Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-25 / 196. szám
www.ujszo.com | 2021. augusztus 25. RÉGIÓ 5 Visszaállítanák a mezei utakat S omorja környékén Természetes biokorridorokat hoznak létre a szántóföldeken az élővilágnak (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) KISS BARTALOS ÉVA A természetes biokorridorok visszaállításán dolgozik a város ás a Dunavit - Dunamenti Tájvédelmi Társulat. A terv megvalósítása egyszerűbb, mint ahogyan hangzik, a régi mezei utakat jelölnék ki újra, hogy melléjük fákat ültessenek, de a hozadóka sokkal előremutatóbb. SOMORJA A felső-csallóközi várost övező szántóföldeken, amíg a szem ellát, monokultúrák által uralt óriási termőtáblák húzódnak. Tóth László, a Dunavit tagja és a városi hivatal munkatársa elmondta, hogy mióta beléptünk az EU-ba, átalakult a helyi mezőgazdaság. Felszámolták az állattenyésztést, előtérbe került az energetikai célra termesztett repce és a kukorica, ezáltal erősen csökkent a terményváltozatosság. Az ebből fakadó problémát szeretnék megoldani Somorján. Az aktivista azt is elmondta, hogy miért is jelent gondot, ha nagy, összefüggő területen termesztenek egyfajta növényt. „A klímaváltozás nemcsak az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt aggasztó, de a helyi élővilágban is nagy változásokat idézhet elő. Ráadásul a vadvilág szempontjából erre a problémára még rárakódik a biológiai sokféleséget fenyegető intenzív földművelési gyakorlat, amely leginkább a monokultúrák térnyerésében és az egyre nagyobb táblákban mutatkozik meg. Az állam is hibáztatható a kialakult helyzetért, mert a rossz támogatási rendszer a jól gépesített nagyvállalatoknak kedvezett és mellőzte a természetvédelmi szempontokat. Azért, hogy minél nagyobb támogatást hívhassanak le, még a mezei utakat is beszántották” - ismertette a problémát Tóth László, megjegyezve, hogy a mezei utak külön parcellaként szerepelnek a nyilvántartásban, ezeket nem szabadna a szántóként használni. Somorja környékén mégis ez a gyakorlat, ami a közeljövőben megváltozhat. A város a helyi utak kezelőjeként a közúti törvény alapján felszólíthatja a gazdákat, hogy állítsák helyre az utakat. Erről kezdtek egyeztetéseket a területek legnagyobb művelőjével. Az utak mellé többek között régi gyümölcsfafajtákat ültetnének. „Változatosabbá tudjuk tenni a tájat, menedéket hozhatunk létre az állatoknak, madaraknak. Tájesztétikai szempontból is máshogy hat egy ilyen közeg. Természetes biokorridorokat hozunk létre az apró vadaknak, madaraknak, rovaroknak. A mezei utak tehát környezeti szempontból is fontosak, és azért is, hogy a szomszédos telektulajdonosok bármikor kimehessenek a földjeikhez akkor is, ha azok bérbe vannak adva” - folytatta Tóth László. Fokozatosan jelöltetnék ki újra az utakat, egy részüket-2,2 km hosszan - még idén. A kerékpárút építése miatt kivágott fák pótlására szánt új ültetésekből pedig a várost övező mezőgazdasági területekre is jutna. Az új fasorokkal megbontanák a monokultúrák és a több száz hektáros szántók által uralt tájat, ami által az erdei vadak, madarak, rovarok is menedékhez jutnának. Bemutatják Debrőd es kornyéké látnivalóit NÉMETI RÓBERT Ötszáz példányban jelenítik meg azt a kötetet, amely a Kassa környéki látnivalókat és a Kassa-vidéki térségnevezetességeitmutatjabe. A publikációt készítő debrődi önkormányzat szerint elsősorban az jelenti a kötet különlegességét, hogy az eddig napvilágot látott útikalauzok zöme nem a kistelepüléskre, hanem Kassára és a környékbeli városokra összpontosít. Az 51 oldalas, színes fotókkal illusztrált kötet a debrődi önkormányzatot vezetők fejéből pattant ki, megvalósítását egy határon átnyúló Interreg V-A Szlovákia- Magyarország projekt segítségével társfinanszírozták. „A projektbe bevont területek Szabolcstól Debrődig rendkívül gazdag történelmi örökséggel rendelkeznek, amelyekhez nagy számban kapcsolódnak legendák is. A debrődi Szent László-legenda és a Mária-jelenések egyre több látogatót vonzanak a térségbe. A most készült útikalauzunkkal pontosan ezeket az érdekességeket, látnivalókat szeretnék az itt élők és a hozzánk érkezők elé tárni - közölte lapunkkal Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere, aki úgy véli, a kötet mindenekelőtt azért olyan fontos, mert Debrődöt sokan a térképen is csak nehezen találják meg. Egy aprócska zsákfalu létére azonban megannyi nevezetességet rejteget, amiért nem csak a természet kedvelőinek érdemes a térségbe ellátogatni. „A Szent László királyról szóló legendáknak, a növénytemplomnak és falunk zarándokszállójának köszönhetően évről évre egyre több látogató érkezik hozzánk. Ennek nagyon örülünk és igyekszünk a jövőnket is megalapozva folyamatosan fejleszteni a pihenést és szórakozást kínáló lehetőségeket. A történelem, népi hagyományok megismerése és megszerettetése a fiatalokkal fontos célkitűzésünk egyike” - tette hozzá a polgármester. Bankó Tamás, a kötet kiadásvezetője szerint ez a publikáció elsősorban abban különbözik az eddig megjelentektől, hogy a felsorolt és bemutatott helyszíneket nem Kassához vagy más környékbeli nagyvároshoz viszonyítják és írják le, magyarázzák el az oda vezető utat, hanem ellenkezőleg, a mindössze néhány száz lakosú Debrődről. „A maga kedves, családias falusi hangulatával Debrőd a nyugalom szigete. Az itt élők jól ismerik egymást, az ide érkező vendégeket és az innen elköltözőiteket egyaránt nagy szeretettel várják. Minden egyes helyszínt aktuális, a kötet születése apropójából készített színes fotókkal illusztrálunk, részletesen elmagyarázzuk az odajutási lehetőségeket és feltüntetjük a pontos koordinátákat is, hogy megkönnyítsük a feltöltődni vágyók kiruccanásait” - közölte az Új Szóval Bankó Tamás. A híres „növénytemplom" (A szerző felvétele)
