Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-26 / 197. szám
2 I KOZELET 2021. augusztus 26.1 www.ujszo.com Lescáková kezében a kisebbségi kultúra Veronika RemiSová, a Za ludí elnöke végül lefújta a sajtótájékoztatót, amelyen azt kellett volna elmagyaráznia, miért tartotta fontosnak a cserét az államtitkári poszton (TASR-feivétei) CZlMER GÁBOR Pozsony. A kormány végül leváltotta a kulturális minisztárium kisebbségi témákért is felelős államtitkárát, Zuzana Kumanovát (Za íüdf), akinek a helyit Viera Leiőáková (Za ludí) veszi át. A személycserére a Za ludí párton belüli konfliktus miatt került sor. A kisebbségi és regionális kultúráért felelős államtitkár leváltását Veronika Remisová, a Za l’udí párt elnöke és miniszterelnök-helyettes kezdeményezte a kulturális miniszternél, Natália Milanovánál (OLaNO). Lépését azzal magyarázta, a kulturális minisztérium államtitkárának cseréjéről szóló döntés a koalíciós szerződés értelmében a Za l’udí kompetenciája. A tárca államtitkári székébe Lescáková volt parlamenti képviselő és a Za l’udí párt alelnöke kerül. Remisová így növelte meg a párton belül a hozzá hű tisztviselők számát, amelyre a Mária Kolíková igazságügyi miniszterrel folytatott párton belüli hatalmi harc miatt van szüksége. „Szerencsétlen döntésnek tartom“ - kommentálta az államtitkár leváltását Kolíková, aki szerint Kumanovának azért is kellett mennie, mert a pártban zajló dolgok kapcsán nem értett egyet Remisovával. Az igazságügyi miniszter körüli párttagok szerint az államtitkár leváltása büntetés azért, mert támogatta a rendkívüli közgyűlés összehívását. Kolíková ugyanakkor azt is elmondta, a koalíciós szerződés értelmében a tisztségről való döntés teljes mértékben a pártelnök kezében van. „Ennek ellenére szomorú vagyok a döntés miatt, mivel Kumanová szakember, etnográfus, akit Pribina-kereszttel is kitüntettek, és jó volt, hogy egy ilyen személy is a kormány tagja volt” - mondta a miniszter. Kumanová nemzetiségére utalva hozzátette, jó dolog volt, hogy a kormánynak egy roma tagja is volt. Kolíková ezzel együtt is elismerte, ez az egész ügy egy politikai sakkjátszma, amiben korábban ő is bizonyos lépéseket tett. Remisovának a témában bejelentett sajtótájékoztatója tegnap elmaradt. A miniszterek hallgatnak A kormány többi minisztere a személycseréről tartózkodóan beszélt, azt hangsúlyozták, az államtitkári poszt betöltése teljes mértékben a Za l’udí párt elnökén múlik. így nyilatkozott lapunknak Natália Milánóvá (OLaNO) kulturális miniszter is, akinek a jövőben közvetlenül együtt kell dolgoznia az új államtitkárral, Lescákovával. „Ez egy politikai tisztség, amelyet a koalíciós megállapodás rögzít, ezért nem fogom a Za l’udí belső ügyeit kommentálni” - mondta á kulturális miniszter. Milánóvá hozzátette, az államtitkári poszt kompetenciái nem változnak, így Lescáková hatáskörébe tartozik majd a nemzetiségi kisebbségek kultúrája is. Arra a kérdésünkre, hogy Lescáková milyen tapasztalatokat tud felmutatni a kisebbségek kultúrájának területéről, a tárcavezető úgy válaszolt,‘az új államtitkár korábban egy kultúrával és nemzetiségekkel foglalkozó bizottságban dolgozott, „így aztán bizonyos tapasztalatai vannak” - tette hozzá. A miniszter azt is elárulta, a leváltott Kumanovával már egyeztettek arról, hogy a jövőben, a történtek ellenére, milyen formában tudnának együtt dolgozni. Kumanová szomorú Maga Kumanová tegnap a kulturális minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatót. Nagyon sajnálja, hogy félbe kell hagynia a megkezdett munkáját. Arra emlékeztetett, hogy amikor létrehozták a Za l’udí pártot, akkor a szakmaiság és az etikusság elvei mentén akartak politizálni. „Emiatt is sajnálom, hogy a szakmaiság nem az első helyen szerepel a politikai döntések során” - tette hozzá a leváltott államtitkár. Megköszönte, hogy sokan, így nyílt levélben több roma személyiség is, kiállt mellette. Az eddigi tevékenységéről szólva többek közt azt emelte ki, hogy a kisebbségi kultúra terén is elkezdte megvalósítani a kormányprogram pontjait. Ezt tovább nem részletezte, de ahogy mi is beszámoltunk róla, a Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatos változásokra, így új igazgató kiválasztására került sor, amely azonban számos kritikát váltott ki. A kiválasztási eljárásban alulmaradt Petőcz Kálmán azt állította, a folyamat manipulált volt. Kumanová a tegnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, nem volt részrehajló a saját, vagyis a roma nemzetiségével kapcsolatban. Valamint arról is nyilatkozott, nem kapott olyan jelzéseket, hogy elégedetlen lenne a pártja amunkáj ával, ezért nem is érti a leváltásának Remisová által felvonultatott ürügyét, mi szerint a minisztériumban az oktatási aspektust szeretnék erősíteni. Lescáková ugyanis oktatási kérdésekkel foglalkozott, korábban pedig egy alapiskolát igazgatott. Törvénybe kerül a nemzetiségi oktatás BUGÁRANNA A kormány jóváhagyta az oktatási törvény módosítását, mely célja többek közt a nemzetiségi iskolák fogalmának bevezetáse. Az otóatási államtitkár állítja, az új definíció megkönnyíti a nemzetisógi iskolák dolgát, a szakértők szerint azonban lényegi előrelépés nem történik a kisebbségi oktatásban. Pozsony. A kormány szerdai ülésén megszavazta a Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter által benyújtott mindhárom törvénytervezetet. A tárcavezető hangsúlyozta, történelmi pillanatról van szó, mivel „megtettük az első lépést az iskolaügyi reform irányába”. A nemzetiségi oktatás kérdése is terítékre került, az oktatási törvény javaslata Szlovákia történelmében először használja a nemzetiségi iskolák fogalmát. „Az, hogy törvény rögzítse a nemzetiségi iskolák fogalmát, egy régi kérése a kisebbségeknek. Pozitívnak tartom, hogy megtörténik ez a definíció. A másik oldalon viszont minden definíció csak annyit ér, amennyire sikerül mögé tartalmat tenni” - osztotta meg lapunkkal Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos és a Bél Mátyás Intézet vezetője. Hozzátette, egyetért azzal a kritikával, amelyet már korábban a szakma képviselői is megfogalmaztak. „Annak ellenére, hogy definiálásra kerül a nemzetiségi iskolák fogalma, ez semmiféle praktikus előnyt nem jelent az érintett iskolák számára. Nincs hozzá anyagi vagy támogatási forrás kapcsolva. A jövőben kihívás lesz, hogy azok, akik beleesnek ebbe a definícióba, valamilyen formában kedvezményezésre kerüljenek” - véli Ravasz. Ä szlovákiai magyar pedagógiai szervezetek aktívan bekapcsolódtak a javaslat véleményezésébe — a tervezet kidolgozásába nem vonta be őket a tárca, így csak ezen a csatornán keresztül tudtak beleszólni a módosítás tartalmába. Többek közt azt kifogásolták, hogy a nemzetiségi iskolák kategóriájába azon intézményeket sorolták, ahol minden tantárgy oktatása (leszámítva az idegen nyelvet) a kisebbség nyelvén történik. Ez elsősorban a roma, ruszin és német kisebbség szempontjából előnytelen, hiszen ezekben az iskolákban jelen van a kisebbségi nyelv oktatása, de a definíció értelmében nem számítanak nemzetiségi iskolának. „Ezt nem tartom szerencsés megoldásnak, ezek az iskolák így tulajdonképp egy fura helyzetbe kerülnek. Egyrészt van náluk valamiféle kisebbségi oktatás, másrészt a törvény egyértelműen nem sorolja be őket a nemzetiségi iskolák kategóriájába” - folytatta az intézetvezető, majd emlékeztetett, a törvény végleges szövegére egyelőre várni kell, mivel a javaslatra még a parlamentnek is rá kell bólintania. „Történelmi változás" Svetlana Síthová, az oktatási tárca inkluzív oktatásért és nemzetiségi iskolákért felelős államtitkárát is felkerestük az üggyel kapcsolatban. „A gyakorlatban ez nagyon jelentős változást eredményez, most először definiáljuk, milyenek is a nemzetiségi iskolák. Az alkalmazási gyakorlatban ez egy státuszt ad, melynek köszönhetően be tudjuk azonosítani, melyek ezek az iskolák. A különböző stratégiai dokumentumok kidolgozásánál így az iskolákkal közösen nagyon gyorsan meg tudjuk határozni azokat a víziókat, amelyek megvalósításra várnak” - mondta a nemzetiségi iskolák fogalmának bevezetése kapcsán. Az államtitkár lapunknak megerősítette, a törvény valóban azokat a tanintézeteket sorolja a nemzetiségi iskolák kategóriájába, ahol „az idegen nyelveken kívül az egész oktatási folyamat a kisebbség nyelvén zajlik”. Hangsúlyozta viszont, hogy a törvény következő cikkelye kitér a nemzetiségi osztályokra, így a nemzetiségi oktatásba beletartoznak azok az iskolák is, ahol csak egy-egy tantárgyat oktatnak a kisebbségnyelvén. A magyar nyelv kimaradt A reform egyébként számos változást ígér. Az alapiskolai végzettség megszerzését a Tesztelés 9 néven ismert központi felmérés sikeres elvégzéséhez kötné a minisztérium. Csak azokat a diákokat vennék fel középiskolába, akik legalább 20%-ot elérnek a teszten. A javaslat vázlata azonban nem számolt a szintfelméréssel magyar nyelvből és irodalomból. A Comenius Pedagógiai Intézet és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rámutatott, hogy a magyar nyelvről megfeledkezett a tárca. Az államtitkár leszögezte, ez a kérdés már a konstruktív és transzparens véleményezési folyamat első szakaszában megoldódott. „A véleményezés második körére ezeket az apró technikai ügyeket kiküszöböltük” - tette hozzá. Érdeklődésünkre elárulta azt is, a kisebbségi szervezetekkel egyre olajozottabban megy a közreműködés. „Nagyon intenzíven kommunikálunk, ahogy a törvények kidolgozásánál, úgy az egyes didaktikai segédeszközök, illetve segédanyagok létrehozásánál is kapcsolatba lépünk ezekkel a szervezetekkel. Nagyon hálás vagyok ezért az együttműködésért” - zárta Síthová. Szűkebb napközi A szaktárca javaslata alapján 2022. január elsején léphetnek életbe a változások. Újdonság lesz például, hogy a napközit csoportokra osztják a gyerekek életkora alapján, miközben egy csoport létszáma nem haladhatja meg a 26 főt. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter történelmi pillanatnak nevezte a törvénytervezet elfogadását (TASR-feivétei)
