Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-20 / 192. szám

www.ujszo.com | 2021. augusztus 20. KULTÚRA I 9 A százhúsz éves magyar film útja November közepéig látható a Nagylátószög című, sokrétű filmtörténeti kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban VÖLGYI VERA Budapest. Kolozsvártól Budapesten át Hollywoodig vezet az út, amin a magyar filmvilág legjobbjai vándoroltak az elmúlt több mint 100 évben. Sokaknak az emigráció jelentette a nagy lépést a világhírig. Békésebb korokban a legjelentősebb nemzet­közi fesztiválok díjai tették, teszik fel a magyar alkotókat a világtérképére, Cannes-tól Karlovy Varyn és Berli­nen át egészen Los Angelesig. Van kiről beszélni a magyar film meg­születésének 120. évfordulóján. És van miről! A magyar filmek, a film­gyártás történetét is nemzetközi mércével mérték, már a kezdetektől. Elegáns terek, izgalmas részletek, az egyik „nahát!” élmény követi a másikat. Cséplőgép generálta az ára­mot az első mozikhoz? Azt mondják, hangos volt és keverte a port, de a csodát ez sem tudta elrontani. Pedig nem kis bátorság kellett ahhoz, hogy az országban itt-ott megjelenő ván­dormozi sötétjébe bemerészkedje­nek az emberek, akiknek fogalmuk sem volt, mi vár rájuk odabent. Ván­dorcirkusz az rendben van, és a ván­dorszínészeket is szívesen látták a falvakban is, de mi az a mozi? A kép persze már korábban is megmozdult, és a kiállítás játszani is enged. Ma már gyerekjátéknak ható optikai találmányok követik egy­mást a laterna magicáig. Jeleneteket láthatunk az első megrendezett ma­gyar filmből, a Tánczból is. 1901. április 30-án mutatták be az Uráni­ában, s ez lett a magyar film szüle­tésnapja. Villámgyorsan nőtt a mozi népszerűsége, jó befektetés lett ál­landó filmszínházat nyitni. Az első, 1898 decemberében kezdődő vetí­tések helye a budapesti Velencze kávéház volt a Rákóczi út és a Szö­vetség utca sarkán. Érdemes egy pil­lantást vetni a ma már csak az ott la­kóknak érdekes sarokra, amikor el­húzunk előtte a 7-es busszal. Sok látogatónak felfedezés egy színész, rendező, színigazgató is, akit a filmtörténészeken kívül nem sokan ismertek. Janovics Jenő 1912- ben nyitotta meg filmgyárát Kolozs­váron. O fedezte fel a mozinak Ker­tész Mihályt, aki Michael Curtizként A filmplakátok falán Sándor Pál Régi idők focija. Garas Dezsővel Ez a látványos áttekintést adó kiállí­tás nem tudható le egy-két óra alatt a Casablanca Oscar-díjas rendezője lett. Janovicsnál kezdett főrendező­ként Korda Sándor is, aki később a brit filmipar meghatározó alakja lett. 1930-ig közel 600 rövidebb­­hosszabb némafilm született. Ké­sőbb, a hangosfilm berobbanásával 90 százalékuk elpusztult. Fontosabb volt a nyersanyag, mint az, amit hor­doztak. Egy-egy filmhez bőröndnyi Egy-egy filmhez bőrönd­nyi nitrocelluloid tekercs tartozott, amit az ipar több területén tudtak használni, szemüvegkeret, körömlakk lett belőlük. így múltéi a némafilmek dicsősége. YSDOMAK'fCrS így hirdették az első megrendezett magyar filmet (A szerző felvételei) l*m PÉKÁR GYULA KKJftunminiMtii. Elegáns terek, izgalmas részletek, az egyik „nahát!" élmény követi a másikat a Ludwig Múzeum Nagylátószög - 120 éves a magyar film című kiállításán nitrocelluloid tekercs tartozott, amit az ipar több területén tudtak hasz­nálni, egyebek között szemüvegke­ret, körömlakk lett belőlük. így múlt el a némafilmek dicsősége. Mindez csak az első két terem anyaga. Ez a kiállítás nem tudható le egy-két óra alatt. Nem csak azért, mert sokrétű, látványos áttekintést ad az elmúlt 120 évről, a kamera­történettől, a filmgyártás menetén át, a játékfilm, a dokumentumfilm, az animáció történetig, a cenzúra által kizsűrizett filmektől a generációk számára emlékezetes Balázs Béla Stúdióig, az első hangosfilmektől a kortárs filmművészetig. Hanem azért is, mert minden szegletben is­merősökbe botlunk. Az egyik kive­títőn Törőcsik Mari repül a Körhin­tán, a másikon a Valahol Európában gyerekszereplői között a szinte még siheder Gábor Miklós. Szabó István Álmodozások kora című filmjében a hatvanas évek kamaszlányinak idolja, Bálint András, Jancsó Sze­génylegényekében Latinovits Zol­tán. A filmplakátok falán pedig egy kedvenc, Sándor Pál Régi idők fo­cija, Garas Dezsővel. A magyar szí­nészek legnagyobbjai töltik be a ter­meket, és nemzetközi díjakkal elis­mert rendezők, egészen az Oscar­­díjas filmek alkotóiig. A magyar operatőri iskola legjobbjai is megje­lennek a fotókon. Köztük egy villa­nás erejéig a legendás amerikai film, a Szelíd motorosok operatőre, Ko­vács László. Aki, vagy húsz évvel ez­előtt egy interjúban bevallotta ne­kem, ő bizony képes sími a filmeken. Örömében és megrendültségében is. Mert a film ilyen műfaj. Képben, mozgásban, hangban, színben, szí­nészi játékban azonnal hat. Ezért is különleges ez a 120 év, amit a Nagy­látószög című kiállítás felrajzol ne­künk. Az érzelmeinkre is hat. Lana Del Rey nem engedélyez posztumusz kiadást A még mindig csak 36 éves, de legalább tíz éve világhírű amerikai dalszerző-énekesnő, Lana Del Rey végrendeletében megtiltotta, hogy halála után megjelentessék azon dalait, amelyeket életében nem szánt kiadásra, vagy félkész állapotban maradnak. Az énekesnő Anderson .Paak ha­sonló tartalmú tetoválására reagálva ámha el ezt. Anderson .Paak nem­régiben megosztott egy fotót közös­ségi oldalán az alkarjára került új te­toválásról, melyen ez a szöveg ol­vasható: „Miután elmentem, kérlek, ne adj ki posztumusz albumokat vagy dalokat a nevemmel. Ezek csak demók voltak, és soha nem akartam, hogy nyilvánosságra kerüljenek.” Lana Del Rey saját közösségi ol­dalán is osztotta a fotót, és megje­gyezte, hogy ez az óhaj az ő végren­deletében is szerepel. A posztumusz albumok az utóbbi években egyre gyakoribbak, példá­ul tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal rapperek (Juice WRLD, Pop Smoke, Lil Peep) félkész lemezeit fejezték be és jelentették meg, de Prince is „kiadott” a nyáron egy 2012 óta dobozban pihenő albumot. A szakemberek azzal magyarázzák ezt a jelenséget, hogy a popsztárok manapság könnyebben hozzájut­nak drogokhoz, gyógyszerekhez, mint régebben, és a közösségi mé­dia által nagyobb nyomásnak van­nak kitéve, ezért lelki egészségük fokozott veszélyben van. Ráadásul a kiadók ma már játszva hozzájut­nak az „istállójukba” tartozó dal­szerzők számítógépeinek tartalmá­Időben intézkedett (Fotó: Shutterstock) hoz, és az anyagi haszon reményé­ben nem is haboznak megjelentetni mindent, amit találnak. Lana Del Rey meglehetősen aktív volt az utóbbi időszakban: új albu­ma, a Blue Banisters már kész, és ha­marosan kapható lesz, pedig még sokáig profitálhatna idén március­ban megjelent, sorrendben hetedik, Chemtrails Over the Country Club című albumának sikeréből. Ézenkí­­vül közös dalt vett fel a Bleachers zenekarral (Chemtrails), amelynek kedvenc producere, Jack Antonoff a frontembere. Egyes források szerint Lana további együttműködést is ter­vez ezzel a csapattal. A 35 éves korára már négyszeres Grammy-díjas énekes, zenész, rap­per és producer, Anderson .Paak újabban Bruno Marsszal alkot sike­res duót, már két közös daluk meg­jelent (Leave the Door Open, Skate) a csaknem teljesen kész közös al­bumról. (nme, juk) RÖVIDEN A magyar Éden a Lumiere moziban Pozsony. A Covid alatt elveszett filmek címmel indított augusztus 28-ig tartó vetítéssorozatot a po­zsonyi Lumiere mozi. Az össze­állításban a pandémia miatt már két alkalommal is pár nappal a kezdés előtt elhalasztott Febio­­fest szemle programjából kínál­nak válogatást. A Febiofest szer­vezői tervezik, hogy ősszel vidé­ki városokban is megvalósítják a vetítéssorozatot. Az összeállí­tásban szerepel Kocsis Ágnes Éden című magyar-román drá­mája is, melyet a Lumiere au­gusztus 23-án vetít. Az Éden azt a problematikát bontja ki, hogy az emberiségnek már nincs hová menekülnie saját maga elöl. (tb)

Next

/
Thumbnails
Contents