Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-18 / 190. szám
SOMORJA www.ujszo.com | 2021. augusztus 18 5 kincseinek nyomában Somorján Az épülő bringaúttal is a vízre irányítják az emberek figyelmét (KépSomogyi Tibor) A Duna KISS BARTALOSÉVA Hiába lett Somorja a vízlépcső megépítésének nagy vesztese, a természet és vele együtt lassan a közösség is újra birtokba veszi azt, ami évszázadokig az övé volt - a Duna partját. SOMORJA így látja Tuba Lajos, a Somoijai Régiófejlesztési Központ igazgatója, a központ tevékenységének egy része is arra irányul, hogy újra összekössék azt, amit a felvízcsatoma elválaszt, és visszatereljék az embereket a vízpartokra a Csallóközben és a Mátyusföldön egyaránt. Hatszázból egy Az eredeti hatszázból egyhektárnyi ártéri erdő maradt, a többi víz alá került Somorjánál és Gútomál a bősi vízerőmű és a felvízcsatoma építése miatt. Tuba Lajos mégis bizakodó, szerinte Somoija ugyan elvesztette természeti értékei nagy részét, de a természet fokozatosan visszahódítja azokat a területeket, amelyeket leromboltak a beruházással. Somorjai szigetek A természet tevékenységének nyomai már most is észrevehetők. „A Körtvélyesi-víztározónak nincs funkciója, viszont feltöltődik. Húsz éven belül már nem lesz, és a vízgazdászok is csak a hajóutat tudják karbantartani. Megjelent már egy hatástanulmány, amely szerint Somorja előtt szigeteket alakítanának ki a Dunában. A folyó egyébként is lerakja a hordalékát, ami egy természetes folyamat. így újra kialakul egy ágrendszer, ami ugyan nem olyan íesz, mint az eredeti, de mégis eltűnik az óriási, tagolatlan vízfelület. A szigetek funkciójáról kell majd egyeztetni, fel kell készülni arra, hogy hogyan lehet hasznosítani az így keletkezett felületeket” - magyarázza Tuba Lajos, aki szerint az elképzelés nem utópia, hanem a következő két évtizedben valósággá válhat. Erdei ós vízi kincsek A ma is népszerű Pomlé parkerdő a somorjaiak másik nagy kincse, valamikori és mai kulturális rendezvények színhelye. A keményfás ligeterdő egy régi Duna-ág maradványa. „A Pomlénak történelmi értéke is van. A régióból származó egyik első hír leírása alapján Somorja kulturális eseményeinek színtere volt a Pomlé” - beszél a 18. századi leírásról az igazgató. A következő érdekesség a felvízcsatomával párhuzamosan futó szivárgócsatoma, ami evezésre is kiválóan alkalmas. Ha Somorja kincseiről van szó, akkor a vágsellyei levéltárban őrzött történelmi dokumentumokra is érdemes kitérni. A város pecsétjében megcsillanó aranyszemcsék rejtik a Csallóköz aranyát, amelyet a Duna hozott a vidékre, az aranymosók kinyerték és a beszolgáltatott, nemesfémet is tartalmazó port pecsétek porzójaként használták fel, amely meggyorsította a viasz száradását. Vizes generáció Az ágrendszer eltüntetése maradandó természeti károkat okozott, de hatással volt-e a beavatkozás a közösség vízszeretetére, elhidegültek-e a somorjaiak a Dunától? Tuba Lajos szerint ez csak részben igaz. Ugyan észrevehető, hogy Somorján kisebb érdeklődés övezi a vízparti tevékenységeket, a töltés mellett sétálva hiába keresnénk büfét, vagy közösségi tereket. Viszont a városon áthaladó, Csölösztőt és Pomlét összekötő kerékpárút megépítésével, a vízhez vezető egykori főút újranyitásával együtt a lakosság érdeklődése is újra a víz irányába fordulhat. Együttműködés, fejlesztés A régiófejlesztésben és a határon átnyúló együttműködésben a beruházásokon kívül a kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére is fókuszálnak. Ebből ugyanis, ahogy Tuba Lajos mondja, sok jó születik. Őt igazolják a közös rendezvények, fesztiválok, amelyek összehozzák a határ által elválasztott, de a folyó által összekötött embereket. A sikeres felújítások és beruházások is a régiós együttműködés erejét mutatják, legyen szó akár a somorjai Korona rekonstrukciójáról, akár a Duna menti vizes projektek finanszírozásáról. A mi oldalunkon a vállalkozásfejlesztés az, ahol még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek, pedig Magyarországról lenne igény a közös programok szervezésére. Az együttműködést említve megkerülhetetlen a Somorja melletti X-Bionic sportkomplexum. „Ez nem egyszerű feladat, ugyanis óriási komplexumról van szó. Az lenne a cél, hogy megismerjék a város szolgálatatásait” - véli Tuba, így talán együtt is lüktethetne a két központ, nem csak egymás mellett. Mindenki számára példaképek a somorjai tűzoltók KISS BARTALOS ÉVA Rövid idő alatt 50-60 bejelentést kaptak a somorjai tűzoltók, amikor soha nem látott mennyiségű eső zúdult a felső-csallóközi városra. Összefogással sikerült elhárítani és megelőzni a károkat úgy, ahogy már közel 150 éve teszik. SOMORJA Szlovákia legrégebbi önkéntes testületéinek egyike a somorjai, amelyet 1873-ban alapítottak. A küldetésük azóta sem változott, a környezet, a géppark azonban jelentősen, ami nagy előnyt jelent az új idők új kihívásaiban. A somorjai nemcsak a legrégebbi, hanem a legjobban szervezett testületek közé is tartozik. ,dinnek az lehet a titka, hogy elődeink jó alapokra helyezték a tűzoltóságot. A mi feladatunk, hogy az ő eszméik szerint folytassuk a munkát. Az aktív tagság nélkül nem tudnánk ilyen szinten működni” - mondta a közel száztagú testület parancsnoka, Ürge Lajos. Sokrétű tevékenység Négy csoport van a testületben, a növendékek és az aktív bevetési egység mellett fúvószenekaruk és hagyományőrzőző csoportjuk is van. Jelenleg kevesen vannak az ifjúsági csoportban, a pandémia az utódnevelésnek is ártott. Pedig fontos a felkészítés, aminek köszönhetően a bevetési egységet a helyben nevelkedett fiatalokkal tölthetik fel. A gyerekek már 6 éves kortól megismerkednek a tűzoltás alapjaival, elsajátítják az előírásokat és azt, hogy hogyan kell dolgozni a tömlővel. „Nyitrán egy országos bajnokságon bemutatót tartottunk a gyerekekkel és egy szakembernek is feltűnt, hogy a hétéves gyerek mennyire tudja, hogy a tömlő melyik oldalán közlekedik, Különös gondot fordítanak a szertárra és felszereltségére (Somogyi Tibor felvételei) Ürge Lajos hogyan viszi, merre tekeri, ezért bennünket emelt ki példaként” - meséli büszkén Ürge Lajos. A bevetési egységben 18 és 60 év közötti önkéntesek dolgoznak, jelenleg mintegy harmincán segítik a hivatásos egység munkáját. A fúvószenekart 1975-ben alapították, most ez is utánpótláshiánnyal küzd, de orvosolják a problémát. A testület téríti a fiatal fúvósok zeneiskolai költségeit, ezzel is igyekeznek motiválni a zenészeket. Egy határon átnyúló projekt gyümölcseként hagyományőrző szekció létesült. Ők a tüzoltószertárba gyűjtött régi eszközökkel foglalkoznak. Somoiján ugyan nem maradt az eredeti eszközökből, mert azokkal a környékbeli testületeket látták el, de az elmúlt években több archív darabot, létrát, lajtos kocsikat és fecskendőket is beszereztek. Ezeket nemsokára már nemcsak a bemutatókon, hanem egy állandó kiállítás részeként is megtekintheti a közönség a folyamatosan bővülő, szépülő tűzoltószertárban. Profi géppark Gyerekmesébe illő kép fogad a felújított tűzoltószertár udvarán, ahol egymás mellett sorakoznak a tűzoltóautók. A technika ugyan drága, de a testületben mindent megtesznek a felszerelés fejlesztéséért. Ha kell, darabokra szednek egy kiszuperált autót, hogy új életet leheljenek bele, és baj esetén a lehető leggyorsabban tudjanak segíteni. A megfelelő felkészültséget a város is támogatja. Az államtól eddig három autót kaptak, ezek közül kettőt teljesen újjáépítettek és felszereltek. A legmodernebb autóból nem hiányzik a hőkamera, a defibrillátor, a feszítővágó, a szivattyú, a túlnyomásos ventilátor, valamint egyéb speciális eszközök. A felvízcsatoma miatt két csónakjuk is van, a modem, 12személyesjárművet EU-s pályázatból vásárolták. 10 perc alatt bevetésen A somorjai önkéntes tűzoltók a helyi hivatásos egységet segítik. ,A” kategóriás testületként riasztáskor 10 perc alatt legalább négyfős csapattal kell kivonulniuk a helyszínre. Viszont általában ennek legalább duplája a csapat létszáma. „1 la a bevetési tűzoltóink riasztást kapnak egy rendszeren keresztül, arról is tájékoztatják őket, hogy milyen esethez kell kivonulni”-részletezte Ürge Lajos. Hajóbalesetek, lakástüzek A Duna közelsége miatt sok hajóbalesetnél is segítettek a somorjai önkéntes tűzoltók, de mint a testület parancsnoka elmondta, leggyakrabban műszaki mentéshez hívják őket, ezt követik a tűzesetek, de raktártüzek, istállótüzek is gyakran előfordultak. Ezenkívül például erdőtűz oltásában is segédkeztek a somorjai tűzoltók. „Az önkénteseket akkor riasztják, amikor nagyobb baj van, tűzesetek, viharkár, esőkár, és akkor, amikor a hivatásos egységnek segítségre van szüksége” - avat be a működésbe Ürge Lajos. A pandémia alatt kevesebb volt a bevetés, mivel kevesebbet mozogtak az emberek. A múltba visszatekintve azonban azt vették észre, hogy a mobiltelefonok elterjedésével, valamint a lakosság összetételének megváltozásával nőtt a riasztások száma. „Sokan tanácstalanságukban a tűzoltóktól kémek segítséget” - tér ki a parancsnok a negatív trendre. Amikor valaki azért riasztja a tűzoltókat, mert kizárta magát a lakásából, vagy a kis kedvence nem tud lejönni a fáról, azzal visszaél a tűzoltók hivatásával, és veszélyeztetheti egy másik, súlyosabb bevetés sikerét. Folyamatos munka A törvény által megszervezett tűzoltóegység fenntartását a város finanszírozza, ebbe tartozik a műszaki felszerelés, az épület karbantartása, az oktatások lebonyolítása. Látszik, hogy Somorján nem veszik félvállról ezt a kötelezettséget, amiért a testület parancsnoka is hálás a városnak. Ezen kívül megbízásokból, társadalmi rendezvényekből és polgári társulásként az adó 2 százalékának felajánlásából tudják ellátni a sokrétű tevékenységet. „Bízom benne, hogy stabilabbá tudtuk tenni az elődeink által lerakott alapokat, műszaki és állományi szempontból egyaránt” - zártaürge Lajos.
