Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-03 / 177. szám

4 I RÉGIÓ 2021. augusztus 3.I www.ujszo.com A törökverő egri várkapitány nyughelye SZÁSZI ZOLTÁN Zemplén keleti határ menti ré­szén, a Latorcába futó vizek homokhátán van egy régi ala­pítású település. Ott áll az a ritka jó állapotban fennmaradt szakrális építészeti emlék, a dobéruszkai templom, amelyet a Szent Kereszt Fel­­magasztalása tiszteletére szenteltek fel. A magyar történelem egyik igen jeles katonájának, Dobó István erdélyi vajdának földi marad­ványait őrzik a régi falak. 1245-ben keletkezett az első írásos emléke Dobóruszkának, IV. Béla ki­rály egyik birtokmegerősítő okiratá­ban, a tatárdúlás után. A faluról és urairól Maga a település minden bi­zonnyal sokkal régebbi, feltételezhe­tően honfoglalás kori alapítású. Hogy ' milyen volt és mikor épült első temp­loma, erre részben választ adott a bő tíz évvel ezelőtt elvégzett régészeti kutatás, amely egy román kori kegy­úri, vélhetően temetkezési célú ká­polna maradványait azonosította a gótikus építészeti stílusú templom­hajó déli oldalán. Az 1332-es pápai tizedszedő jegyzék Ruska néven em­líti a falut, korabeli birtokosának ne­ve is fennmaradt, ekkoriban Pánk Ja­kab bírta az itteni javakat. A falu leg­ismertebb szülötte, lakója a híres egri várkapitány, Dobó István, akinek ősei a 13. században erednek, ekkor kap­ták birtokul Ruszka falut, ahonnan nemesi előnevüket vették s bárói cí­met is viseltek. A román kori kápolna helyén vagy annak részeit is magába foglalva ők építették meg Dobórusz­­ka gótikus stílusú templomát. A tö­rökverő egri kapitány egyik levelén például így maradt meg az aláírása: Stephanus Dobo de Ruzka. Mint er­délyi vajdának és Bars megyei főis­pánnak ugyan jelentős birtokai vol­tak, ám azok nagy része vagy a török által elfoglalt, vagy a török által sa­nyargatott vidéken, így birtokai nagy része elveszett. Dobó István 1548-tól töltötte be Eger várának várkapitányi Tájoló Dobóruszkára a Tőketerebes és Ágcsernyő közti 79-es út­ról Nagykaposfelé az 555-ös úton lehet elérni, a templom a 48.528/22.142 GPS- koordinátáknál található. tisztét. 1551-ben - tehát egy évvel Eger ostroma előtt - Ferdinánd király alatt Tegenyei Tamás nevű pálóci birtokos perbe fogta a Dobó családot állítólagos hatalmaskodás miatt, a korabeli leírások szerint falopáson kapták Tegenyei embereit, a szolgáit bírósági eljárás nélkül megbüntették a Dobók. A pereskedésben Tegenyeit az Abaúj vármegyei főispán, Perényi Gábor támogatta, ami mögött a Dobó­­vagyon bekebelezésére tett kísérletet látják a történészek. A kissé furcsa perben Dobó Istvánt és két fiútestvé­rét, Domonkost és Ferencet fő- és jó­szágvesztésre ítélte a király! Egy évre elhalasztották az ítélet végrehajtását, s annak elvégzését csupán az 1552- ben kiharcolt egri diadal odázhatta el Dobó István számára. Akinek zakla-Az eredeti oldallapok (A szerző felvételei) tott, árulásokkal és ármánykodások­kal teli sorsa volt, minden hadi sikere ellenére. 1572-ben, Szerednye várá­ban halt meg, és 436 évig nem volt egészen biztos, hol is van a kapitány végső nyughelye. Akiről azt is érde­mes megemlíteni, hogy lánya, Krisz­tina (1560-1590) második félje a költő Balassi Bálint volt. A templom, a nyughely Aki ma Dobóruszkára látogat, azt egy nagy méretű, kéthajós templom fogadja. Ennek déli, kisebbik hajó­ja, a helyi megnevezés szerint az „ócska templom” egy gótikus tám­­pillérekkel megerősített, sokszög­­záródású szentélyes templom, oltára a vidéki barokk egyik remeke. A templom északi, nagyobb, újabb ha­jóját 1797-ben építették hozzá a gó­tikus részhez, annak északi falát el­bontva, az egykori szószék alatt is feltártak egy régi kriptát. 2006 és 2008 közt végezték el a templom részleges felújítását, ekkor a gótikus szentély előtti részt is megkutatták, ahol temetkezésekre bukkantak. A sírokból a 16. századi magyar rene­szánsz ötvösművészet remekeinek mondható ékszerlelet került elő, egyebek mellett Dobó István pecsétgyűrűje, feleségének, Sulyok Sárának aranypártája, zománcdí­szes karkötői, drágaköves gyűrűje, egy kislány sírjából ruhapaszomány és zsinórdíszek, melyek ma a Tőke­­terebesi Múzeumban találhatók. A régészek egy hetven év körüli, ma­gas termetű, köszvényben szenvedő férfi csontjait is megtalálták, ezek­ről teljes bizonyossággal állítható, hogy Dobó István maradványai. Aki nemesi hűbéruraként minden bi­zonnyal a faluja templomának fenn­maradását mindig is támogatta. Márvány szarkofágjának oldallapjai eredetiek, a hőst teljes fegyverzet­ben ábrázoló fedőlapja másolat, az eredetijét gróf Buttler János dobó­­ruszkai birtokos - neve Mikszáth Különös házasság című regényéből lehet ismerős — Egerbe vitette a 19. században. Az egri hős emlékét nagy tisztelettel őrzik a faluban, ahová ér­demes betérni s a templomot meg­tekinteni. A régi templom és Dobó szarkofágja 40 000 € hitelösszeg, 40 éves futamidő és 0.40% fix kamatláb mellett a havi törtesztőrészlet 90,30 €, a folyósítási iutaíék 400 £. A befizetett teljes összeg 40 év aiatt (480 törtesztórészlet) 43 744 €,THM * 0.46 %. Ha a hitel törlesztése a Príma Bankában nyitott Lakossági számláról történik, akkor a folyósítási jutalék 0 €. Ebben az esetben befizetett teljes összeg 40 év alatt 43 344 € és a Teljes Hiteldij Mutató 0,41 % lesz. A kiváltó bank által automatikus folyamatban, hitelkiváltás céljára nyújtott jelzáloghitelnél a kiváltott banknál felvett hitel határidő előtti végtörlesztési diját az új jelzáloghitel legfeljebb 1 %-áig visszafizetjük. 2021.07.01- hez érvényes kamatlábbal számolva, 0.40%-os éves kamatláb 40 hónapos fixáöóval ami 2021.09.30-ig jóváhagyott Hitelekre érvényes. DP210431 '

Next

/
Thumbnails
Contents