Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-23 / 194. szám

6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2021. augusztus 23. I www.ujszo.com Heten haltak meg a kabuli repülőtéren kialakult káoszban Afgánok ezrei várnak a kabuli repülőtéren, hogy elhagyhassák az országot. Az Afganisztánt megszálló szélsőséges tá­­libok uralma elől menekülők, köztük családok, nők és gyermekek is, a repülőteret ellenőrző NATO-katonáktól kapnak segítséget, de a feszültség egyre növekszik. (TASR/AP-feivétel) RÖVIDEN Novemberben Löfven lemond Stockholm. Stefan Löfven svéd miniszterelnök bejelentette teg­nap, hogy novemberben lemond a kormányfői és a pártelnöki tisztségéről is. Közölte, hogy er­ről már táj ékoztatta az általa ve­zetett Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságát és ajelölő bizottság vezetőjét is. Lövfen a szociáldemokraták november eleji kongresszusán távozik a pártelnöki tisztségéből, ebből ki­folyólag pedig a miniszterelnöki posztról is lemond, amelyet 2014 óta tölt be. Löfvent július 7-én választották meg ismét minisz­terelnöknek, miután elegendő támogatást kapott a parlament­ben, kilenc nappal azt követően, hogy bizalmatlansági szavazás után lemondott tisztségéről. (MTI) Az SPD beérte a CDU/CSU-t Berlin. Beérte a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) a Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét a parlamenti válasz­tásra készülő Németországban egy tegnap ismertetett felmérés szerint. Öt héttel a szeptember 26-i szövetségi parlamenti vá­lasztás előtt a CDU/CSU és az SPD is 22 százalékon áll - mu­tatta ki az INS A közvélemény­kutató társaság. Bár a szavazók pártokra szavaznak, a kutatási eredmények szerint a németek Olaf Scholz (SPD) pénzügymi­nisztert látnák legszívesebben a kancellári poszton, és nem Armin Laschetet, a CDU jelöltjét. La­­schetnek nemcsak a szavazókért kell harcolnia, hanem belső kri­tikusai ellen is, akik már vissza­vonulásáról beszélnek. (MTI) Hót embert öltek meg a kabuli repülőtérnél feltorlódott tömegben, ahol több ezren gyűltek össze, hogy megpróbáljanak elmenekülni Afganisztánból, miután a tálib iszlamisták átvették a hatalmat - derült ki tegnap a brit védelmi minisztérium közleményéből. A tárca részvétét nyilvánította a hozzátartozóknak, de a halálesetek­ről részletekkel nem szolgált. Azt ír­ta, hogy „a helyszíni körülmények továbbra is rendkívül nehezek”, de mindent megtesznek azért, hogy kockázatok nélkül és a lehető legbiz­tonságosabban kezeljék a helyzetet. Egy nappal korábban az amerikai nagykövetség az Iszlám Állam dzsi­­hádista szervezet fenyegetése miatt arra szólította fel az amerikai állam­polgárokat, hogy kerüljék el a repü­lőteret a biztonsági kockázatok miatt, kivéve, ha valaki a hatóságoktól erre vonatkozó utasítást kapott. Kiemel­ték, hogy jelentős a veszély, de me­rényletekről egyelőre nem érkeztek jelentések. Németország is felszólí­totta Afganisztánban rekedt állam­polgárait, hogy tartsák távol magukat a kabuli repülőtértől. Az országot elhagyni igyekvőket most már csak katonai gépeken me­nekítik a közeli országokba, ahonnan polgári járatokkal viszik őket tovább. A kabuli repülőtér körül egyre kaoti­­kusabbá váló helyzet miatt azonban gyakran nem tudják megtölteni a ka­tonai gépeket, mivel sokan, akiknek engedélye lenne felszállni a gépekre, nem tudnak kijutni a repülőtérre. A légikikötő területére tízezrek szeretnének bejutni, reménytelenül várakozva a kerítéseknél, miközben a városban felállított tálib ellenőrző­­pontokon is fennakadhatnak a reptér­re igyekvők. A tálibok egyébként fel­szólították azokat, akik nem rendel­keznek utazási okmányokkal, hogy menjenek haza. Az Egyesült Államok tegnap a ka­buli repülőtér elleni dzsihádista tá­madás közvetlen veszélyére figyel­meztetett, megerősítve ezzel a koráb­bi értesüléseket, melyek szerint az Iszlám Állam terrorszervezet esetle­gesen merényletre készül a légikikö­tő térségében. Afganisztán valószínűleg egyetlen olyan területén, amelyik nincs a táli­bok ellenőrzése alatt, a Pandzsír­­völgyben, kisebb tálibellenes csoport kiképzését kezdték meg. A tálibok tegnap négy órát adtak a pandzsíri el­lenállóknak a tartomány átadására. Közben az al-Dzsazíra pánarab hír­televízió a hatalomra került tálibok képviselőit idézve bejelentette, hogy visszatér Afganisztánba Haníf Atmar volt külügyminiszter, a tálibok pedig bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek a volt afganisztáni kor­mányzókkal. Az al-Dzsazíra tegnap arról is hírt adott, hogy a tálibok sza­badon engedték a hatalomátvétel előtt ellenük harcoló afgán biztonsági erők 145 kommandósát a nyugat­afganisztáni Hérát tartományban, il­letve elengedtek a déli Hilmend tar­tományban az általuk létesített bör­tönökből 350 embert. A tálib lázadók - akiket 20 évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi kato­nai koalíció - augusztus 15-én, né­hány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentet­ték, hogy véget ért a 20 éve tartó af­ganisztáni háború. Asraf Gáni állaim fő pedig elmenekült az országból. Á tálibok két napra rá közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólítot­ták őket, hogy térjenek vissza mun­kahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormány­hoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására töreksze­nek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvé­nyek keretében. A tálibok ígéretei el­lenére sokan tartanak attól, hogy ha­talomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvény­kezéshez (saría). (MTI, Euronews) Merkel szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben MTI-JELENTÉS Kijev. Németország támogatja, hogy újabb szankciókat ve­zessenek be Oroszországgal szemben, ha az megpróbálja „fegyverként használni" Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket. Ezt Angela Merkel német kancel­lár jelentette ki tegnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésük utáni sajtó­­tájékoztatón. „Nagyon komolyan vesszük az ukrán fél aggodalmát” - mondta. Emlékeztetett arra, hogy a kérdést felvetette pénteki moszkvai tárgyalásain is. „Beszéltem errői a problémáról, és nagyon világosan ki­jelentettük, hogy európai keretek kö­zött támogatjuk az új szankciókat, ha Oroszország megpróbálja ezt a cső­vezetéket (geopolitikai céljai érdeké­ben) fegyverként használni” — fogal­mazott. Merkel fontosnak nevezte, hogy a jövőben is legyen forgalom az ukrán gázvezetékrendszeren keresz­tül Oroszországból Európába. Zelenszkij bejelentette, Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási Merkel és Zelenszkij Kijevben. Az ukrán elnök hangsúlyozta, Ukrajnának, Né­metországnak és Franciaországnak közös álláspontot kell képviselnie a Donyec-medencei válság békés rendezéséről. Leszögezte: Ukrajna fenntart­ható tűzszünet elérésére törekszik. Az elnök közölte: a német kormánytól ka­pott elutasító válasz ellenére Kijev továbbra is reméli, hogy Németország szál­lít a jövőben fegyvereket Ukrajnának. (TASR/AP-feivétel) megállapodásával összhangban kon­zultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal és Németországgal az Északi Aramlat-2 építéséről és üzembe helyezéséről. Közölte: még mindig nem érti, ki ad garanciát Uk­rajna gazdasági biztonságára 2024 után, amikor lejár a gáztranzitszer­ződés. Merkel közölte továbbá, hogy szeretné, ha a kelet-ukrajnai fegy­veres konfliktus tárgyalásos rende­zésében részt vevő, „normandiai né­gyeknek” nevezett országok - Uk­rajna, Oroszország, Németország és Franciaország - újabb csúcsérte­kezletet tartanának. Orbán: Mindenki vegyen rá egy embert az oltásra! MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor a Kos­suth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt hangsúlyozta, ha mindenki még egy embert meg­győz, akkor olyan védettségi szint alakul ki az országban, hogy a jár­vány negyedik hullámának ereje össze sem lesz hasonlítható a ko­rábbi hullámokéval. A kormány egész nyáron dolgozott, hogy fel­készítse az országot a negyedik hullámra, folyamatosan üléseztek az operatív törzsek - emelte ki. Megszervezték az iskolai oltáso­kat, elindították a harmadik körös oltásokat. Hangsúlyozta: mivel a tapasztalat az, hogy a maszkviselés hatékonysága csekély volt, a vak­cináé viszont elsöprő erejű, szep­tember 1-jétől újabb nagy oltás melletti kampányt indítanak. Arról is beszélt, hogy nem készülnek szi­gorításokra és a maszkviselés el­rendelésére sem. A miniszterelnök a műsorban azt mondta, „száguld a gazdaság”, ezért lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, amelynek összege a gazda­sági növekedés mértékétől függ. Orbán jelenleg 50-56 ezer forintos ; egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de az összeg akár ennél jóval ma­gasabb is lehet. A turizmusra kitérve úgy fogal­mazott: Budapest „kehes”, „kö­­: hög”, „krákog”,„egyelőremégnem : találja a régi ritmusát”. Ám erről ; nem a magyarok tehetnek, hanem az, hogy főleg a külföldiekre épült : a fővárosi turizmus, ők pedig még : nem szánják rá magukat, hogy el- i induljanak. Jó volna, ha a vidéken : élő magyarok alaposabban megis­mernék Budapestet - vélekedett. A kormányfő a mintegy 700 ezer : embert vonzó augusztus 20-ai : tűzijátékról elmondta, hogy sike­rült „bazári látványosságból (...) fölemelő, nemzeti büszkeségre ; okot adó, művészi előadást kanya­­rítani”. Kitért Afganisztánra, figyel­­; meztetve arra, hogy tömeges mig­ráció várható. Mint mondta, ebben az ügyben a törököket érdemes fi­­; gyelnünk, ők vannak legközelebb, i pontosan tudják, mi a valóság. „A : török kormánnyal való együttmű­­: ködés kulcskérdés” - jelentette ki a i miniszterelnök, hozzátéve: nekünk : az az érdekünk, hogy az Afganisz­tánt elhagyni akaró leendő migrán­­sokat ott tartsuk a térségben. ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents