Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-18 / 190. szám
2 KÖZÉLET 2021. augusztus 18. | www.ujszo.com Az autonómián múlik a Szövetség? A Híd, az MKP és az Összefogás egy évvel ezelőtt írta alá a pártok egyesüléséről szóló memorandumot. A közös párt alakuló közgyűlésének összehívását őszre ígérik. (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az MKP, a Híd és az összefogás egyesüléséből létrehozni szándékozott Szövetség megalakulásénak útjában az éli, hogy az MKP és a Híd nem tud megállapodni a területi autonómia kérdésében, illetve az összefogásnak sem tetszik, hogy a közös pártban nekik juté alelnöki tisztség kompetenciái megváltozzanak. A három, szlovákiai magyar választókat megszólítani szándékozó párt tavaly augusztus 20-án írta alá az egyesülésükről szóló szándéknyilatkozatot, amely azonban semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, milyennek kellene lennie a közös pártnak. Az azóta eltelt egy évben az MKP, a Híd és az Összefogás több száz órányi tárgyalást és jelentős fordulatokkal tűzdelt egyeztetési folyamatot tudhat maga mögött. Nyár végére pedig úgy tűnik, néhány megoldatlan kérdés áll a Szövetség létrehozásának útjában. Kimondják, autonómia? A területi autonómia az egyik pont, amiben nincs egyezség az MKP és a Híd között. „Ami még lezáratlan, az a különös jogállással bíró területi önkormányzati egységek kapcsán felmerült szövegezés” - nyilatkozta lapunknak az MKP szóvivője, Králik Róbert a területi autonómia kérdéskörére utalva. A szóvivő azt is elmondta, a közös pártban az Összefogásnak jutó alelnöki pozíció jogkörei tekintetében sincs még egyezség. Az MKP ugyanis a június 20-i Országos Tanácsának (OT) ülésén az addig a hárompárti egyeztetéseken kitárgyalt megállapodástervezethez csatolt néhány feltételt. Ezek többségében egyébként, így például a közös párt magyar tárgyalási nyelvéről szóló pontról, vagy a Szövetség lógójáról azóta már megállapodtak a szereplők. A tanács ülése után az MKP alelnöke, Berényi József azonban kiemelte, a testület azt is elfogadta, hogy a Szövetség célkitűzései között a magyar tömbök területi önkormányzatisága, szórványterületeken pedig személyi autonómia elve érvényesülhessen. Az MKP OT ekkor döntött arról is, hogy a kitárgyalt megállapodáshoz képest az Összefogásnak szánt alelnöki tisztség hatásköreit is megváltoztatnák. A Híd Országos Tanácsa az MKP önkormányzatiságra vonatkozó feltételére válaszul június 26-án egy olyan határozatot hozott, amely egyértelműen elutasítja a területi autonómiát. „A területi autonómia nem lehet a párt víziója és a célkitűzések között sem szerepelhet” - mondta el a testület ülése után Sólymos László, a Híd elnöke, azzal, hogy az oktatási és kulturális önkormányzatiságot támogatják. Az autonómia kérdésével kapcsolatban Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke annyit mondott, számunkra az a mérvadó, amiben a három párt eddig megegyezett. „Feladatunk az alapszabály véglegesítése, az önkormányzatisági célok specifikálása ennek nem része. A programalkotáskor ezzel is foglalkozni fogunk” - nyilatkozta. Szeptemberi határidő Úgy tudjuk, az MKP és a Híd vezetése jelenleg is azon dolgozik, hogy megtalálják az autonómiára vonatkozó feltétel olyan megfogalmazását, amely elfogadható lenne mindegyik szereplő számára. Ennek azonban szeptember végéig meg kellene történnie, hiszen mindkét párt legkésőbb ebben a hónapban akarja összehívni a közgyűlését, a jogszabályok értelmében ugyanis ezen testületeknek is jóvá kell hagyniuk a pártok egyesülését. „A hárompárti tárgyalások folynak. Ezek kimenetelétől függetlenül a Híd, a júniusban megtartott Országos Tanácsának határozata alapján, szeptemberben összehívja a párt közgyűlését” - nyilatkozta lapunknak Magdeme Klára, a párt szóvivője. Azt, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, az MKP részéről Králik is megerősítette, és rámutatott, a Szövetség alakuló kongresszusának összehívását az egyesülendő pártok saját országos tanácsülései, illetve kongresszusai kell, hogy megelőzzék. „Az MKP a saját kongresszusát szeptemberben tervezi megtartani. Amennyiben minden zökkenőmentesen zajlik, beleértve az Összefogás alapszabály-módosításának belügyminisztériumi bejegyzését, akkor legkorábban szeptember végére képzelhető el a Szövetség alakuló kongresszusának az összehívása” - nyilatkozta lapunknak Králik arra utalva, hogy a közös párt jogi kereteinek a megteremtése végett szükséges az Összefogás alapszabály-módosítása. Az Összefogás részéről Mózes a szeptemberi határidőről szólva lapunknak elmondta, szerinte biztos, hogy a kérdéses hónapban lezárul a pártegyesítési folyamat. „Az Összefogás számára elfogadhatatlan, hogy tovább húzódjon az egység létrejötte”-jelentette ki. Hozzátette, ők már június végén elfogadták az összes, közösen megírt dokumentumot és egyezséget. „Részünkről nincs akadálya, hogy szeptemberben megtartsuk az alakuló közgyűlést” - mondta. Arra a kérdésünkre, elfogadható-e számukra, hogy az MKP a kitárgyalt változathoz képest módosítani szeretné az Összefogásnak a közös pártban jutó alelnöki tisztség kompetenciáit, Mózes a megállapodások betartásának fontosságát hangsúlyozta. „Mindhárom párt megszavazta, hogy a Szövetség tevékenységének alapelvei közé tartozik a megállapodások betartása, az egyenrangú partneri viszony kialakítása és fenntartása. Mi ezek szerint cselekszünk, az Összefogás számára az egyezségek betartása az egyedüli járható út”-nyilatkozta. A többség máshogy vásárol a vírus miatt A járvány kirobbanása óta egyre többen részesítik előnyben az egyszeri nagybevásárlást, ha tehetik, kevesebbet járnak a boltba (TASR-feivétei) NAGYROLAND A Szlovák Tudományos Akadámia (SAV) felmáráse szerint a koronavírus-járvány hatására a lakosság több mint felónok megváltoztak a vásárlási szokásai. Minden ötödik megkórdezett kénytelen volt lejjebb adni az igényeiből, mások pedig a „járványbevásárlás" csapdájába estek. Pozsony. Az SAV a Comenius Egyetem és a Focus közvéleménykutató ügynökség közreműködésével készítette el a tanulmányt, amely Szlovákia lakosságának vásárlási szokásait vizsgálta a járvány idején. A felmérés két fázisban készült, az első 2020 novemberében, a másik pedig 2021 júniusában. A többség változtatott Az összesített adatok alapján kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele valamilyen formában változtatott a vásárlási szokásain. 2020 novemberében a válaszadók 18 százaléka, 2021 júniusában pedig a 22 százaléka ismerte be, hogy a járvány kitörése óta kénytelen volt visszafogni magát, és kevesebb pénzt költ a bevásárlás során, mint korábban. Nem meglepő, hogy ez a tendencia főleg az alacsonyabb végzettséggel és kisebb bérrel rendelkező megkérdezettek körében figyelhető meg. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a nagyobb bevétellel rendelkező háztartások nem változtattak: rájuk az jellemző, hogy a sok kisebb bevásárlás helyett most már ritkábban járnak boltba, és inkább az egy nagy bevásárlást részesítik előnyben. Tavaly a válaszadók 34 százaléka vallotta ezt, idén pedig a 30 százalékuk. Azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint semmit sem változtattak a vásárlási szokásaikon, novemberben 46, júniusban pedig 45 százalék volt. Nagyon kis számban vannak azok, akik azt mondták, hogy a járvány idején többet vásároltak (tavaly 1, idén 2 százalék). „Járványbevásárlás" A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus egy olyan új szokást is magával hozott, ami korábban kevésbé volt jellemző. „Járvány be vásárlásnak” nevezték el, amikor az emberek a bizonytalan jövőtől való félelem miatt nagyobb tartalékokat alakítanak ki maguknak, legyen szó akár élelmiszerről, akár tisztálkodási szerekről. Ezt a jelenséget főként 2020 márciusában, a járvány kirobbanásakor lehetett megfigyelni, amikor a boltokból hiányoztak az alapvető élelmiszerek, de meglepő módon sokan meg is tartották az elraktározási szokásukat. Tavaly novemberben a válaszadók 33, idén júniusban pedig a 36 százaléka vallotta, hogy a vírus megjelenése óta jobban odafigyel a készletek felhalmozására. Ha a korcsoport alapján nézzük, akkor a járványbevásárlás főként a 18 és 24 év közti korosztálynál figyelhető meg, illetve a 65 felettieknél. Érdekesség, hogy a felmérés nem mutatott statisztikai összefüggést a járványbevásárlás és a válaszadók bevétele, valamint iskolázottsága között, tehát nem csak a tehetősebbek kezdtek felhalmozásba. A felmérés készítői arra is rákérdeztek, hogy mi az oka a nagyobb készletek kialakításának. A válaszadók leggyakrabban azt felelték, hogy „a biztonság kedvéért, nem tudjuk, mi várhat ránk.” A második leggyakoribb indok ennél konkrétabb: sokan attól félnek, hogy bizonyos élelmiszerek kifogyhatnak a boltok polcairól. Emellett többen válaszolták azt is, hogy nem tudhatni, mikor zárnak be az élelmiszerboltok. Van, ami nem változik A szakértők továbbá rámutattak: vannak olyan szokások is, amelyek a vírus előtti időszakhoz képest sem változtak. Ilyen például, hogy Szlovákia lakosságának többsége továbbra is a nagyobb bevásárlóközpontokat és a hipermarketeket részesíti előnyben, szemben a kisebb boltokkal. Összefüggés figyelhető meg az életkor és a bevásárlás helyszíne között: a fiatalok jobban szeretik a nagyobb boltokat, az idősebb korosztály viszont - főleg a 65 év felettiek - inkább a kisebb üzleteket látogatja. Az online bevásárlás terén sincsen nagyobb változás: a válaszadók mindössze 10%-a mondta azt, hogy a járvány idején többet vásárolt az interneten. Nem meglepő, hogy ezt a módszert inkább az Y (1984 és 1994 között születettek) és a Z generáció (ezredforduló környékén) képviselői részesítik előnyben.
