Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-21 / 193. szám
2 KÖZÉLET 2021. augusztus 21.1 www.ujszo.com Az oltásoknak köszönhetően idén már kevesebbet stresszelünk a járvány miatt BUGÁRANNA Pozsony. A koronavírus-járvány második hullámának a lecsengése jó hatással volt a közérzetünkre, az oltatlanok közül azonban továbbra is sokan depressziósak, a legtöbbet pedig azok stresszelnek, akik haboznak az oltás felvételével - derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének a felméréséből. Az SAV ajárvány berobbanása óta rendszeresen figyelemmel kíséri az országban uralkodó közhangulatot. Az MNFORCE és a Seesame közvélemény-kutató ügynökségekkel közreműködve tizedik alkalommal készítették el a „Hogy van, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) nevű felmérést. Az adatgyűjtés július 15. és 20. között zajlott, amikor a járványügyi mutatók kedvezően alakultak, és a tavaszi szigorú óvintézkedésekhez képest szinte minimális korlátozást tapasztaltunk. Boldogabbak az oltottak A felmérés során ezúttal arra is kíváncsiak voltak, milyen hatással volt a világjárvány az emberek mentális egészségére. Az SAV szakértői kiemelték, 2020 novembere óta csökkenő tendenciát mutat azok száma, akiknél depresszió, vagy ahhoz hasonló tüneteket jeleztek. Míg novemberben mindössze a válaszadók egyötöde mondta azt, hogy nem élt át negatív érzéseket, addig 2021 júliusában már az egyharmaduk nyilatkozott így. Érdekesség, hogy minden korosztályban főként azok RÖVIDEN Az oltás megvéd a súlyos fertőzéstől Pozsony. Az idei év első hét hónapjában Covid-19-betegséggel kórházi kezelésre szoruló páciensek csaknem 97 százaléka nem volt beoltva - jelentette be a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ). A vizsgált időszakban 16117 kórházban kezelt pácienst vettek nyilvántartásba, közülük 508 volt beoltva, vagyis a betegek 3,1 %-a. 15 609 fő úgy került kórházba, hogy még nem kapta meg a védőoltást. A szakértők hangsúlyozzák: a kutatások és a szlovákiai statisztikák is igazolják, hogy a védőoltás jelentősen csökkenti a koronavírus-fertőzés kockázatát. (TASR) Egyre kevesebb az állástalan Privigye. Az előző hónaphoz képest tovább csökkent az állástalanok száma Szlovákiában - adta hírül Milan Krajniak munkaügyi miniszter. A tárcavezető szerint a tavaszi hónapokban mért 8,6 százalékkal szemben júliusban a munkaképes lakosság 7,66 százalékának nem volt állása. Tovább nőtt ugyanakkor a szabad munkahelyek száma, elérve a 73 575-öt. Minden korosztályban főként azok érzik magukat levertnek, akik elutasítják az oltást. A beoltottak mindössze 3%-a jelezte, hogy az idő nagy részében úgy érzi, nyomás nehezedik rá. (TASR-feivétei) voltak levertek, akik elutasítják az oltást. Összességében véve, a beoltottak egyötöde vallotta magát depressziósnak, az oltatlanok közül viszont a megkérdezettek egyharmada tapasztalt szomorúságot. A tudományos intézmény szakemberei emlékeztettek, általában a fiatalok hajlamosak borúlátóan tekinteni a jövőre - ezt igazolják a májusi számok is, ekkor ugyanis épp a 30 évnél „Ennek köszönhetően, azoknak, akik ajárvány miatt elveszítették a munkahelyüket, megvan a lehetőségük arra, hogy viszonylag gyorsan egy másikat találjanak” - állapította meg Krajniak. (TASR) Nem csökkennek a tranzitbevételeink? Pozsony. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték - amely 99%-ban kész, és amelyen az orosz Gazprom gázipari vállalat tervei szerint már idén beindulhat a szállítás - nem rengeti meg Szlovákia és a szlovák Eustream gázszállító pozícióit - állítja Pavol Kubík, az Eustream szóvivője. Szerinte azzal számolnak, hogy ha beindul a szállítás az Északi Aramlat-2 gázvezetéken keresztül, akkor az Oroszországból közvetlenül Németországba érkező gáz egy része Csehországon és Szlovákián keresztüljutna el Ausztriába és Olaszországba, ami pótolná a kieső keleti tranzitdíjakat. „Az elmúlt időszakban ezt figyelembe véve építettük ki az új szállítási útvonalakat is” - mondta Kubík. Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházással megépülő Északi Aramlat-2 a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. (JASR) fiatalabbak mondták a leggyakrabban, hogy semmilyen pozitív élményben nincs részük. Július elején azonban a 30 és 39 év közöttiek 40 százaléka állította, hogy nagyon gyakran volt szomorú. „Ha közelebbről megnézzük ezt a korcsoportot, láthatjuk, hogy itt van a legkevesebb beoltott válaszadó. A felmérés eredménye alapján feltételezhetjük, hogy az oltás összefügg a pozi-CZÍMER GÁBOR Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnök április elsejei kinevezése óta csütörtökön járt először Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztosnál. A kormányfő többek között az országon belüli magyar-szlovák viszony alakításának lehetőségeiről érdeklődött, de a Felvidék szó használata körül kirobbant botrányról is beszóltok. Pozsony. Bukovszky lapunknak elmondta, a találkozót konstruktívnak értékeli. „Felvázoltam a kormányfőnek a készülő kisebbségi törvénnyel, a népszámlálással kapcsolatos és a kisebbségi nyelvi jelentésből adódó feladataimat” - számolt be a kormánybiztos. Heger aziránt is érdeklődött, milyen módot lát Bukovszky arra, hogy megerősödjön a magyar kisebbségnek Szlovákiához fűződő viszonya. „Azt kérdezte, milyen módot látok arra, hogy beváltsa ígéretét, mi szerint azt szeretné elérni, minden itt élő otthonának tekintse tívabb megéléssel” - tette hozzá Kamik Urban, az SAV elemzője. A stressz maradandóbb A stressz lassabban távozik, mint a depresszió - többek között ez is megállapítható az összegyűjtött adatokból. Novemberben a megkérdezettek negyedét kerülte el a stressz teljesen, júliusban már a 28,5%-uk mondta azt, hogy kevesebbet idegeskedik. Azok Szlovákiát” - idézte fel a találkozót Bukovszky. Ahogy arról beszámoltunk, Heger a múlt héten Galántán a magyar parlament házelnökének, Kövér Lászlónak (Fidesz) a felvidéki magyarokról szóló kijelentéseire reagálva azt mondta, szerinte különbséget kell tenni a történelmi és a politikai párbeszéd között. „Tudjuk, hogy a politikai párbeszédben ez a kifejezés (Felvidék - szerk. megj.) nem helytálló, ezért egyetértek a külügyminiszer kijelentésével” - nyilatkozta a miniszterelnök Ivan Korcok (SaS- jelölt) külügyminiszter nyilatkozatára utalva. Korcok ugyanis élesen elítélte, hogy Kövér egy Somoiján elmondott beszédében a Felvidék szót használta. „Ez itt nem Felvidék” - jelentette ki akkor a miniszter. Bukovszky a csütörtöki találkozón közölte Hegerrel, sajnálatosnak tartja Korcok kijelentését. „Kövér ugyanis nem azt kérte, hogy a Felvidék kéijen bocsánatot a magyarok kitelepítéséért, hanem a felvidéki magyarokat ért atrocitásokról beszélt” - idézte a kormánybiztos a miniszterelnöknek mondott érveit. Hegerrel továbbá arról egyeztetett, szerinte az ilyen helystresszelnek a leggyakrabban, akik még nem döntötték el, beoltatják-e magukat. A beoltottak mindössze 3%-a jelezte, az idő nagy részében úgy érzi, nyomás nehezedik rá. Azok csoportjában viszont, akik még haboznak az oltással, háromszor annyian éreztek így. Az oltásellenesek között ez az arány 5,3%. „Ezt annak tudhatjuk be, hogy azok közül, akik nem tervezik beoltatni magukat, a válaszadók 44%-a azt mondta, a környezetükben senki nem fertőződött meg a koronavírussal, ezért a saját megfertőződésüket sem tartják valószínűnek. Ezt alátámasztja az is, hogy az oltatlanok negyede nem érzi úgy, hogy veszélyt jelent rájuk a koronavírus. A fenyegetettség érzése összefügg az átélt stressz mértékével. Minél inkább veszélyben érzik magukat ajárvány miatt, annál idegesebbek” - folytatta Urban. Rossz irányba haladunk? A kutatás résztvevőinek egyharmada úgy véli, tavaly március óta az emberek inkább a rossz irányba változtak, 40 százalékuk szerint pedig a társadalom rosszabb lett, mint a koronavírus-járvány kitörése előtt volt. Az oltatlanok 57,8 százaléka mondta azt, rossz irányba halad a társadalom, a beoltottak ennél jóval pozitívabban értékelik a helyzetet, csupán a negyedük ért egyet abban, hogy a társadalom hanyatlik. „A koronavírus általi fenyegetettség, valamint a kormány járványkezelésével való elégedettség hatással van az emberek oltási hajlandóságára, mentális egészségére, az átélt stresszre és depresszióra, valamint negatívan befolyásolja az embereket abban, miként tekintenek a társadalomra” - zárta a szakember. zetre a megoldást az biztosíthatná, ha a magyar és a szlovák parlament egyfajta megbékélési nyilatkozatot adna ki. „Ezt a kérdést szakmai síkra kell terelni. Adjuk át a teret a történészeknek” - tette hozzá Bukovszky a 20. században elkövetett emberjogi sérelmek feldolgozására utalva.,,Heger nem zárkózott el ettől a felvetéstől” - tette hozzá. A kormánybiztos szerint a miniszterelnök keresi annak a módját, miként tudna a szlovákiai magyarok felé olyan lépést tenni, amely enyhítené a mostani viszonyt. Úgy látja, a kormányfő szándékai között jól tetten érhető, hogy meg akaija erősíteni a szlovákiai magyaroknak az országhoz fűződő viszonyát. „Tényleg azt szeretné, ha a szlovákiai magyarok is hazájuknak éreznék Szlovákiát” - magyarázta Bukovszky. A kormánybiztos arról is beszélt, jelenleg zajlik a kisebbségi törvény szövegezése, szeptember végére elkészülhet az első változat. „A kormány törvényalkotási terve szerint 2022 májusának végéig kell benyújtanom a törvénytervezetet a kabinet elé” - mondta Bukovszky. A jogszabálytervezet ez után kerülhet a parlament elé. Pozsonyi kötődésünket kívánja erősíteni Heger
