Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-13 / 186. szám
www.ujszo.com I 2021. augusztus 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Jogos a büszkeség Tényleg hiányzott a szlovák és magyar sportolókból az önbizalom? V éget ért az olimpia. Minden magyar és szlovák éremre büszke voltam, mert pontosan tudom, mi mindennel jár, ha valaki élsportoló. Rengeteg edzéssel, kitartással, erőfeszítéssel, türelemmel, fájdalommal, elkeseredéssel, csalódással, pénzzel, pénzzel és pénzzel, s persze örömmel, amikor megjönnek az eredmények. És lelki teherrel, mert aki már egyszer a csúcsra jutott, attól mindenki elvárja, hogy ott is maradjon. Lehetőleg mindig. Iszonyú nagy kölönc ez, nem könnyű elviselni. Épp ezért nem szeretem, ha valaki lekicsinyli ezeknek az embereknek a teljesítményét. Mintha a sportolók azért dolgoztak volna keményen akár évtizedekig, hogy a döntő pillanatban direkt veszítsenek. Főleg az dühít, ha olyasvalakik okoskodnak az interneten - és most egészen konkrét személyekre gondolok -, akik végigbukdácsolták az egyetemet, s az államvizsgát is alig tudták letenni. Tudom, mert ott voltam. Még fel sem álltak a vizsgaasztaltól, az interneten már közhírré tették a titulusukat, s büszkén fogadták az „én mindig tudtam, hogy okos vagy” típusú gratulációkat. Én persze senkinek sem akarom elvenni a büszkeségét, de ha nekik is nyilvánosan kellett volna teljesíteni, mint ahogyan az általuk lefitymált sportolóknak, akkor biztos, hogy elmaradtak volna az említett gratulációk. Elgondolkodtató viszont, amit több sportszakértő ismerősömtől hallottam, hogy esetenként mintha hiányzott volna úgy a szlovák, mint a magyar sportolókból az önbizalom. A szlovák sportolókat illetően ezt arra vezették vissza, hogy az állam nem támogatja őket kellőképpen, a magyar sportolókat illetően pedig arra, hogy az Európai Unió egyfolytában támadja az országukat. El kell ismerni, hogy mindkét dolog igaz. S bár az önbizalomhiány kérdését ez esetben nem tudom megítélni, azt tapasztaltam, hogy a „hátország” nagyon fontos összetevője az önbizalomnak. Duna utcai iskolás koromban különböző városi és országos versenyre jártunk. Általában a nyerők között voltunk. Pedig akkor még nem is tudott közülünk mindenki jól szlovákul. Egyszer egy rokon néni meg is kérdezte, hogy nem izgulunk-e, amikor megyünk a sok szlovák iskolás közé. Nem, mert mindent megtettünk azért, hogy jók legyünk, válaszoltam, és azok is leszünk. Mert mindig azok vagyunk. így gerjesztettük a saját magunk önbizalmát és a Duna utca tekintélyét, ami aztán visszahatott ránk (és nemcsak nekünk, hanem az utánunk jövőknek, még az én gyerekeimnek is önbizalmat adott). Ha véletlenül megszólalt valami tapasztalatlan szlovák iskolás, hogy mit keresnek itt ezek a magyarok, a többi szlovák fiatal hurrogta le, hogy várj csak, majd meglátod, mit tudnak. Igen, az én önbizalmam részben az én magyar iskolámból származik. Megtanított, hogy nem vagyunk kevesebbek senki másnál. S nyugodtan legyünk büszkék, ha úgy sikerül, hogy valamiben többek vagyunk. De csakis akkor. Zsonglőr (Lubomír Kotrha) Megvan az amerikai hírszerzés jelentése arról, honnan származhat a koronavírus A hírszerzés tisztviselői a koronavírus eredetit vizsgáié, Joe Biden amerikai elnök által elrendelt 90 napos vizsgálat végéhez közelednek, és már elkészítették a titkos jelentést, amely jelenleg az előzetes felülvizsgálati eljárás alatt áll-írja a CNN. A jelentést ismerő források szerint három hónapnyi adat- és nyers információelemzés után a hírszerző közösség még mindig megosztott két elméletet illetően: az egyik szerint a vírus a kínai Vuhanban található laboratóriumból származik, a másik szerint pedig az állatokról természetes úton jutott át az emberekre. „A jelentés a jelenlegi formájában „nem tartalmaz semmi túlságosan megrázó dolgot” - magyarázta az egyik forrás a CNN-nek. Májusban Biden azt mondta az amerikai hírszerző ügynökségeknek, hogy „duplázzák meg” erőfeszítéseiket a vírus eredetének kivizsgálására, beleértve annak lehetőségét is, hogy az egy laboratóriumi balesetből származik. Biden azután rendelte el a vizsgálatot, hogy megkapta a vírus eredetéről szóló korábbi jelentést, és további információkat kért - áll a közleményben. A 90 napos határidő, amelyet Biden a vizsgálatra szabott, augusztus végén jár le. Lehetséges, hogy a jelentéstervezet a hátralévő felülvizsgálati folyamat során jelentős módosításokon mehet keresztül. Biden azzal is megbízta a hírszerző közösséget, hogy a jelentés minél nagyobb részét oldja fel a titkosítás alól, és ez a folyamat most zajlik, miközben a jelentés átesik az első felülvizsgálatokon. Kína természetesen tagadja a laboros elméleteket, míg több nyugati hírszerzőszolgálat, köztük a brit sem zárja ki ennek a lehetőségét. Akadnak közvetett bizonyítékok, mint például az, hogy a vuhani virológiái labor három munkatársa is úgy megbetegedett 2019 novemberében, hogy kórházi kezelésre szorult, ám lássuk be, ez azért nem a legmeggyőzőbb bizonyíték a laboros elméletnek az alátámasztására. (hvg.hu) Ausztria: pezseg a kémfészek FELEDYBOTOND A usztria hegyes vidékein is forró a nyár. Az Ibiza-ügy óta az egész világ érdeklődéssel követi, hogy a különböző osztrák politikusok hogyan ígérnek ki állami pénzeket és megbízásokat, befolyást és tendert az éppen aktuális pénzembereknek. Vagyis ami Oroszországban oligarcha, hazai vidéken földesúr, az német vidéken például a Wirecard cég igazgatója. Az elmúlt hetekben a 20 órás ibizai videó kapcsán újabb és újabb adatkéréseket küldtek ki, az ügyészségen már több ezer SMS-üzenetet és számtalan e-mailt néztek át. Ennek eredményeképpen a hivatalban lévő kormányfő és kabinetfőnöke ellen felmerült, hogy hamis tanúzásban vétkesek, amiért nem válaszoltak annak idején őszintén egy állami cég vezetőjének kinevezésével kapcsolatban a parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A Kurz vezette kormány zöld koalíciós partnere rögtön jelezte, hogy amennyiben a vádak igazak, úgy az osztrák koalíció sorsát is megpecsételheti az ügyészség döntése. Erre azért még hónapokig várhatnak a felek, addig zajlik az idegek játéka, az elterelő kommunikáció és persze a nyomozás. Kurzot azzal fogták meg, hogy egy osztrák állami cég vezetőjének kinevezését a párt és a saját érdekében befolyásolta. Erről most már SMS-ek kerültek ki, ahogy annak idején a Kuciak-ügy körüli vizsgálatok is sok üzenetet hoztak felszínre a szlovák bíróságok és befolyásos politikusok között. Bukott alkotmánybírót és minisztert is termelt már a botránysorozat, amely messze túlmutat az Ibiza-ügyön. Abban megbukott az akkori ÖVP-kormány és partnere, a Szabadságpárt, utóbbit a választók azóta is büntetik. Ezzel szemben Kurz kapott még egy esélyt, viszont újabb és újabb esetek kerülnek elő. Ezek közül az egyik legnagyobbat a Wirecard-ügy szólt. A német pénzügyi ellenőrzést megkerülő cég vezetője 1,9 milliárd eurónyi csalást követett el, de még izgalmasabb, hogy számos orosz kapcsolat kering a cég körül. Ezek egy része osztrák vonalakon keresztül haladt. Idén nyáron az osztrák alkotmányvédelem két embere ellen emeltek vádat, akik feltehetőleg érintettek lehetnek az oroszokkal való kollaborációban, vagy legalábbis a Wirecard-ügy mentén az egyikük segédkezhetett a cégvezető menekülésének megszervezésében. Nem túl meglepő módon ez Minszk irányába történt... Emellett az előző Kurz-kormány idején, amikor a belügyi tárcát a szélsőséges (és oroszbarát) Szabadságpárt vitte, egy később teljesen jogellenesnek bizonyult razziát tartottak a titkosszolgálat vezetőinél. Személyében úgy tűnik, hogy ugyanaz az áruló segíthette ennek a jogellenes vizsgálatnak a megszervezését anno, mint aki most a Wirecardban is feltűnt. Mindez jól mutatja, hogy a „semleges” Ausztriában a külügyminiszter az esküvőjén Putyinnal táncol (szó szerint!), az OMV a Mollal szemben orosz ellenséges felvásárlást segített. Egy ország, ahol csecsen ellenzékieket gyilkolhatnak meg, ahol az osztrák titkosszolgálatból árulók az oroszoknak adhattak ki információkat... folytathatjuk a sort, orosz kémet a honvédség körül is találtak nemrég, aki évtizeden át lehetett aktív. Ausztria tehát nem kivétel az orosz befolyás terén Közép-Európában. A fiatal - 34 éves - államfőjük, Sebastian Kurz talán túl könnyedén veszi a nemzetbiztonsági szempontokat. Vagy tudatosan néz félre. Mindenesetre nem ígéretes egyik sem, ha az osztrák érdeket nézzük, és a visegrádiaknak sem tesz jót, ha a szomszédjukban egy kémfészek így pezseg. FIGYELŐ Norvég küliigy: nincs jogi alapja a perindításnak „A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014—2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.” Ezt válaszolta a norvég külügyminisztérium arra a kérdésre, hogy mit gondolnak arról, a magyar kormány pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A magyar kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat. Iné Eriksen Sőréidé norvég külügyminiszter a Politicónak azt mondta,, hónapról hónapra aggasztóbbnak” látja a magyarországi helyzetet. „Számos fórumot jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja”-közölték. A külügyminiszter korábban arra is utalt, hogy lehetséges, más módon támogatják majd a magyar civil szervezeteket. (444.hu)
