Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-16 / 188. szám
2 KÖZÉLET 2021. augusztus 16. I www.ujszo.com Idén még vastagabb pénztárcára lesz szükségünk a pozsonyi lakásvásárláshoz MOLNÁR IVÁN Pozsony. A pozsonyi lakáshelyzet a szomszédos országokhoz képest is katasztrofális. Kevés lakás épül, a bérlakásokat nagyítóval kell keresni, az árak pedig a fizetésekhez képest szódítően magasak. Mivel magyarázható mindez, és egyáltalán számíthatunk valamilyen pozitív változásra az elkövetkező időszakban? Pozsony csaknem minden statisztikai mutatóban látványos eltéréseket mutat az ország többi régiójához képest, ami a lakásárak esetében mutatkozik meg a legjobban. A lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára a jegybank legutóbbi felmérése szerint az idei második negyedévben Nyitra megyében volt a legalacsonyabb, 1053 euró, és a még a fővároson kívül legdrágábbnak számító régiókban, Zsolna és Kassa megyében is bőven 1500 euró alatt maradt. Pozsonyban ezzel szemben a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára már 2800 euró felé közelít. A fővárosi árak növekedését a járvány sem akasztotta meg. Épp ellenkezőleg, a járvány kitörését megelőző év, 2019 második negyedévében még „csak” 2072 eurót kértek egy négyzetméterért, nem beszélve az öt évvel ezelőtti 1785 euróról. „Szlovákiában manapság 2,5-szer nagyobb az átlagbér, mint 2002-ben, az ingatlanárak azonban az említett időszakban a háromszorosára nőttek. A drágulást a járvány sem állította meg, a lakóingatlanok az idei első negyedévben 18,6 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest, ami extrém drágulásnak számít” - mondta el lapunknak Zuzana Simonová, a Swiss Life Select társaság hitelszakértője, aki szerint a lakóingatlanok ára manapság országos szinten 19 százalékkal magasabb az indokoltnál. Beszűkült kínálat Hogy a pozsonyi lakásárak a csillagos egekbe szöktek, annak Simonová szerint több oka is van. „Az árak növekedése ellenére a kereslet továbbra is magas, a vásárláshoz elengedhetetlen kölcsönökhöz ugyanis az elmúlt években egyre többen fértek hozzá. Míg 2002-ben 7 százalék körül mozgott az átlagos hitelkamat, tavaly őszre ez már egy százalék alá esett vissza, és azóta sem nőtt” - tette hozzá a hitelszakértő. Míg a kereslet a vonzó hiteleknek köszönhetően tovább nő, a kínálat az elmúlt években látványosan beszűkült. „Március végén 2200 új építésű lakást kínáltak Pozsonyban, ami kevesebb, mint a harmada az öt évvel ezelőtti kínálatnak, amihez jelentős mértékben járul hozzá a lakásépítéssel kapcsolatos bürokrácia. Szlovákiában emiatt az építési ingatlan megvásárlása és a lakások átadása között több mint tíz év is eltelhet. Maga az építkezés ugyan negyed A lassú építkezések miatt idén tavasszal 2200 új lakást kínáltak Pozsonyban, ami kevesebb mint a harmada az öt évvel ezelőttinek (TASR-archivum) ennyi időbe telik, az ezzel kapcsolatos engedélyek kiintézése azonban feleslegesen hosszú időt vesz igénybe” - állítja Simonová. Kevés bérlakás Pozsonyban azonban nem csupán a méregdrága új építésű lakásokból van kevés, nagyítóval kell keresni a megfizethető^ áron elérhető bérlakásokat is. Simonová szerint Pozsonyban jelenleg 1914 olyan önkormányzati bérlakás van, amelynek a lakói szabályozott bérleti díjat fizetnek, a Pozsonynál kevesebb lakost számláló morvaországi Brünnben ezzel szemben ezek száma eléri a 28 ezret, nem beszélve Bécsről, ahol 220 ezer önkormányzati bérlakás található. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy míg Pozsonyban jelenleg ezer lakosra 385 lakás jut, Prágában 478, Varsóban 463, Budapesten 524, Bécsben pedig 574. Tovább romlik a helyzet Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Reménytelen dolog arra várni, hogy a lakóingatlanok ára belátható időn belül látványosabban visszaesne. Legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy a jelenlegi gyors árvágta visszafogottabb ütemben folytatódik majd, ehhez azonban meg kellene változnia a fent jelzett feltételeknek. Márpedig egyelőre nem számíthatunk arra, hogy a kínálat az elkövetkező időszakban nagyobb ütemben nőhet, és az sem várható, hogy a kereslet csökkenne. A jelzáloghitelek kamatai ugyan nőhetnek, némiképp megnehezítve a hitelfelvevők dolgát, a növekedés azonban nem lesz olyan nagy, hogy ez tömegesen riasztaná el az embereket a hiteligényléstől” — jósolja Simonová. Akik már elszánták magukat arra, hogy az elkövetkező időszakban lakást szeretnének vásárolni Pozsonyban vagy akár a fővároson kívül, azoknak a Swiss Life Select hitelszakértője azt üzeni, hogy nincs mire várniuk, hiszen az árak az elkövetkező időszakban is hónapról hónapra tovább nőnek majd, vagyis minél később lépnek, annál nagyobb kiadással számolhatnak. A szlovák minimálbérből továbbra is nehéz tisztességesen megélni RÖVIDEN Rácsok mögött a lévai Tigris Bazin. A „Tigris” néven ismert Peter Petrov lévai vállalkozó, valamint további három személy előzetes letartóztatásba helyezése mellett döntött szombaton a bazini Specializált Büntetőbíróság. Petrovot múlt csütörtökön vette őrizetbe a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA). Öt és társait bűnszervezet létrehozásával és támogatásával, valamint pénzmosással gyanúsítják. A bűncselekmények a belügyminisztérium közbeszerzéseivel állhatnak összefüggésben. A nyomozó 11 személyt gyanúsított meg, beleértve Petrovot. Tízüket őrizetbe vették, egy személy külföldön tartózkodik. Az ítélet nem jogerős, hárman fellebbeztek ellene. (TASR, ú) Célt tévesztett ellentörvóny Pozsony. A szlovák állampolgársági törvény miatt 2010 júliusa óta 3788-an veszítették el a szlovák állampolgárságukat. A belügyminisztérium friss adatai szerint a legtöbben, 920-an a cseh állampolgárság felvétele miatt jártak pórul. A jogszabályt az első Fico-kormány a magyar állampolgársági törv ényre reagálva hagyta jóvá, ennek ellenére eddig csupán 137 személy veszítette el szlovák állampolgárságát a magyar felvétele miatt. (TASR) SZÉPLAKI DÉNES A világjárvány súlyosan érintette a teljes munkaerőpiacot. A csökkentett munkaidő, a kényszerszabadságok, a munkahelyek megszűnése és a jövedelemkiesés súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okozott szinte valamennyi ágazatban. A leginkább érintettek közé tartoznak a minimálbérért dolgozó munkavállalók. Pozsony. Az Európai Bizottság tavaly ősszel elfogadott javaslata alapján a minimálbérrel rendelkező államoknak a bérszint megállapításakor figyelembe kell venni a munkatermelékenység változását és a minimálbérek vásárlóerejét is. A bizottság javaslatának egyik legfontosabb eleme a szociális partnerek bevonása a minimálbér meghatározásába, ami nem sikerült teljes mértékben minden államban. Szlovákiában a háromoldalú érdekegyeztető tanács megbeszélései sikertelenek voltak, ezért a minimálbér megállapítása egy korábban elfogadott törvénybe foglalt képlet szerint történt, amelynek alapján a következő évi minimálbér az előző évi átlagkereset 5 7%-a. Az Európai Unió legtöbb tagállamában csak kismértékű emelésre került sor, amelynek az értéke 3% körül mozgott, de néhány esetben a minimálbér befagyasztása mellett döntöttek. A döntéseket legtöbb esetben a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a korlátozások következtében kialakult helyzet (amely sok esetben nem tette lehetővé a személyes tárgyalásokat) befolyásolták. A járvánnyal kapcsolatos keresettámogató és munkahelymegvédő programok (kurzarbeit) rendkívül fontosak voltak az alacsonyabb bevétellel rendelkező munkavállalók számára. Néhány országban a csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetében is garantálták a minimálbért (Luxemburg, Franciaország, Portugália, Szlovénia). Azokban az országokban, ahol nincs törvényileg rögzített minimálbér (Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország, Svédország és Norvégia), a kollektív tárgyalások következtében a béremelések mérsékeltebbek voltak. Az írországi Dublinban székelő Euro found alapítvány ez év júniusában hozta nyilvánosságra az Európai Unió tagországaira vonatkozó minimálbéreket, a toplistán magasan az első helyen szerepel Luxemburg (2202 euró). Szlovákia (623 euró) a lista második felében található, és most is Bulgária (332 euró) a sereghajtó. Amint a mellékelt táblázatban látható, a legna-BRUTTÓ MINIMÁLBÉR AZ EU TAGÁLLAMAIBAN (EURÓ) Luxemburg 2142 2202 2,8 Írország 1707 1903 6,3 Hollandia 1654 1685 1,9 Belgium 1626 1626 0,0 Németország 1584 1685 1,6 Franciaország 1539 1555 1,0 Szlovénia 1019 1110 8,9 Spanyolország 1108 1108 0,0 Málta 777 785 1,0 Portugália 741 776 4,7 Görögország 758 758 0,0 Litvánia 607 642 5,8 Szlovákia 580 623 7,4 Lengyelország 611 614 0,5 Észtország 584 584 0,0 Csehország 575 579 0,8 Horvátország 546 563 3,1 Lettország 430 500 16,3 Románia 466 472 1,3 Magyarország 487 467 -4,1 Bulgária 312 332 6,6 ® Forrás: Eurofound, 2021 gyobb, százalékban kifejezett minimálbér-emelkedést Lettországban mérték, az euróbán feltüntetett magyarországi csökkenés pedig a forint árfolyamának a jelentős csökkenésével magyarázható. Fontos mutató a minimálbérrel kapcsolatban, hogy milyen a vásárlóereje, egy felnőtt személy havi élelmiszerigényét hogyan fedezi, hány százalékát kell a minimálbérnek ezekre költeni egy hónapban (az alapélelmiszerek közé tartozik a hús, a kenyér, a tej, a vaj, a sajt, a zöldség és a gyümölcs). Ennek köszönhetően - annak ellenére, hogy a fogyasztói árak ingadozása elég változó lehet - kaphatunk egy összehasonlítható adatot az uniós tagországokról, azonban ebben az esetben a nettó minimálbért kell alapnak tekinteni. A „legerősebb” minimálbérrel rendelkezik Luxemburg, Írország, Hollandia, Spanyolország és Németország, ahol az alapvető élelmiszerekre a nettó minimálbér 7-10%át költik az emberek. 10 és 15% közötti kiadások mutathatók ki Belgiumban, Franciaországban, Szlovéniában, Észtországban, Portugáliában és Lengyelországban. Szlovákia, Csehország és Magyarország értékei 20% körül mozognak. A listát itt is Bulgária zárja 30% körüli értékkel, annak ellenére, hogy a fogyasztói árak viszonylag alacsonyak, viszont a minimálbér vásárlóereje még így is problémát okozhat sok bolgár háztartásnak. A szerző a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és tanácsadó társaság alkalmazottja
