Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-12 / 185. szám
www.ujszo.com UTAZAS 2021. AUGUSZTUS 12. 131 Mit változtatott meg a Covid a turizmusban? Sokan mondják, hogy a koronavírus-járvány után már semmi sem lesz a régi, és ez igaz a turizmusra is. Aki mostanában utazott, már tudja, hogy számos olyan korlátozás, változás van, ami a pandémiának köszönhető. Reméljük, hogy csak átmeneti megoldásokról van szó. Utazásaink során számos furcsa, vágy korábban szokatlan megoldással találkoztunk, most ezeket gyűjtjük össze egy csokorba, a teljesség igénye nélkül. Ami az egyik legjelentősebb változás, hogy ma már nem indulhatunk külföldre (de sokszor belföldre sem) az uniós oltási igazolvány nélkül. S ahogy a jelen állás mutatja, ezt a dokumentumot már nemcsak a határon, de számos szolgáltatás (fürdő, szálloda, étterem stb.) igénybevételekor is fel kell mutassuk. A másik, kevésbé zavaró, a kötelező maszkhasználat a repülőtereken, repülőgépeken. Igaz, azt tapasztaltuk, hogy az utasokat ez kevésbé zavarja, mindenki viseli, csak akkor kerül le a maszk, ha a fedélzeti ellátás kerül a tálcára, és azt fogyasztják az utasok. A szállodákban is megannyi változás van, sok helyen teljesen értelmedennek tűnő megoldásokkal. Voltunk olyan négy- és ötcsillagos hotelben, ahol eltűntek az üvegpoharak, minden papírból van (igaz, az étteremben marad a hagyományos pohár, tányér, evőeszköz). Illetve minden be van fóliázva, jelentősen növelve ezzel a környezetszennyezést. Persze, olyan szállodában is megfordultunk a járvány alatt, után, ahol szinte minden a régi mederbe terelődött, eltűntek a korlátozások, a felesleges elemek. Szintén a hotelben a reggelinél találkozhatunk korlátozásokkal, a svédasztalos rendszerben kínált ételeket sok helyen a személyzet rakja a tányérra, de olyan is volt, amikor egy alaptányért helyeztek az asztalra (felvágottal, sajttal, vajjal, miegyébbel), majd egy menülapról lehetett rendelni a tojásos választékból. És olyan is volt, ahol már eltűntek ezek a megoldások, minden a régi rendszer szerint volt — ez lenne az ideális. A fürdőkben, a hotelek wellnessrészlegein továbbra is jelen van a létszámkorlátozás, ám nem mindenholveszikeztszigorúan. Ugyanakkor sok helyen még nem működik az összes szauna, volt, ahol a gőzfürdőről kellett lemondanunk. S ha már szauna: egy helyen pl. falécek voltak a padokra szerelve, ezzel jelölve ki a helyeket, hogy hova szabad ülni, hogy megfelelő legyen a távolság, és még véletlenül se menjen be több ember a kabinba, mint amit a szabályok engednek. A szaunákban az egyik népszerű elem a szaunafelöntés, ez az, amikor a szaunamester illóolajos vizet önt a szénre, majd a felcsapó párát törölközővel a vendégek felé hajtja. Most azonban elmarad néhány helyen a műsor, csak a vizet önti a kövekre, a törölközős rész, a lényeg elmarad - eléggé lehangoló. Persze, nem mindenhol van ez így... Ha utazunk, akkor szeretjük kipróbálni a helyi ételeket, például egy étteremben. Ezeken a helyeken - a ritkábban elhelyezett asztalok mellett - eltűntek az édapok, az asztal sarkára egy QR-kód van elhelyezve, a telefonon beolvasva tudjuk megjeleníteni a menülapot, majd az alapján rendelni. A helyi nevezetességeket is sok helyen csak úgy tudjuk meglátogatni, ha előre megvásároljuk a jegyet online, vagy ha jegyet nem is veszünk, de időpontot mindenképpen foglalni kell az interneten. A korlátozások teljes feloldására még várni kell, így idén mindenképpen találkozunk szokadan, korábban ismereden megoldásokkal. De a lényeg, hogy ismét szabadon utazhatunk, és újra élvezhetjük a turistáskodás minden pillanatát. Szabó Laci Sorra tűnnek el a kagylók és a csigák az Adrián Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával. Bár a faji sokszínűség csökkent, összességében több állat van a tengerfenék alatt, mint korábban - áll a Marine Ecology Progress Series tudományos lapban megjelent tanulmányban. Az Adriai-tenger ökoszisztémájában több évszázad alatt történt változások vizsgálatához Alexandra Haselmair és Martín Zuschin, az egyetem Paleontológiái Intézetének kutatói és munkatársaik a csigák és kagylók héjait vizsgálták, ezek ugyanis hosszú időn át fennmaradnak az üledékben, és az adott egykori élettérre jellemző tulajdonságokkal rendelkező, úgynevezett holt közösségeket hoznak létre. Emiatt ezek a kagylók és csigák különösen alkalmasak a visszatekintésre. Száz évvel ezelőtt az Adria északi részét kiterjedt tengerifümezők és kagylóktól hemzsegő partszakaszok jellemezték. A holt közösségekből levont következtetések szerint drámai változás következett be az ökoszisztémában: csökkent a faji sokszínűség. Ott, ahol egykor tengerifüvet legelő állatok és az őket fogyasztó ragadozók is hemzsegtek, mára többségében csak a vízből planktont szűrő vagy szerves mikroanyagokkal táplálkozó fájok maradtak. Az egykor változatos állatvilágú víz alatti területek mára egyhangúvá váltak. „Ezek a változások közveden összhangban vannak azzal, hogy az ember beavatkozott a tengerfenék ökoszisztémájába. Ide elsősorban a vonóhálós halászat és a szennyvíz tengerbe vezetése tartozik, amely oxigénválsághoz vezetett” - mondta Zuschin. Bár az utóbbi probléma az elmúlt évtizedekben a javuló szennyvíztisztításnak, az új derítő berendezéseknek és a foszfátmentes mosószereknek köszönhetően csökkent, a romboló halászati módszert továbbra is gyakorolják. Ezért ezen a területen korlátozásokra van szükség - vélik a szakértők. A klíma melegedése miatt sem festenek kedvező képet a jövőt illető becslések ,A Márvány-tengerben, Isztambul környékén most tapasztalható környezeti katasztrófa miatt tengeri iszaptól bűzlik a terület. Ez jól szemlélteti a jövőben a régióban várható problémákat” - mondta Haselmair. (MTI) Nem szolgál ki oltottakat az osztrák kávézó idilli osztrák nyaralóhely, a Wolfgang'“ melletti Strobl település bizarr módon került be az elmúlt napokban az ausztriai hírekbe. A település egyik biobolttal is rendelkező vendéglátóegysége nem hajlandó a koronavírus elleni oltást felvett látogatóit kiszolgálni, a kávé és sütemény csak az oltással nem rendelkező vendégeinek jár - adta hírül blogjában Kovács Balázs Ausztriában élő turisztikai szakértő. Az akció ráirányítja a figyelmet arra a társadalmi törésvonalra, amely az oltáspártiak és oltástagadók között kezd mélyülni - utalt a jelenségre Silvia Traunwieser, a Salzburgi Egyetem jogfilozófia professzora az ORF körképében. A település polgármestere, Josef Weikinger megmosolyogtatónak tartja a kezdeményezést, s nem tulajdonít nagy jelentőséget neki, a demokrácia a vitákról és a konszenzusról szól - vallja. A Wolfgang-tó régió turisztikai egyesülete ugyanakkor elítéli a rebellis vállalkozást. Mint ismert, Ausztriában május 17-től nyithattak újra a vendéglátóhelyek, amelyeket a mai napig szigorúan csak az úgynevezett 3G-szabály alapján, „zöld údevéllel” lehet igénybe venni. A zöld passzushoz igazolást az kaphat, aki a gyógyult, oltott, vagy tesztelt (3G) státusz valamelyikével rendelkezik. A szóban forgó vendéglátóhely a jogszabály értelmében csak negatív teszttel vagy gyógyultsági igazolással vehető igénybe. Ausztria egyébként augusztus 15-től szigorítja a zöld passzushoz való hozzáférés szabályait, oltási igazolást csak a teljes immunizálást biztosító adag felvétele után állít ki. A gyógyultak esetében ugyanakkor a kétkomponensű oltások esetében teljes immunizációnak tekintik az egy adag felvételét, amelyet az oltási igazoláson ezentúl 2/1 . formula helyett 1/1 formulával jelölnek. (GD Consulting) Ausztria egyébként augusztus 15-től szigorítja a zöld passzushoz való hozzáférés szabályait (Fotó: Shutterstock) Thaiföld betiltotta a vízi világot károsító nap tej eket Thaiföld kitoltotta tengeri nemzeti parkjaiból a korallokat károsító vegyszereket tartalmazó fényvédőket. A thai természetvédelmi minisztérium szerint négy, naptejekben gyakori összetevőről mutatták ki, hogy elpusztítják a koralllárvákat, akadályozzák a korallok szaporodását, és kifehérítítik a zátonyokat. Ezek az oxibenzon, az okrinoxát, a 4-metilbenzilidén-kámfor és a butilparabén. Aki a tilalmat megszegi, az akár 100 ezer bahtos (3800 eurós) pénzbírságra számíthat, de azt egyelőre nem közölték a hatóságok, hogy pontosan hogyan tervezik ellenőrizni az új szabály betartását. Hasonló tilalmat vezetett be egyébként korábban a csendesóceáni Palau és Hawaii állam is. A thaiföldi korallpusztulás súlyosságát mutatja, hogy A pan című filmben is szereplő Phi Phi Leh szigetén található Maya-öblöt 2018-ban bizonytalan időre bezárták, miután koraijainak nagy része elpusztult - derül ki a bbc.com cikkéből. (Travelo) A thaiföldi korallpusztulás súlyosságát mutatja, hogy A part című filmben is szereplő Phi Phi Leh szigetén található Maya-öblöt 2018- ban bizonytalan időre bezárták, miután koralljainak nagy része elpusztult (Fotó: Shutterstock) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com . Levélcím: DUEL - PRESS s.r.o., Uj Szó - Utazás, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3
