Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-19 / 191. szám
2 KOZELET 2021. augusztus 19. | www.ujszo.com A keresetünk több mint fele az államé A szakszervezetek rendszeresen tüntetnek a rendkívül alacsony szlovákiai fizetések miatt. Ez utóbbiakért azonban nem csupán a fukar munkáltatók, hanem a lakosságot egyre nagyobb adóterhekkel sújtó állam is felelős. (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai alkalmazottak által megkeresett összegnek már most is több mint a felét fölözi le az állam, miközben az adóterhek további növekedásére számíthatunk - derül ki az M. R. Stefánik Konzervatív Intézet legfrissebb elemzéséből. A Hayek Alapítvány nagyjából másfél hónappal ezelőtt rukkolt elő azzal a felmérésével, amely szerint idén július 9-én volt az adószabadság napja, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy addig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra. Tomás Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője már akkor figyelmeztetett, hogy az ő számításaik szerint a szlovákiai adófizetők idén 190 napot dolgoznak az államra, 8-cal többet, mint tavaly, ami a legrosszabb eredmény az adószabadság napjának 1999-es bevezetése óta. A másik legismertebb gazdasági agytröszt, az M. R. Stefánik Konzervatív Intézet most azonban még egy ennél is negatívabb felméréssel rukkolt elő. A European Investment Centre (EIC) intézménnyel közösen kidolgozott felmérése szerint idén 229 napon keresztül, vagyis nagyjából máig, augusztus 19-éig dolgozunk csak az államra, több mint egy héttel tovább, mint 2015-ben. Módszertani különbségek A két felmérés közötti látványos eltérés azzal magyarázható, hogy más képletet használnak az adószabadság napjának a kiszámításához. A Hayek Alapítvány a közkiadásokat veti össze az adott év bruttó hazai termékével (GDP), minél kisebb a kiadások aránya a GDP-n, annál korábban van az adószabadság napja. A Konzervatív Intézet ugyanakkor nem csupán a fizetésből közvetlenül levont adókat és járulékokat vizsgálja, hanem például az áfát és a jövedéki adókat is, amelyeket közvetve, a vásárlás során fizetünk ki. Ránk telepszik az állam „Ajárványhelyzet miatt az elmúlt egy évben veszélyes mértékben nőtt az állam befolyása, és egyre nagyobb a veszélye az adóterhek további növekedésének is, miközben az alkalmazottak által megkeresett összegnek több mint a felét már most is az állam viszi el. Tavaly az alkalmazottak által megkeresett összeg 63 százalékára tette rá a kezét. Az állam az adókon és járulékokon tavaly 8 milliárd euróval nagyobb összeget hajtott be a 2014-ben mérthez képest, ugyanekkor a közkiadások 11 milliárd euróval nőttek” - nyilatkozta Peter Gonda, az M. R. Stefánik Konzervatív Intézet igazgatója. így folyik el a pénzünk Az intézet elemzői egy 1133 eurós bruttó bérrel rendelkező alkalmazottat vettek alapul, akinek a teljes havi munkaerőköltsége 1599 euró. A munkáltató és az alkalmazott által fizetett közvetlen és közvetett adók és járulékok ezt 1002 euróval csökkentik, az alkalmazottnak így valójában csak a teljes bérköltség nagyjából 37 százaléka marad. A munkájáért ténylegesen csak 597 euró értékű áruhoz és szolgáltatáshoz juthat hozzá, a többit az állam viszi el adók és járulékok formájában. „A legnagyobb összeget, az alkalmazott által megkeresett pénz nagyjából 41 százalékát a jövedelemadó és a szociális járulékok fölözik le, a jövedéki adók részaránya 3, az áfáé pedig 8,55 százalék” - mondta el Jakub S Írnek, a Konzervatív Intézet szakembere. Az adóbevételek több mint 78 százaléka az államot, 9-9 százaléka a helyi önkormányzatokat és a magáncégeket, 3 százaléka a megyei önkormányzatokat, 0,02 százaléka pedig az Európai Uniót illeti. „Ha az állam valóban segíteni szeretne az alkalmazottakon és a vállalkozókon, akkor több pénzt kellene náluk hagynia, amivel a járvány utáni gazdasági újraindítást is elősegítené. Az országnak most elsősorban vállalkozásösztönző reformokra lenne szüksége, ehhez azonban legalább akkora elszántságra lenne szükség az állam részéről, mint amilyet az adófizetők pénzének az elköltésével kapcsolatban mutatott” - kommentálta a legújabb felmérést a Szlovák Vállalkozói Szövetség. Sikeres volt a kabuli szlovák mentőakció CZÍMER GÁBOR Tegnap kora este sikeresen felszállt Kabulból a szlovák lágierő gépe, amely az Afganisztánban rekedt szlovák állampolgárokat evakuálta a tálibok által elfoglalt országból. Pozsony. Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter tegnap kora este bejelentette, az evakuált szlovák állampolgárokat szállító gép elhagyta Afganisztán légterét. „A dolog folyamatban” - közölte szűkszavúan még tegnap délelőtt a kormányfő, és biztonsági okokra hivatkozva nem árult el több részletet. Ahogy arról beszámoltunk, Heger még hétfőn jelentette be, hogy Szlovákia egy katonai különgépet küld a tálibok által elfoglalt afgán fővárosba, hogy kimentse az ott rekedt szlovák állampolgárokat, de a szlovák légierő azon afgánok menekítésében is részt vesz, akik az elmúlt években együttműködtek a nyugati szövetségesekkel, így például Szlovákiával. A mentőakció A miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatón már arra utalt, hogy a szlovák különgép úton van. „Nem helytállóak az információi, de több részletet nem mondhatok” — válaszolta Heger arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem indult még útnak a szlovák gép. Hozzátette, a részletekről a védelmi minisztérium ad majd tájékoztatást. Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyminiszter még kedd esti sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az első hírekhez képest, amelyek három, Afganisztánban rekedt szlovák állampolgárról szóltak, a kimenekítésre váró személyek száma magasabb. A pontos számot, ahogy a katonai különgép kapacitását, azonban biztonsági okokra hivatkozva nem árulta el. „Abban a másodpercben, amikor ezen polgáraink biztonságban lesznek, tájékoztatjuk önöket” - tette hozzá a külügyminiszter. Korcok arról is beszélt, a prioritás a szlovák állampolgárok kimentése, de ha a logisztika lehetővé teszi, akkor további Személyek, a nyugati kormányokkal együttműködő afgánok kimenekítésében is részt szeretnének vermi. Heger, Nad’ és Korcok várhatóan ma délelőtt tart a témában sajtótájékoztatót. Közben a környező országok is menekítik az embereket Kabulból. A cseh kormány már három repülőgépet küldött az afgán fővárosba. Tegnap délután már a harmadik is, fedélzetén 62 utassal, szerencsésen felszállt. A magyar külügyminisztérium először azt közölte, nem tudnak a tá.libok által elfoglalt országban rekedt állampolgáraikról, majd később arról tájékoztattak, mégis vannak ott magyarok. Kabulból Taskentbe menekítettek tegnap 26 magyar polgárt Magyarország katonai szövetségesei -jelentette tegnap a magyar külügy. Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora szerint az európai országok közül, különösen a kisebbek esetében, felmerült, hogy az evakuálás céljából közös gépeket küldjenek a kabuli reptérre. Erre lehetőséget ad, hogy a pápai magyar légibázison nagy kapacitású C-17-es teherszállító repülőgépek állomásoznak, amelyeket az országok közösen üzemeltetnek. ;VA kabuli reptéren azonban a leszállás messze nem egyszerű feladat: amerikai gépet is küldtek már tovább szomszédos országba, mivel egyszerűen a légi irányítás is akadozik” - tette hozzá a szakértő. Feledy rámutat, a kimentendő állampolgárok száma, az amerikai helyi csapatokkal való kapcsolat és a rendelkezésre álló szállítókapacitás mind befolyásolja, hogy a V4-es államok hogyan kezelik a helyzetet. „A nagyobb országok, akik saját polgáraikkal meg tudnak tölteni egy egész gépet, úgy tűnik, néha előbb odajutottak” - hívja fel a figyelmet a szakértő, aki szerint az a kérdés is felmerül, mennyire állnak rendelkezésre olyan katonai osztagok, akiket ilyen feladatokra képeztek ki. „Ez egy nagyon komplex feladat és ráadásul óráról órára változhatnak a körülmények a reptéren, illetve annak környéken. Nagy kihívást jelent az is, hogy az állampolgárokat egyáltalán a reptérig időben és biztonságban eljuttassák” - mondta az elemző. A menekültkérdós Heger az afganisztáni helyzettel kapcsolatban tegnap arról is beszélt, először az evakuáció megszervezésével foglalkoztak, csak ezt követően térnek rá a politikai kérdésekre, így arra, miként viszonyuljanak az afganisztáni helyzet miatt meginduló esetleges menekülthullámhoz. Ezzel kapcsolatban jövő héten hétfőn összehívják a koalíciós tanácsot. Közben a másik koalíciós párt, az SaS elnöke, Richard Sulik azt közölte, szerinte csak tíz olyan afgán állampolgárt és családját kellene befogadni, akik közvetlenül segítségére voltak Szlovákiának. Arról is beszélt, hogy az Afganisztán körüli államokban létrejövő menekülttáborok ellátásában kellene szerepet vállalnunk. „A menekültstátusz masszív osztogatásában azonban a megoldás jelét sem látom” - tette hozzá. Korcok ugyanakkor arról beszélt, nincs kőbe vésve, hogy csak 10 afgánnak nyújtsunk menedéket. Boris Kollár, a szintén koalíciós Sme rodina vezetője pedig még hétfőn beszélt arról, hogy szerinte Európának és Szlovákiának is alapos mérlegelés után kell beengednie az Afganisztánból érkezőket, nehogy „a terrorizmus felé hajló személyek” szivárogjanak be. Ezzel együtt Kollár is elutasítja a nagyszámú menekült befogadását. Szerinte 10 menedékkérő személy befogadása „bőven elég”. Szerinte ebbe a számba belefér a szlovák katonákkal együtt dolgozó összes tolmács. Kollár ugyanakkor elismerte, biztosan sokkal többen vannak életveszélyben, de ezt szerinte az Egyesült Államoknak kell megoldania. Közben a belügyminisztérium migrációs hivatalánál már menekültstátusz után érdeklődött néhány olyan afgán személy, akiknek a rokonai jelenleg Szlovákiában élnek, közölte'a Denník N-nel Ján Orlovsky, a hivatal vezetője. „Az utóbbi tíz napban úgy tíz ilyen levelet regisztráltunk” - mondta a lapnak Orlovsky. A kabuli reptéren már ugyan normalizálódottá helyzet, a légi irányításnak viszont továbbra is komoly gondjai vannak, így nem minden gép landolását engedélyezik (Felvétel: TASR/AP)
