Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)

2021-08-12 / 185. szám

KOZELET 2021. augusztus 12.1 www.ujszo.com Bemutatkozott a KKA új vezetője BUGÁRANNA Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) új igazgatónője szerint az eddiginél hatékonyabban kellene kom­­munikálniatámogatáskérvényezőivel (A szerző felvétele) RÖVIDEN Elnapolták Kodner tárgyalását Pozsony. Október 27-re na­polta el a Pozsonyi I. Járásbíró­ság Marián Kocner ügyének tárgyalását. A csalásért jogerő­sen 19 évre elítélt férfit most az egyszer hamis tanúvallomással, illetve azzal vádolják, hogy a rácsok mögül cetlikre írt üze­neteket juttatott ki, s ezekkel próbálta befolyásolni saját ügyének kimenetelét. A tegnapi tárgyaláson ismertették azt a szakértői elemzést, mely szerint a cetliken levő üzeneteket Kocner írta. (TASRJ Őiznár segített Kováéi knak Bazin. A volt speciális ügyész, Dusán Kovácik ügyének tár­gyalása is folytatódott tegnap a bazini Specializált Büntetőbí­róságon. Azzal vádolják, hogy speciális ügyészként együttműködött a maffiával, és 50 ezer eurós kenőpénzért hoz­zájárult ahhoz, hogy a Takác­­banda főnöke szabadlábra ke­rüljön. A bíróság tegnap Jaromír Ciznár volt főügyészt is kihall­gatta. Hangsúlyozta, semmit sem tud az állítólagos, Kovácik­­nak kifizetett kenőpénzről. „Jószívű ember” - mondta a vádlottról Ciznár, aki soha nem tagadta, hogy Kováőikkal baráti viszonyban van. A tárgyalás után ingerülten reagált az új­ságírók néhány kérdésére, nem akarta elárulni azt sem, milyen kapcsolatban áll jelenleg Robert Ficóval, a Smer elnökével. Ciznár, aki távozott az ügyész­ségtől, jelenleg saját ügyvédi irodájában dolgozik. Kovácik tegnap sorozatban már harmad­szor kérvényezte szabadlábra helyezését. Tavaly októberben tartóztatták le, azóta van vizs­gálati fogságban. Újabb kérvé­nyéről Pamela Záleská bíró holnap fog dönteni. (TASR, dp) 2 1_____________________ Pozsony. Átláthatóbb, nyitottabb és hatékonyabb tevókenységet várok az új vezetéstől - jelentette be tegnap Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) új igazgatónője. Kotvanová augusztus elsején fog­lalta el az igazgatói széket, a tegnapi sajtótájékoztató volt az első nyilvá­nos szereplése, mely keretén belül ismertette terveit a KKA jövőbeli működésével kapcsolatban. Beszé­dében hangsúlyozta, igyekezni fog eleget tenni a nemzeti kisebbségek elvárásainak, valamint a kulturális minisztérium által támasztott köve­telményeknek egyaránt. Hozzátette, céljai között szerepel a transzparens működés biztosítása, de a pályázati folyamatot is szeretné mentesíteni a bürokrácia terhétől. Mindemellett fontosnak tartja a hatékonyabb kommunikációt a támogatás kérvé­nyezőivel. Tények és tervek Kotvanová 2013 óta dolgozott a kisebbségi kormánybiztos hivatalá­nál, korábban a kormánybiztosi iro­da igazgatója, majd a nemzeti ki­sebbségjogi főosztály vezetője volt. Emellett a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok bizottságának tit­káraként is tevékenykedett. A nyil­vános meghallgatáson, melyen egy héttagú szakmai bizottság értékelte az egyes igazgatójelölteket, Kotva­nová nagy hangsúlyt fektetett az adatgyűjtésre és azok kiértékelésé­re. Ezt továbbra is fontosnak véli: „Fel kell mérni az aktuális állapotot a kisebbségi kultúra támogatására nyújtott dotációkat illetően. Ismer­nünk kell a számokat, és nem csak az idei évre jóváhagyott szerződések­kel, valamint kifizetett összegekkel kapcsolatban” - mondta, majd hoz­zátette, a korábbi támogatásokat és a jövőbeli hosszú távú pályázatokat is alaposan meg kell vizsgálni. El­mondta, alig két hete vette át az alap irányítását, de csapatával már el is kezdte a feltérképezést. Az adatok alapján kiderült, július végéig a szakmai tanácsok által támogatásra javasolt 1483 pályázat közül 205-tel kapcsolatban írták alá a szerződést, 98 esetében pedig már a kifizetés is megtörtént, körülbelül 560 ezer eu­ró értékben. Augusztustól további 63 szerződést írtak alá, és 209 235 eu­­rót juttattak el az egyes pályázatok megvalósítására. „Jelenleg tehát 9,5 százaléknál vagyunk” - mondta, majd emlékeztetett, a koronavírus­­járvány negatív hatással volt a ki­sebbségi kultúrára, és az idén dol­gozzák fel a 2020-as rendkívüli fel­hívást is, amelyre 441 ezer eurót kü­lönítettek el. „A Kisebbségi Kultu­rális Alapnak tehát ebben az évben több mint 9 millió eurót kellene ki­fizetnie. A mai napig 1,3 millió euró került kifizetésre” - folytatta. Kot­vanová elismerte, tisztában van ve­le, hogy ezek a számok „nem a leg­jobbak”, de hangsúlyozta, ebben nagy szerepe van a pandémiának. Változás A parlament július elején jóvá­hagyta a képviselői javaslatként be­nyújtott törvénymódosítást, mely átírja a KKA szakmai bizottságaiba történő tagjelölés és választás felté­teleit. A tagok kiválasztásában au­gusztustól azok a kisebbségi szerve­zetek vehetnek részt, amelyek sze­repelnek az állami szerv által veze­tett nyilvántartásban. Csak azok a szervezetek regisztrálhatnak a jegy­zékbe, melyek aktív tevékenységet folytatnak a kisebbségi kultúra te­rén. A bizottság nagy jelentőséggel bír, hiszen a szakmai tanács dönt a támogatások odaítéléséről. A Bél Mátyás Intézet elemzésében rámu­tat, a törvénymódosítás a kisebbsé­gek önkormányzatiságának korlá­tozását, illetve a bürokrácia növeke­dését eredményezi, a beharangozott pozitív hatás viszont elmarad. Az elemzés szerzői bírálták a törvény­hozókat, amiért az érintett felek be­vonása nélkül változtattak törvényt, és „a rólunk nélkülünk” elv érvé­nyesült. „Az eredmény értelmetlen korlátozások sorozata, mint például a vállalatok szavazati jogának elvé­tele a szakmai tanácsok tagjainak megválasztását illetően” - áll az in­tézet állásfoglalásában. Az elemzés kidolgozói úgy vélik, a változtatás többet árt, mint használ. „A tör­vénymódosítás aláássa a támogatá­si rendszer demokratikus alapjait. Az ilyen átgondolatlan, elhamar­kodott beavatkozás negatív hatás­sal lesz a Kisebbségi Kulturális Alap működésére” - konstatálják. A nyilvántartás bevezetésével kapcsolatban megkérdeztük Kot­­vanovát is, aki egyelőre óvatosan nyilatkozik az üggyel kapcsolat­ban. „Nem tisztem, hogy elbíráljam a törvénymódosítást. Igazgatóként kötelességem következetesen be­tartani a törvényeket. Jelenleg ez a feltétele, hogy a szakmai tanácsok­ba történő jelölésben, illetve azok választásában részt lehessen venni. Azt a nézetet vallom, meg kell csi­nálnunk a nyilvántartást, értékelni azonban csak azt követően lesz le­hetséges, hogy meglátjuk, hogy mennyire válik be a gyakorlatban” — mondta lapunknak Kotvanová. A törvénymódosítás beültetése az alap működésébe az új igazgató fő prioritásai között szerepel, hangsú­lyozta, már csak néhány technikai részletet kell helyreigazítani, és a hét folyamán már valószínűleg el­érhető lesz a kérvény a KKA web­oldalán, mellyel a kisebbségi szer­vezetek kérhetik a jegyzékbe vételt. Kotvanová kitért a kommuniká­ció javításának szükségességére is, fontosnak tartja, hogy a pályázók­kal, a kisebbségi kultúra képviselő­ivel, de az intézmény dolgozóival is sikerüljön hatékonyabb kommuni­kációt folytatni. A végzettség szempontjából sereghajtók a magyar megyék A főiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak aránya a magyarok által legsűrűbben lakott megyékben, Nagy­szombat és Nyitra megyében a legalacsonyabb, alig 45 százalékos (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai alkalma­zottak iskolai vágzettságát tekintve szakadéknyi különb­ség van az ország egyes régiói között. Míg Pozsonyban a főiskolai végzettséggel ren­delkezők dominálnak, ez utób­biakból a legkevesebb a magyarok által legsűrűbben lakott megyékben van. A szlovákiai fizetések összeha­sonlításával foglalkozó Platy.sk portál legfrissebb felmérésében an­nak nézett utána, hogy az egyes ré­giókban milyen iskolai végzettség­gel rendelkező alkalmazottak domi­nálnak. Az ehhez szükséges adatok­hoz attól a 46 ezer válaszadótól ju­tott hozzá, akik az elmúlt egy évben felkeresték a portált, hogy összeha­sonlítsák a fizetésüket az adott mun­kakörben dolgozó többi alkalma­zottal. „Nem meglepő, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya Pozsony megyében a legnagyobb, hiszen a fővárosban van a legtöbb olyan állás, amelynél megkövetelik a magasabb végzettséget. A portá­lunkat az elmúlt egy évben Pozsony megyéből felkereső alkalmazottak 68 százalékának volt főiskolai vég­zettsége” - mondta el Nikola Rich­­terová, a Platy.sk anyaportáljának, a Profesia.sk-nak a szóvivője. Ami azonban meglepő, hogy a sereghaj­tókat ezúttal nem az ország másik csücskében kell keresnünk. A főis­kolai végzettséggel rendelkező al­kalmazottak aránya a Pozsonnyal szomszédos, a magyarok által legsűrűbben lakott megyékben, Nagyszombat és Nyitra megyében a legalacsonyabb, alig 45 százalékos. Hasonló a helyzet Trencsén megyé­ben is, Besztercebánya megyében ugyanakkor ez már 50 százalék kö­rül mozog, a többi régióban pedig ennél is magasabb. A csak középis­kolai érettségivel rendelkezők ará­nya Trencsén és Besztercebánya megyében a legnagyobb. A Platy.sk portálon meghirdetett állásajánlatok többségének, egész pontosan a 60 százalékának a betöl­téséhez elegendő a középiskolai végzettség. „Az érettségit az esetek 38 százalékában követelik meg, 23 százalékában pedig még ezt sem. Idén csupán az állásajánlatok ötödé­nél ragaszkodtak a munkáltatók a főiskolai végzettséghez. Mindezt fi­gyelembe véve az sem csoda, hogy a főiskolát végzettek közül is egyre többen reagálnak az olyan ajánla­tokra, amelyek az alacsonyabb vég­zettséggel is beérik” - tette hozzá Richterová.

Next

/
Thumbnails
Contents