Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-27 / 198. szám
2 KÖZÉLET 2021. augusztus 27.1 www.ujszo.com A zöldtárca szigorítaná a PET-palackok és a műanyag evőeszközök használatát Az éttermekből és a tömegrendezvényekről eltűnhetnek a műanyagból készült csomagoló- és evőeszközök (TASR-fotó) NAGY ROLAND Pozsony. A kormány két törvénymódosító javaslatot is elfogadott a környezetvédelmi minisztériumtól, amelyekkel jelentősen korlátoznák az egyszer használatos tányérok, evőeszközök és poharak, valamint a PET-palackok és a fémdobozok használati lehetőségeit. Az egyik törvényjavaslat az üdítők csomagolására használatos pléhdobozok és PET-palackok visszaváltását érinti. Még az előző kormány idejében fogadták el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében 2022. január 1-től bevezetik az említett csomagolóeszközök visszaváltását. A rendszert hasonlóan kell elképzelni, mint a sörös- és borosüvegeknél: ha a vásárló visszaviszi a boltba a palackot vagy a fémdobozt, és leadja az erre a célra kialakított tárolóba, akkor visszakapja a betéti díjat, amelynek összege 12 cent flakononként, és 10 cent dobozonként. A visszaváltási rendszer bevezetése egyelőre csak a 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre vonatkozik, de a zöldtárca azt reméli, hogy a idővel a kisebb boltok is becsatlakoznak majd a környezetkímélő folyamatba. Szigorúbb célkitűzés Ján Budaj (OEaNO) környezetvédelmi miniszter tulajdonképpen most szigorítana ezen a törvényen, egész pontosan a határidőkön. A jelenleg érvényes jogszabály értelmében ugyanis a flakonok 90 százalékát 2027-re, a fémdobozok 90 százalékát pedig 2029-re újra kellene hasznosítani. Budaj ék törvényjavaslata ezt a határidőt mindkét esetben 2025-re csökkentené. A tervek szerint 2022 végére - vagyis a rendszer bevezetése után egy évvel - már el kell érni a 60 százalékos újrahasznosítást. 2023 végére ennek az aránynak 80, 2024 végére pedig 85 százalékosnak kellene lennie. Pénz helyett kupon A törvényjavaslat továbbá azzal is számol, hogy a tömegközlekedési eszközökön és a vámmentes övezetekben többé nem árulhatnak ilyen csomagolású üdítőket, hiszen az itt vásárolt flakonokat és dobozokat az utazóknak nem nagyon lenne lehetősége visszaváltani. A 300 négyzetméternél kisebb boltok esetében, ahol a tulajdonos úgy dönt, hogy önszántából száll be a visszaváltási rendszerbe, nem lenne kötelező visszafizetni a vásárlóknak a betéti díjat, ehelyett akár vásárlási utalványokat is adhatnának. A minisztérium ezzel szeretné ösztönözni a kisboltok tulajdonosait a rendszer bevezetésére. Búcsú a műanyagtól A kormány mindezek mellett egy másik, környezetvédelemmel kapcsolatos törvényt is elfogadott a legutóbbi ülésén. Ennek értelmében az éttermekben, a tömegrendezvényeken, illetve az állami közigazgatási intézményekben tilos lenne az egyszer használatos tányérok, poharak, evőeszközök, szívószálak és egyéb műanyagból készült termékek használata. A tárca különösen nagy problémát lát a tömegrendezvények esetében, ahol a szervezőknek az akció után be kellene biztosítania a hulladék szelektálását, de erre az esetek 90 százalékában nem kerül sor, ez pedig különösen nagy megterhelést jelent a környezetnek. Az éttermek esetében főleg a műanyag dobozok és az evőeszközök jelentenek problémát, amelyet a kiszállításnál használnak a tulajdonosok. A tárca ehelyett olyan termékek beszerzését javasolja, amelyek nem tartalmaznak műanyagot. A törvény továbbá részletesebb tájékoztatásra kötelezné a műanyag termékeket forgalmazó cégeket. A csomagoláson fel kellene tüntetni, hogy milyen típusú műanyagokat tartalmaz, milyen káros hatással van a környezetre, illetve arra is fel kellene hívni a vásárlók figyelmét, hogy milyen módon kell szelektálni a termékeket. A két említett törvényt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, így ha a képviselők el is fogadják, várhatóan csak az év végén, vagy pedig 2022 elején lépnek életbe. KOVO: a minimálbérből nem lehet tisztességesen megélni Jozef Balica, a KOVO elnökségi tagja szerint a minimálbér nagyobb emelésével az állam is jól járna, hiszen ennek köszönhetően nőne a lakosság vásárlóereje, és az adókból több pénz folyhatna be az államkasszába (TASR-feivétei) 15 éve támadták meg Zsák Maiina Hedviget Pozsony. Maiina Hedvig ügye a mai napig egyet jelent a jogállamiság csődjével - jelentette ki a támadás 15. évfordulója alkalmából Zuzana Caputová államfő. Hozzátette: nem szabad hagyni, hogy a magyar nemzetiségű, akkor még diáklányt ért igazságtalanság a feledés homályába vesszen. Az államfő az évforduló kapcsán emlékeztetett, hogy az etnikai alapú támadásra épp abban az időszakban került sor, amikor egyre rosszabbá vált a szlovák-magyar viszony. Caputová ugyanakkor emlékeztetett, hogy Zsák Maiina Hedvig akkoriban további fenyegetések célpontjává vált, ahelyett, hogy igazságot szolgáltattak volna neki, és rendesen kivizsgálták volna az ügyet. „Az államapparátus ellene fordult - egy átlagpolgár ellen. Az államhatalmat gyakorlók úgy forgatták ki a törvényt, hogy végül őt akarták bíróság elé állítani, nem pedig azokat, akik megtámadták. Az elkövetőket sohasem vonták felelősségre. Zsák Maiina Hedvig pedig az események és a társadalmi légkör nyomása alatt Szlovákián kívül volt kénytelen új otthont keresni. Később ugyan bocsánatot kértek tőle, de ez csak részleges elégtétel mindazokért a megaláztatásokért, amelyeket évekig el kellett viselnie” - olvasható az államfő állásfoglalásában. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ A KOVO szakszervezeti szövetség nem ért egyet azzal, hogy a jövő évi minimálbér lassabban nő az általuk javasoltnál. A munkavállalók órdekvódelmi szervezetei szerint a szlovák minimálbérből nem lehet tisztességesen megélni, és az állam is jobban járna, ha ez látványosabban nőne. Pozsony/Eporjes. A KOVO továbbra is azt tartaná a legelfogadhatóbb megoldásnak, ha a minimálbér jövőre a két évvel korábbi országos átlagbér 60 százalékára nőne. A bruttó minimálbér ennek köszönhetően elérné a 680 eurót, ami tisztán 548 eurós bevételt jelentene a minimálbérért dolgozóknak. A szakszervezet az Eperjesen megtartott csütörtöki sajtótájékoztatóján az érdekegyeztető tanács hétfői ülésére reagált, amelyen a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek nem sikerült egyezségre jutniuk, ezért a jövő évi minimálbér összegét az aktuális automata szerint határozzák meg. Ez a két évvel korábbi, vagyis a 2019-es átlagbér 57%-ával számol, Milan Krajniak munkaügyi miniszter a találkozót követően így bejelentette, hogy a szlovák minimálbér - az idei 623-ról - jövőre 646 euróra nő. A szociális partnerek találkozóján nem tettek eleget a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) javaslatának, amely az előző automata szerint akarta emelni a minimálbér összegét. Ez a két évvel korábbi átlagbér 60%-át tette volna ki, vagyis a már említett 680 eurót. Nem fedezi a kiadásokat „A nemzetközi szociális irányelvek, a szlovák alkotmányhoz hasonlóan, a bérekkel kapcsolatban fontosnak tartják megjegyezni, hogy az alkalmazottaknak az elvégzett munkájukért igazságos javadalmazásban kell részesülniük, ami azt jelenti, hogy a fizetésük tisztességes megélhetést biztosítson számukra. Szerintünk Szlovákiában ezt a szempontot már régebben figyelmen kívül hagyják” - mondta el Jozef Balica, a KOVO elnökségi tagja. Szerinte a Krajniak által bejelentett 646 eurós bruttó minimálbér azt jelenti, hogy a minimálbérért dolgozók jövőre tisztán csak527 eurótkapnakkézhez. „Ez messze nem elég a tisztességes megélhetéshez, hiszen csak a minimális havi lakhatási költségek 350—400 euró között mozognak” - tette hozzá Balica, aki szerint jelenleg ez nagyjából 300 ezer alkalmazottat érint. A KOVO szakszervezet elnökségi tagja szerint a minimálbér nagyobb emelésével az állam is jól járna, hiszen ennek köszönhetően nőne a lakosság vásárlóereje, és több pénz folyhatna be az államkasszába. „Ha az alkalmazottak szociális elvárásai helyett folyamatosan csak a részvényesek és cégtulajdonosok érdekeit tartjuk szem előtt, soha nem sikerül elérnünk, hogy visszacsalogassuk az országba a külföldön munkát vállaló szlovák állampolgárok százezreit” - tette hozzá Balica. Elenyésző bérköltségek A szakszervezeti vezető szerint nem igaz az sem, hogy a minimálbér általuk javasolt növelése romba döntené a gazdaságot, a bérköltségek aránya a teljes költségeken ugyanis nem olyan nagy. „A teljes költségek átlagosan alig 8 százalékát teszik ki, vagyis ha a bérek 10 százalékkal nőnek, a teljes költségek csupán 0,8 százalékkal” - állítja Balica. „Az elmúlt 15-20 évben folyamatosan a minimálbérről folyik a vita, ami egy álprobléma, amelyről nem is kellene beszélnünk. Ezt automatikusan kellene emelni, figyelembe véve az inflációt. Jövőre például csak az energiaárak 15 százalékkal nőnek, miközben arról vitatkozunk, hogy a minimális órabér 12 centtel nőhet. Ez nevetséges” - mondta el Ján Kosc, a Dolgozó Szegénység Polgári Társulás gazdasági elemzője. Szerinte nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkakörülmények javítására és a munkaidő csökkentésére is. (mi, TASR)
