Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-17 / 189. szám
www.ujszo.com | 2021. augusztus 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Afgán nők siratója Ölik az embereket, elrabolják a gyerekeket, állig beöltoztetik a nőket JUHÁSZ KATALIN A világjárvány előtti utolsó gondtalan nyáron, 2019 júliusában alkalmam volt látni Pozsonyban a világ első afgán női zenekarát, a Zohrát. A Pohoda Fesztivál szervezői csináltak nekik egy minitumét, ha már nagy nehezen, hajmeresztő adminisztratív és diplomáciai akadályokat leküzdve sikerült elhozniuk őket kis hazánkba. A fiatal nők közül nem egyet kitagadtak családjaik, amiért zenét mertek tanulni és magukat mutogatni a színpadon - történt ez egy gyógyuló országban, ahol 2001 -ben véget ért a Talibán rémuralma. Egy fanatikus zenetörténészprofesszor alapította a zenekart, sokakat az utcán vagy árvaházakban szedett fel, és nyújtott nekik zenei képzést saját iskolájában. A turné utolsó állomásán 4 lány megszökött a szállásról és valószínűleg Németországba menekültek, ahol egyikük unokatestvére él, az otthoni viszonyokhoz képest szabadon. Új életet akarnak kezdeni, hiszen fiatalok voltak és be voltak zárva. Most derült csak ki, hogy milyen jól tették. A Zohra ötletgazdája, Dr. Ahmad Sarmasto most valószínűleg maga is menekül az országból, feltéve, hogy még életben van. A tehetséges zenészek sorsát is meg lehet jósolni, sajnos. Az afgán nők helyzete sokat javult ugyan az elmúlt húsz évben, de a törzsi vidéken élők semmit sem tapasztalhattak a fejlődésből. Egy 2019-es Reuters-felmérés szerint az afgán férfiak kétharmada nemcsak a női jogok bővítését ellenzi, hanem úgy vélekedik, hogy már most is túl sok joggal rendelkeznek a nők. Azt pedig csupán 15 százalékuk gondolja, hogy egy házasságon belül a feleknek egyenrangúaknak kellene lenniük. Amikor a kabuli törvényhozás egyharmadát már női képviselők adták, vidéken szinte semmi sem változott. A nők többsége számára a tanulás álom maradt, a valóság pedig a korai kényszerházasság, a családon belüli erőszak vagy legalábbis kiszolgáltatottság, a korai szülések és az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatti nagyarányú elhalálozás volt. Otthonukat csak férfi családtag kíséretében hagyhatták el, tetőtől talpig burkában. És továbbra is úgy adták-vették őket, mint a háziállatokat. Nos, ez mostantól már országos szinten is így lesz megint, Most, hogy a Talibán bő egy hét leforgása alatt visszaszerezte a hatalmat, visszatér minden a sötét középkorba. Ma reggel olvastam egy kétségbeesett afgán filmrendezőnő, Sahraa Karimi nyílt levelét, amelyet két nappal Kabul elfoglalása előtt fogalmazott meg. Ebből idéznék. „Legyilkolják az embereket, elrabolják a gyerekeket, állig beöltöztetik a nőket, látványosan megkínozták és megölték az ország legnépszerűbb humoristáját, és egy nagy költőt is. Megöltek a kormányhoz kötődő embereket, néhányunkat nyilvánosan akasztották fel, és családok millióit üldözik, akik, miután elmenekültek az elesett tartományokból, táborokban vannak Kabulban, nehéz körülmények között. Csecsemők halnak meg, mert nem jut nekik elegendő tej. Ez humanitárius válság, és a világ mégis hallgat. Hozzászoktunk ehhez a csendhez, de tudjuk, hogy nem igazságos. Szükségünk lenne a fejlett világ segítségére. Mindaz, amiért olyan keményen dolgoztam filmrendezőként hazámban, valószínűleg összeomlik. Ha a tálibok átveszik a hatalmat, akkor minden művészetet betiltanak. Kérjük, támogassa a filmkészítőket és művészeket, hallassa a hangját értünk. Ossza meg ezt a levelet a médiában, írjon rólunk a közösségi oldalán. Szükségünk van az ön támogatására és hangjára az afgán nők, gyermekek, művészek és filmesek nevében. Már csak néhány napunk van.” Kedves Sahraa, én ennyit tudtam tenni - ami szinte egyenlő a nullával. És megszakad a szívem érted.- Ez meghibbant? 20 másodperc alatt csak Chuck Norris tudja kimondani a Covid-lottó jó válaszát. (Lubomir Kotrha) Korán-verseket énekelnek a palotában Atádzsik Dusanbe érintésével Ománba távozott Asraf Géni afgán elnök, aki vasárnap hagyta el Kabult, még mielőtt a kormányellenes tálibok bevonultak az afgán fővárosba. Az orosz Interfax hírügynökség idézte a Szabadság Rádió tádzsikisztáni hírszolgálatát, az Ozodi rádiót, amely közölte, hogy miután Gáni elhagyta Kabult, rövid ideig Dusanbéban tartózkodott, majd Ománba repült. A tádzsik légügyi hatóságok az üzbég, a türkmén és az iráni hatóságokkal hangolták össze Gáni gépének útját ezeken az országokon keresztül. A Kabul News afgán hírcsatorna is azt közölte, Gáni Ománba repült. Oroszország kabuli követségének sajtótitkára, Nyikita Iscsenko szerint Gáni négy, pénzzel megpakolt autóval próbált elmenekülni az országból, emellett pénzt próbáltak beszuszakolni a kabuli reptéren egy helikopterbe is, de nem fért el benne minden, ezért a szállítmány egy része a felszállópályán maradt. A tálibok győztek, így most már az ő felelősségük az ország vezetése, becsületének és létének megőrzése - jelentette ki Facebook-posztjában Asraf Gáni afgán elnök, aki egyben megerősítette, hogy elhagyta az országot. Gáni lépését azzal indokolta, hogy így el akarta kerülni a vérfürdőt. Mint fogalmazott, meggyőződése, hogy ha Kabulban marad, akkor számtalan hazafi veszítette volna életét, Kabult pedig lerombolják. A szélsőséges iszlamista tálibok tegnap már Korán-verseket énekeltek az elnöki palotában. A felkelők bejelentették: az elnöki palotából hamarosan kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett. A lázadók az elmúlt bő két hétben szélsebesen foglalták el az ország tartományi központjait, ráadásul szinte egyetlen puskalövés nélkül. (MTI, ú) Mesék a vírusról HEGEDŰS NORBERT Heger azt a mesét próbálja beadni nekünk, hogy az alacsony átoltottság az ellenzék hibája. Hiszünk-e neki? Eduard Heger kormányfő azt találta mondani, hogy sehol a világon nem kell egy kormánynak sem olyan erős ellenzéki aknamunkával szembenéznie a koronavírus elleni harc során, mint Szlovákiában. Lehet, hogy a mondataiban van is némi igazság, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy csak kifogásokat keres a vakcinázás lassú haladása miatt. Tény, hogy az ellenzék soha nem látott mélységekbe süllyedt akkor, mikor az emberéletekkel hazardírozva megkérdőjelezte a vakcinázás hitelességét, de ezen a téren a kormány sem tekinthető éppenséggel vétlennek, gondoljuk csak Matovic szputnyikos kalandjára, vagy az AstraZenecáról elejtett félmondatára. A hitelesség itt jóval korábban csorbát szenvedett, és erről nem csak Ficóék tehetnek. Mi, emberek történetekben gondolkodunk, ezek segítségével kötjük össze a különálló eseményeket, adunk értelmet a különálló világnak. A történeteknek erejük van, egy jó sztorival pedig szinte csodákat lehet elérni. Matovic fölényes tavalyi győzelme a maffia és a korrupció elleni harcos történetének győzelme, melyet a megújulás és az újrakezdés meséjének ígérete tüzelt. A koronavírusnak is megvan a maga története, mely a bolygó teljes lakosságáról szól, ahogy az valahogy próbál megbirkózni a világjárvánnyal. Csakhogy ezt a történetet többféleképpen is el lehet mesélni. Szólhat a tudomány dicsőítéséről, az emberek összefogásának magasztalásáról, amely rekordidő alatt állt elő az ellenanyaggal és minden gyártókapacitást ráállítva a világ minden tájára eljuttatta azt. De szólhat egy kétséges eredetű vírusról is, melynek apropóján határokat és üzemeket zárnak le, korlátozzák az emberek szabadságát, hogy aztán még valami vakcinát is rájuk erőltessenek. Nyilván több történetvariáció is létezik, de talán ez két alapsztori. És hogy ki melyiket meséli, az attól függ, hogy korábban milyen történetek fészkelték be magukat a fejébe. Az elsőt azért jó mesélni, mert arról szól, hogy kivételes emberek egy kivételes helyzetben kivételes erőfeszítést tettek a többiek érdekében. Éz egy pozitív történet. A második verzió inkább negatív, de sikeréhez biztosan hozzájárult, hogy mindennapi tapasztalatokra játszik rá: a politikusok hazudnak, a gyógyszerészeti cégek bármire képesek a profitért. Ez a mese egy nagyon borús világképet feltételez és figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a sok rossz a világban nem azt jelenti, hogy minden és mindenki rossz. Szeretném azt hinni, hogy a legtöbb ember elgondolkodik azon amit hall, és nem ismételgeti csak papagájként az elé lökött információkat, így fel kell tételeznem, hogy a vakcinaellenesek is meghányták-vetették magukban a dolgokat, mielőtt kialakították a véleményüket. Látható, hogy a vakcinák ellenzése nagyon jól passzolt minden rendszerellenes narratívába, és hát ilyenek akadnak a szlovák ellenzékben is. De ez a megközelítés túlzottan leegyszerűsíti a dolgokat, a gyógymód elutasításához kell a kormánnyal szembeni bizalomvesztés is. Ez már bőven megkezdődött a smeres kormányok idején, Matovic győzelmével felpislákolt a remény, csakhogy az Egyszerű Émber rekordidő alatt rombolta le a saját és kormánya nimbuszát. Az új remény történetéből így nagyon gyorsan a bukás, a reménytelenség és az emberek átverésének története lett, innentől fogva pedig nem is olyan meglepő, hogy az emberek egy része elutasít mindent, ami ettől a garnitúrától érkezik. Egy ilyen közegben nem véletlen, hogy a koronavírus történetének második verziója is erősen terjed az országban. Nem mondom, hogy ez jó, de érthető, egy kormányfőtől pedig az lenne a minimum, hogy ezzel szembenéz, befejezi a másokra való mutogatást és egy olyan történetet kínál az országnak, amit mindenki el tud fogadni. FIGYELŐ Fidesz-ellenzók: kiélezett a verseny Ha most vasárnap lenne a választás, a magyar kormánypárt 4 százalékkal jobban szerepelne listán, mint az ellenzéki összefogás - derült ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából. Az A TV híradójában Böcskei Balázs kutatási igazgató azt mondta: az arányok arról árulkodnak, hogy egyre szorosabb a verseny, ami sokkal jobban kiéleződik majd az előválasztás után. Az IDEA Intézet július 22. és augusztus 1. között készült reprezentatív közvélemény-kutatása arról árulkodik, hogy a 6 együttműködő ellenzéki párt közös listája a teljes, választókorú népességen belül 1 százalékponttal vezet a Fidesz-KDNP előtt. Az ellenzék 38, a kormánypárt pedig 37%-on áll. A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választóknál immár második egymást követő alkalommal vezet a Fidesz-KDNP. Mindez úgy következett be, hogy támogatottsága 1 százalékponttal emelkedett, miközben az ellenzéki listára 1 százalékponttal kevesebben szavaznának, mint egy hónappal korábban. Az IDEA Intézet a kormányzópárt esetében 48 százalékpontos listatámogatást még nem mért azóta, hogy január óta külön kérdéssel vizsgálja a politikai táborok választottságát. A Jobbik májusban állt a támogatottsági maximumán (12%). Júniusban megállt a növekedés, majdjúliusra 9%-ra csökkent a párt népszerűsége. A változás következtében a nyár derekára a Demokratikus Koalíció lett a legtámogatottabb ellenzéki párt 11%-kal, majd a Jobbik és a Momentum következik. A biztos szavazó pártot választóknál szintén a DK vezet a Jobbik előtt. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 3-3%-ot kapna egy most esedékes parlamenti választáson a teljes népességet vizsgálva, vagyis a két parlamenten kívüli párt támogatottsága nem változott, (index, atv)
