Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-17 / 189. szám
www.ujszo.com I 2021. augusztus 17. KÖZÉLET 3 Elérhetőnek tűnik a kétharmados átoltottság Az SaS képviselői szerint elhibázott és diszkriminatív a Covid-lottó (TASR-fotó) NAGY ROLAND Pozsony Jelenleg úgy tűnik, hogy Szlovákia lakosságának körülbelül kétharmada lesz beoltva a koronavírus ellen - derült ki az AKO közvélemény-kutató ügynökség friss felmérésből, amelyet az SaS rendelt. Sok múlik azon, mennyire sikerül meggyőzni a bizonytalankodókat. Az AKO július 21. és 26. között készítette a felmérést, 1000 megkérdezett bevonásával. Ebben az időszakban a járványügyi szakértők már emlegették a harmadik hullám megérkezését, de azt még nem lehetett tudni, hogy a delta variáns mikor válik dominánssá az országban (a Közegészségügyi Hivatal augusztus 3-án tájékoztatott arról, hogy július utolsó hetében már egyértelműen az indiai mutáció volt túlsúlyban). Ezt azért is fontos kiemelni, mert a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) korábbi felmérései kimutatták, hogy súlyos járvány helyzet idején az emberek nagyobb arányban hajlandóak betartani az óvintézkedéseket, illetve az oltás beadására is jobban hajlanak, ha azt látják, hogy a kórházi osztályok megtelnek. Annyi •bizonyos, hogy a delta variáns hamarosan szétterjed az országban, így az említett 67 százalékos arány akár magasabb is lehet. A teljesség kedvéért ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az AKO adatai sem feltétlenül pontosak, hiszen a reprezentatív felmérésükben a válaszadók mintegy 60 százaléka vallotta, hogy már be van oltva legalább az első dózissal, az egészségügyi minisztérium információi szerint viszont eddig a lakosság 50 százaléka kapott legalább egy adagot. Kidobott pénz? Janka Bittó Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: kiemelten nagy figyelmet kell szentelniük a bizonytalankodók csoportjának, hiszen őket még meg lehet győzni az oltás beadatásáról. Az AKO felmérése szerint jelenleg a lakosság 11 százaléka nem döntött arról, hogy beadassa-e a vakcinát, vagy sem. A kormány éppen ezért igyekszik különféle intézkedésekkel ösztönözni az embereket, legyen szó akár az általános orvosok bevonásáról, az előzetes regisztráció nélküli oltásról, vagy az Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter által kezdeményezett Covid-lottóról. Cigániková ezzel kapcsolatban kijelentette: Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter intézkedéseit megfelelőnek tartja, a Matovic-féle pénzosztást azonban már kevésbé. „Az SaS sem a kormányban, sem a parlamentben nem szavazott a Covidlottó bevezetése mellett, azért, mert úgy gondoljuk, hogy a ráfordított pénzt jobban is fel lehetne használni. Nagyon nehezen tudom megmagyarázni az embereknek, akik nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást, hogy miért van pénz egy olyan intézkedésre, ami főleg azokra koncentrál, akik már eleve be vannak oltva. Meg kell jegyeznem, örömmel fogadunk minden egyes tevékenységet, ami egy kicsit is növeli az oltási kedvet, de nem szabad megfeledkezni a gazdasági oldalról sem. Meg vagyok róla győződve, hogy ha ezt a pénzt az orvosoknak adtuk volna azzal, hogy járják a falvakat és szemtől szemben próbálják meggyőzni a bizonytalankodókat, akkor máris hatékonyabban költöttük volna el” — vélekedett az SaS képviselője. Hozzátette, a felmérés eredményei is azt mutatják, hogy a Covid-lottóval csak kevés embernek sikerülhet megváltoztatni a véleményét. Juraj Droba (SaS), a Pozsony Megyei Önkormányzat elnöke továbbá megjegyezte: diszkriminációnak tartja a Covid-lottót, mivel nem veszik figyelembe a halláskárosultak, illetve a vakok jogait, akik szintén beoltathatták magukat, de a nyereményjáték kialakítása és lebonyolítása miatt nem tudnak bekapcsolódni a programba. Informáltság 6s politika A felmérésben azt is vizsgálták, hogy azok, akik nincsenek beoltva, miért utasítják el a vakcinát. A leggyakoribb indok az, hogy az oltóanyagok túl gyorsan lettek kifejlesztve, és nem elég biztonságosak. Ezzel összefügg a második leggyakoribb indok is, miszerint a kétkedők és a bizonytalanok félnek az esetleges mellékhatások kialakulásától. További népszerű válasz volt, hogy az adott személy teljesen egészséges, ezért nincs szüksége semmiféle vakcinára, illetve sokan mondták azt is, hogy már átestek a betegségen, ezért védettnek számítanak. Cigániková szerint ezekből a válaszokból is jól látszik, hogy mennyire rosszul tájékozottak az emberek. „Nem tudják, hogy a szakértők szerint nem lehetnek hosszú távú mellékhatások, hiszen a készítmény röviddel a beadás után távozik a szervezetből, pusztán az immunrendszert aktivizálja” - magyarázta a képviselő. Az AKO felmérése továbbá alátámasztotta az SAV korábbi kutatási eredményeit, amelyek szerint az oltási hajlandóság nagyban függ a politikai preferenciáktól. A legnagyobb elutasítással ugyanis a Smer, az ESNS és a Republika szavazótáborában találkozni, ami nem meglepő, hiszen ezen pártok képviselői gyakran terjesztenek oltásellenes nézeteket és összeesküvés-elméleteket. A legtöbben a PS és az SaS szavazói közül támogatják a vakcinázást, de előkelő helyen szerepel a Szövetség is: az AKO szerint a magyar formáció támogatóinak 86 százaléka oltáspárti. A légierő menti a Kabulban rekedteket CZÍMER GÁBOR A szlovák kormány a légierő csapatszállító repülőgépét küldte az afganisztáni Kabulba, hogy az ott rekedt szlovák állampolgárokat ás a szlovák hatóságokkal együttműködő afgánokat evakuálják az országból. Nóhány szlovák állampolgár kárte a kimenekítését, Pozsony tíz afgánnak nyújt menekültstátuszt. Pozsony. „A biztonsági helyzet Afganisztánban és különösen Kabulban, az ottani reptéren, rendkívül komoly. A kormányunk azonban nagyon intenzíven egyeztet a partnerekkel és bekapcsolódtunk az afgán és az uniós állampolgárok biztonságos helyre szállításába. Ezen misszió keretében rendelkezésre bocsátottunk egy speciális katonai szállítógépet” - mondta tegnap délelőtt Eduard Heger (OEaNO) szlovák kormányfő a videóüzenetében. A miniszterelnök hozzátette, folyamatosan egyeztetnek arról, hogy pontosan miként vessék be a gépet és más technikai eszközöket. A szlovák gépek fennmaradó kapacitását felajánlják az uniós és NATO- tagállamoknak. A kormányfő elmondta, tegnap délelőttig néhány szlovák állampolgár kérte az Afganisztánból való kimenekítését. „A kormányunk ugyancsak döntött arról, hogy menedéket nyújt tíz olyan afgán állampolgárnak, akik az utóbbi években intenzíven együttműködtek az EU tagállamaival” -jelentette be Heger. „A helyzet gyors reakciót követel, hogy segítsünk azoknak, akiknek veszélyben van az élete” - írta még korábban közösségi oldalán a miniszterelnök. Veszélyes akció Wagner Péter, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Közép- Ázsiával, Afganisztánnal foglalkozó biztonságpolitikai elemzője lapunknak elmondta, a kabuli reptéren uralkodó jelenlegi állapotok mellett a szlovák evakuációs akció egyáltalán nem veszélytelen feladat. „A helyszínen tartózkodó személyek által készített videókon jól látható, hogy a menekülő emberek elfoglalták a kifutópályákat, a repülőgépeknek gyakran nehézséget okoz a felszállás.Voltak, akik felkapaszkodtak az egyik szállítógép fútóművére, majd néhány száz méter magasból lezuhantak” - mondta az afgán főváros repterén uralkodó helyzetről a szakember. Kiemelte, a mentőakció katonailag veszélyes és kényes feladat. Tegnapi lapzártánkig Csehország már több gépet indított Kabulba a polgáraik evakuálására. Wagner Magyarország tekintetében elmondta, nincs megbízható információ arról, hogy magyar állampolgárok lennének Afganisztánban. „Arról sem hallottam a magyar külügytől, hogy bárki kérte volna a kimenekítését” - tette hozzá. Ehhez tartozó értesülés, hogy meg nem erősített hírek szerint azonban vannak az országban magyar állampolgárok. Sorsukra maradtak Wagner, aki a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója is egyben, arról is beszélt, a tálib hatalomátvétel után az országból több okból menekülnek az emberek. Egy részük a szélsőséges iszlamisták retorzióitól fél. „Az elmúlt években olyan beosztásokat töltöttek be az afgán kormányban, a biztonsági erőkben, esetleg együttműködtek az USA, vagy akár Szlovákia diplomatáival, katonáival, hogy úgy gondolhatják, a tálibok megbüntetik majd őket” - mondta. A szakember szerint az emberek egy része egyszerűen pánikba esett és menekülni akar. „Az elmúlt hónapokban rengetegen menekültek vidékről Kabulba” - tette hozzá. Wagner szerint az országban van egy értelmiségi réteg is, amely nem akar együttműködni a tálibokkal és ezért menekül. A szakember rámutat, az ultrakonzervatív iszlamisták mindeközben kijelentették, amnesztiát adnak mindazoknak, akik együttműködtek a nyugati hatóságokkal, vagy az afgán hadsereg tagjai voltak. „Több példát látunk arra, hogy nem érte őket retorzió, mint az ellenkezőjére” - mondta, de az elemző is kiemeli, hogy mindig egyedi sorsokról van szó. „Nem lehet megmondani, hogy mi vár azokra, akiket nem sikerül kimenekíteni, ezek teljesen egyedi történetek” - magyarázta azzal, hogy van, akinek nem esett bántódása, de kivégzésekről is érkeztek hírek. „Amióta azonban a tálibok átvették a hatalmat, szisztematikusan nem üldöznek senkit” - tette hozzá. Az elemző szerint azért alakulhatott ki ez a rendkívül veszélyes helyzet, mert a nyugat rosszul mérte fel az afgánok reakcióját. „Az afgán társadalom is rosszul mérte fel a saját elitjének a reakcióját” - tette hozzá, hiszen a legtöbben megadták magukat atáliboknak, vagy elmenekültek. A szlovák kormány a hadsereg Spartan típusú katonai személyszállítóját küldte Afganisztánba (TASR-felvétel)
