisztelegtek a község szülötte, Jedlik Ányos tudós, fizikus, bencés szerzetes előtt. A dinamó atyjának nevé­hez kötődik a szikvíz, a szóda­víz feltalálása. Az 1800-ban született jeles tudós emlókóre 221 liter fröccsöt készítettek. CFlfnPl „Mi vagyunk a rekordtartók, két évvel ezelőtt 219 liter fröccsöt ke­vertünk, most ismét sikerült megtör­ni a rekordot, és elkészítettük Szlo­vákia legnagyobb fröccsét. A Ma­gyarországi Szikvízkészítők Jedlik Ányos Lovagrendjének a tagjai vol­tak ebben segítőink, kellő szakmai hátteret kaptunk. A szímői szövet­kezet 110,5 liter olaszrizlinget adott erre a célra. Minőségi a szikvíz is, melyet a községünk gyárt, ugyan­csak a lovagrend jóvoltából. Ebből készült a kultikus ital” - mondta Bób János, Szímő polgármestere. A fröccs készítésénél közreműködtek a lovagrend tagjai, a magyarországi és régióbeli polgármesterek, önkor­mányzati képviselők, iskolavezetők. Török Sándor, Mosonszolnok pol­gármestere, Kádek Norbert, Érsek­újvár alpolgármestere, Lukács Imre, Kamocsa polgármestere és Lukács Tibor, a nemzetközi fözőfesztivál szervezője is elfogadta a meghívást. Agócs Körösi Ildikó, Pered polgár­­mestere köszöntötte a vendégeket és Smidt Jenő, a magyarországi Tab polgármestere elmondta, a hét dombra épült városukban is renge­teg bort készítenek, de ritkán fo­gyasztanak fröccsöt. „Szlovákiában nincs több ilyen neves település, mint Szímő, ahol ekkora fröccsöt készí­tenek. Az olaszrizling jó borfajta, de ehhez kellett Jedlik Ányos, hogy jó­fajta szóda készüljön, amihez gratu­lálok a szikvízkészítőknek” - mond­ta Smidt Jenő. Bárdos Gyula, a Cse­­madok országos elnöke és Csáky Pál is közreműködött a fröccs bekeve­résében, és ismét ellátogattak a köz­ségbe Jedlik Ányos rokonai. Meg­emlékeztek azokról is, akik idén már nem vehettek részt a fesztiválon. Dö­me Beatrix, a helyi községi hivatal vezetője könnyeivel küzdve emlé­kezett vissza a koronavírus okozta viszontagságos időszakra. Tizen­nyolc héten át tesztelték szombaton­ként a helyi lakosokat. „Voltak rosszabb és jobb napjaink. Volt hét­vége, amikor húsz pozitív korona­vírus-fertőzött volt a községben!” - mondta Döme Beatrix, megköszön­ve a civil lakosok, egészségügyi dol­gozók, katonák és tűzoltók segítsé­gét. Az idei óriásfföccs így az össze­fogás itala lett. A kóstolók jelképes összeggel fizettek a fröccsért, a tá­mogatást a községi óvodák játszóte­reinek felújítására fordítják. Rendkí­vül gazdag programmal várták az ér­deklődőket. Szímő és Mosonszolnok az Interreg V-A Szlovákia-Magyar­­ország Együttműködési Program Kis­­projekt Alapjától kapott támogatást, ebből valósult meg a rendezvény is. Csókás Judit projektmenedzser ez­úttal előadómű-vészként is fellé­pett a fesztiválon a Maffia Swing táncosaival, volt Republic- és R­­GO-koncert. Pénteken konferenciát rendeztek a régiófejlesztésről, megnyitották a falumúzeumot, amelynek lelkes öt­letadója, gyűjtője Priskin Magdolna nyugalmazott pedagógus. Új rekord született a Vág menti községben (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents