Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-24 / 195. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2021. augusztus 24. 5 „Te az enyém, én a tiéd" RÖVIDEN A teremben az 1970-es évekből származó menyasszonyi ruhákat is kiállítot­ták, de mivel azok a tulajdonosaik féltve őrzött kincsei, ezért csak hétvégén (A szerző felvétele) TORNYAI BIANKA Könnyed tematikájú kiállítást szerettek volna a szervezők a VII. Szent István-napokon bemutatni, ezért az elmúlt kétszáz év lakodalmi szokásait dolgozták fel. rf.vi-'Mto Az elmúlt hétvégén tartották Nád­szegen a VII. Szent István-napok rendezvénysorozatot, melynek ke­retében „Te az enyém, én a tiéd”, így házasodtak a nádszegiek címmel ki­állítást rendeztek a helyi lakosok be­vonásával. Könnyed témát kerestek A felújított és tavaly júniusban át­adott Bencze-házban rendszeresen tartanak különböző rendezvényeket. Első alkalommal a ház átadása után Kettétört életek címmel rendeztek kiállítást, amely a II. világháborús nádszegi katonák sorsát mutatta be. Bugár Andrea, a kiállítások szerve­zője lapunknak elmondta, hogy a ta­valyi nehéz és szomorú téma után idén könnyedebbet akartak válasz­tani, így jött az ötlet, hogy a helyi la­kodalmi szokásokról szóljon a kiál­lítás. „Az eredeti ötlet 2018-ból származik, amikor a család éve volt, akkor beszéltünk róla, hogy jó lenne a lakodalmi szokásokat összegyűj­teni, majd tavaly a II. világháborús kiállítás után sokan érdeklődtek, hogy mi lesz a következő. Körülbe­lül a tizedik kérdés után döntöttem el, hogy az esküvői szokásokat szeret­ném feldolgozni. Nagy segítség volt, hogy a helyi újságban felhívást tet­tünk közzé az adatgyűjtésről. Ren­getegen behozták a régi családi fényképeket, idős emberek meséltek arról, hogyan volt az esküvő és két vőfélyfüzetet is kaptunk, amelyek­ben nádszegi versek voltak” - fej­tette ki Bugár Andrea. A legrégebbi fénykép 1912-ből származik, de egy tavaly elhunyt helyi lakos hagyaté­kában két házassági szerződést is ta­láltak, az egyik 1855-ben, a másik 1870-ben íródott. A kiállítás készí­tői 1821-től dolgozták fel a statisz­tikai adatokat. „A házassági szerző­dés, vagyis móringlevél gyakori le­voltak láthatók hetett a 19-20. században. Lénye­gében letisztázták a házasulandó fe­lek, hogy ki mit visz a házasságba. A házasságok Nádszegen rövid ideig, 10-15 évig tartottak, így fontos volt, hogy előre lefektessék, ki mit örö­kölne abban az esetben, ha megöz­vegyülne. „Nagyon szépen úgy fo­galmaztak a móringlevelekben, hogy ha mag nélkül múlnának ki, akkor mi legyen a sorsa a hozo­mánynak. Nem nagy dolgokról volt szó általában, például az ágynemű, néhány öltözőruha alkotta a hozo­mányt. Abban az esetben, ha meg­halt a feleség és nem született gyer­mek, akkor a hozomány fele a talált móringlevél szerint visszakerült a szülőkhöz. Ha volt még eladó sor­ban lévő lány a családban, az ő ho­zományát kiegészíthették a vissza­került tárgyakkal. Rendkívül gya­kori volt, hogy özvegyek házasod­tak, így azt is előre megbeszélték, hogy mit örökölnek az előző házas­ságból született, a közös gyerekek és a leendő özvegyek. Nem volt ebben semmiféle hátsó szándék, hiszen a házasságok a koporsóig szóltak, csak a pereskedés elkerülése végett volt fontos előre tisztázni a vagyon­elosztási. Jellemzően a szegényeb­bek gyakrabban házasodhattak sze­relemből, a módosabbaknál jobban beleszóltak a szülők” - részletezte a kiállítás szervezője. Sietős házasságkötés Bugár Andrea kiemelte, a hábo­rúk és a járványok hatása pontosan nyomon követhető a statisztikai adatokban. Az 1831-es kolerajár­vány után majdnem megduplázó­dott a házasságkötések száma Nád­szegen. „Érdekes, hogy a 20. század elej éig nem volt gyászév. Néhány hét után újraházasodtak, mert a gyere­keknek anya kellett, a földeket művelni kellett, ezért azonnal háza­sodtak. Az I. világháború után ki­ugróan magas volt a házasságköté­sek száma. 1915-1918-ban 4-5 há­zasságkötés történt évente, 1919-ben pedig 62. Azt is felkutattuk, hogy Faragó Gáspár házasodott legtöbb­ször Nádszegen, összesen ötször, mivel négyszer özvegyült meg” - tette hozzá. A kiállítást tízfős csoport készí­tette a községi hivatal segítségével. Az alsószeli Vakegér Műhely két stafírungos ládát is készített erre az alkalomra. Máshol is bsmutatnák Nádszeg polgármesterétől, Kacz Évától megtudtuk, a galántai Cse­­madok székházából máris érdeklőd­tek a kiállítás iránt, szívesen vinnék el a tárlatot, hogy többen megnéz­hessék. „Igaz, hogy a nádszegi szo­kásokról szól, de valószínűleg az egész Mátyusföldre jellemzőek az itt talált adatok, tehát biztosan más te­lepüléseken is érdekes lehet a kiál­lítás. Eddig úgy értékeltem, hogy a történelem csak a szomorú dolgokat foglalja össze, a háborúkat, az áldo­zatokat, a veszteségeket, és a szép meg jó dolgokkal nem foglalko­zunk, mintha az nem tartozna a tör­ténelmünkhöz. Most azonban úgy gondolom, hogy ha egy ennyire spe­cifikus témát sikerült feldolgoz­nunk, akkor az mégis Nádszeg tör­ténelmének egy fontos része. Na­gyon örülök, hogy a tavalyi nehéz témájú kiállítás után könnyebben emészthető, mosolygásra késztető anyagot tudtunk összeállítani és egy kis örömet szereztünk a lakosoknak. Akik bejönnek megnézni, általában nevetgélve nézik végig, mert szinte mindenki felismeri a képeken a szomszédját, rokonát, nagymamá­ját, dédapját” - egészítette ki a pol­gármester. Egyben megköszönte mindenkinek, aki a kiállítás készí­tőire rábízta a féltve őrzött családi kincseit, esetenként százéves képe­ket, dokumentumokat, tárgyakat. A polgármester hozzátette, hogy saj­nos sok történet végződött szomo­rúan. A korszakban, amelyet a kiál­lítás anyaga felölel, voltak járvá­nyok, két világháború, kitelepítés, amelyek miatt sok történet végző­dött tragikusan. Ezeket kegyeleti okokból nem jelenítették meg a ki­állítás anyagában, noha érdekesebbé tehette volna a történeteket. Kelendőek az antigóntesztek Komárom. Az első napokban több mint 500 ember vette igénybe a gyorsteszteket azóta, hogy a komáromi kórház a hét minden napján, napi nyolc órá­­j ban kezdett el újra antigéntesz­­tes vizsgálatokat végezni. Ko­máromban egy vizsgálat öt eu­róba kerül. „Miként az oltás, úgy a tesztelés során is felelő­sen viselkednek a lakosok”­­mondta Miroslav Jaska kór­házigazgató. (vp) „Okospadok" Komáromban Komárom. Két okospadot he­lyeztek üzembe Komáromban augusztus 20-án - közölte Ke­­szegh Béla (független) polgár­­mester saját Facebook-profilján. Az egyik pad az Erzsébet híd lá­bánál, a második pedig a várpiac mellett, az egyetem szomszéd­ságában található. Mindkettő napelemes töltésre működik, így mobileszközöket is fel lehet töl­teni a segítségükkel USB- csatlakozáson keresztül, de akár kábel nélkül is, emellett pedig e héttől ingyenes vezeték nélküli internet-hozzáférést is igénybe lehet venni a kültéri ülő alkalma­tosságok közelében. (vp) Megkezdték az új körforgalom építését Láva. A Garamkálnai út és a Do­hány utca kereszteződésénél az útkezelőség megkezdte a körfor­galom építését. Az egymillió eu­­rós beruházás kivitelezője a Skanska cég. A tervek szerint hat bekötőút vezet a körforgalom­hoz, amelyeket elválasztó szige­tekkel tesznek átláthatóbbá. Az elválasztó szigeteken átkelőhe­lyek lesznek a gyalogosoknak. A körforgalom átadásával biz­tonságosabbá válik a közlekedés a járási székhely egyik legfor­galmasabb csomópontján. (száz)

Next

/
Thumbnails
Contents