Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-14 / 187. szám
18 SZALON ■ 2021. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalisemlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: info@digitalisemlekezet.eu A szovjet katonák és az indiános film A képen látható, az 1960-as évek második felében Rozsnyón felépült kétemeletes Kras Szálloda átadását követően rövid időn belül a helyiek és a környékbeliek kedvenc szórakozóhelyévé vált. A kávéház vendégei élő zenére táncolhattak, s ezen kívül volt egy külön étterme, valamint a Kis Krasnak nevezett vendéglő is. Miután 1968. augusztus 21-én a szovjetek Rozsnyót is megszállták, a hadsereg tisztjei szívesen múlatták itt az időt. A megszállás kezdeti időszakából még ma is több városlakó és a környékbeliek emlékezete is őrzi az ehhez a szállodához kapcsolódó nem mindennapi történetet, amikor a szovjet katonák géppuskatüzet zúdítottak az épületre. Mi is történt valójában? A szálloda szomszédságában működött a mozi, ahol megszállást követően pár nappal a „Nagy Medve fiai” című indiános filmet vetítették. Mivel akkor még nem ismerték a légkondicionálást, a nyitott ablakok szolgáltak arra, hogy a nézők friss levegőhöz jussanak. Az ablakon keresztül persze ki lehetett hallani a film hangjait, a lövöldözéseket különösen. Az említett filmben történt lövöldözés miatt estek pánikba a közeli kereszteződésben posztoló szovjet katonák, mivel azt hitték, megtámadták őket, ezért viszonozták a lövéseket és egy figyelmeztető rakétát is fellőttek, hogy a kaszárnyából erősítést kapjanak. Mivel nem tudták pontosan, honnan „támadtak rájuk”, így a mozi, de elsősorban a Kras felé lőttek, ahol a kávéházi részben akkor több vendég is tartózkodott. Az esetnek szerencsére nem volt halálos áldozata, azonban többen megsebesültek, s a szálloda is károkat szenvedett, az ablakok nagy része kitört. A kaszárnyából rövidesen megérkezett az erősítés, a kávéház vendégeinél fegyver után kutattak, s átfésülték az egész épületet. Később kiderült, hogy nem lövöldözött a szovjet katonákra senki, s a hivatalos jelentésben az szerepel, hogy a lövöldözésre ismeretlen okból került sor, mivel valószínűleg nem akarták nevetségessé tenni magukat a valódi ok megnevezésével. A városban az 1968-as megszállásnak azonban volt egy halálos áldozata is, aki rosszkor volt rossz helyen, a Kassai út ma már nem létező házak egyike mellett. A tömeg feltartóztatta a szovjet katonai konvojt, ami elég nagy káoszt idézett elő, s a nagy tumultusban egy 29 éves fiatalembert, a gömörpolomai Stefan Ciberajt az egyik tank fordulat közben a falhoz nyomta, mivel a tankot irányítók nem látták, hogy áll ott valaki. A mentő hiába vitte be azonnal a kórházba, sajnos, már nem tudtak segíteni rajta. Emlékét ma egy 2009-ben állított szerény emlékmű őrzi az egykori helyszín közelében. L Juhász Ilona Aki nemcsak a szakmájában teljesít kiemelkedően, hanem emellett közéleti, város- és értékvédő feladatot is végez, az minden tiszteletet megérdemel. Ha mindezt magyarként szlovák környezetben teszi, úgy, hogy a többségi nemzet képviselői is adnak a szavára, nemcsak büszkék lehetünk rá, hanem köszönettel is tartozunk neki, hiszen általa bennünket is jobb fényben látnak. Kubicska Kucsera Klára, aki a napokban tölti be 85. életévét, ilyen ember. A neves művészettörténész ma is azt mondja, a munkája segítette át élete nehéz szakaszain. „Ha az ember ilyen komoly kort él meg, már látja, hogy a sikerek és szép élmények mellett mennyi bajt, bánatot kell elviselni. Nem csak a szépre emlékezem, a munkám mindig adott annyi örömet, hogy egyensúlyozza a nehéz dolgokat.” Kucsera Klára Léván született 1936-ban. Felmenői állatorvosok és gyógyszerészek voltak. Anyai nagyapja, Túri Nagy János Besztercebányán abban az utcában lakott, ahol most ő, de az akkori szabályok szerint csak három évig volt szabad egy városban hivatali állást betölteni, és amikor letelt ez a szolgálati idő, Jászberénybe rendelték. „Lévára úgy kerültünk, hogy édesanyám, Túri Nagy Irén hozzáment a nagysallói iskola igazgató-tanítójának fiához, Kucsera Imre gyógyszerészhez. Kucsera nagyapa fokozatosan négy államtól kapta a nyugdíját, 97 évesen halt meg, és a temetése napján kirabolhatták volna Nagysallót, mert mindenki ott volt. A faluban nem élt olyan ember, aki nem tőle tanult volna ími-olvasni.” Kucsera Imre szanitécként végigharcolta az első világháborút, megrokkanva tért haza. „Én már csak betegnek ismertem édesapámat, minden, amit a fronton megélt és elszenvedett, napi téma volt nálunk, ezért számomra az első világháború sem távoli esemény.” A fiatal Kucsera Klára a lévai szlovák gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, mert miután 1945-ben megszüntették a magyar iskolákat, Nyitrán élő keresztanyja tanácsára nem kockáztatták meg, hogy éveket veszítsen. Amikor megnyílt a komáromi magyar gimnázium, ádépett, és ott érettségizett. A művészettörténet magától értetődő természetességgel került a látókörébe, otthon jó festmények, sok zene és értékes könyvek vették körül. Kubicska Kucsera Klára munkásságát a szakmai és politikai körök egyaránt elismerték. Az első és máig egyeden építészeti teoretikus Szlovákiában, akit Emil Belluséletműdíjjal tüntettek ki, tavaly pedig a Pribina-kereszt második fokozatát adományozta neki a köztársasági elnök. A Magyar Művészeti Akadémia tavaly januárjában tüntette ki. Ő azonban nem a saját érdemeivel, inkább a nagy elődök örökségével foglalkozik. Vrabec Mária A folytatásban választ találnak például arra is, hogy: Kinek a tanítványa volt az édesanyja? Mi volt a család legnagyobb kincse? Hogy vették fel az egyetemre? Hogyan jutott a műemlékvédelemhez? Miért nem hosszabbították meg a szerződését? Milyen megbízást kapott a Szlovák Nemzeti Galériában? Mi köze van Hudec Lászlóhoz, a világon elismert neves építészhez? Mi a véleménye a mai lakóházakról? Miért küzd most, mit szeretne még elérni Besztercebányán? A teljes írást elolvashatják a Vasárnap keddtől, augusztus 17-étől kapható számában. A mellékletet szerkeszti: Sánta Szilárd. E-mail: szilard.santa(S)ujszo.com. Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
