Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-11 / 184. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. augusztus 11.1 www.ujszo.com Fura követ találtak a Marson Miközben a Perseverance a Mars déli része felé halad, a másik rover, a Curiosity sem tétlenkedik. Talált is valamit, ami alaposan meglepte a NASA kutatóit. Lassan tíz éve, hogy a Curiosity nevű Mars-járó munkához látott a Gale-kráter térségében, és a munka hatékonysága azóta sem csökkent. Hogy mennyire nem, azt a NASA újabb felfedezése is jól mutatja: a robotlaboratórium nemrég egy igen furcsa kőzetre bukkant. A kutatókat elsősorban a kő formája nyűgözte le, illetve a rajta lévő, kisebb dudorok. A képződmény, amely leginkább egy miniatűr boltívre emlékeztet, mintegy 16 centiméter magas, és a Mount Sharp lábánál található. (A robotjármü épp ezen a területen ügyködik és kutat.) Abigail Fraeman, a NASA Jet Propulsion Laboratory geológusa szerint a szikla és textúrája „különösen szeszélyes” példája a marsi körülményeknek - idézte a kutató szavait a Gizmodo. Az ősidőkben ezt a területet egyébként víz borította, így nem kizárt, hogy a képződmény formáját is az alakította ilyenné. A frissen felfedezett kőzetet a Mars-járó ChemCamja is ellenőrizte. Ez a kis egység képes meghatározni az anyag kémiai összetételét. A különös szikla esetében szulfátban gazdag rétegeket találtak. (MTI) Mfg a Perseverance a Mars déli része felé halad, a Curiosity rover sem tétlenkedik (Shutterstock) Az emberek maguktól adják át az idegeneknek a digitális titkaikat ÖSSZEFOGLALÓ Teljesen érthető módon hatalmas piaca van a használt elektronikai eszközöknek. Egy új telefon vagy laptop nem feltétlenül olcsó, és minek porosodjon egy fiókban a régi gép, ha azt eladva kicsit kevésbé fáj az új modell megvásárlása? A vevő oldaláról is érthető, mert ha nem érdekli, hogy a legújabb, legprofibb, legcsillogóbb hardvert használja, akkor olcsóbban hozzájuthat régebbi, de az eredeti áruknál olcsóbb eszközökhöz. Sokan gondolják így, azt azonban elfelejtik, hogy mégis mi mindent tárolnak ezeken az eszközökön. Bankkártya- és bakszámlaadatok, orvosi dokumentumok, esetleg nagyon-nagyon személyes jellegű fényképek és videók - senki nem örülne, ha mindez illetéktelenek kezébe jutna, ugye? Ennek ellenére a legtöbben semmit, vagy csak nagyon keveset tesznek ez ellen. A Kaspersky kiberbiztonsági kutatócég 2020-ban felvásárolt egy csomó használt számítógépet, telefont és külső adathordozót, és megkapargatták azokat, hogy megnézzék, mennyire próbálták meg az emberek törölni az adataikat az eladásra szánt eszközeikről. Összesen 185 használt adathordozót vizsgáltak meg: 63 micro SD- kártyát, 29 SD-kártyát, 28 laptop és notebook merevlemezeit, 21 M2-es memóriakártyát, 17 USB-s külső meghajtót, 11 CF-memóriakártyát, 6 memory sticket, 6 mini SD-kártyát, 2 MMC-memóriakártyát és 2 pendrive-ot. Ezeket átnézték, és feljegyezték, miket találtak. Márpedig találtak ezt-azt, méghozzá nem is keveset; szinte az összes adathordozón volt valami, amit nem vagy csak felületesen próbáltak meg eltávolítani. Az eszközök 90 százalékán találtak valamik és 16,4 százalékukon még csak erőlködniük sem kellett, mindenhez azonnal hozzáfértek (tehát eladás előtt meg sem próbálták letörölni a tárolt adatokat), 73,8 százalékukból pedig egy carving nevű módszerrel tudtak adatokat kisajtolni. A maradék 10 százalékon semmit nem találtak, tehát azokról szakszerűen távolítottak el mindent. Hogy ez mit is jelent, arra egy kicsit később visszatérünk. A legtöbb hordozón személyes jellegű adatokat találtak, de a maradék 6,7 százaléknyi adat céges információ volt. A Kaspersky elemzői szerint ez a szám alacsonynak tűnhet, pedig inkább fel kéne ráznia a vállalatok IT- felelőseit: vannak alkalmazottak, akik tudtukon kívül adnak el céges titkokat, amik, ha illetéktelen kezekbe kerülnek, komoly károkat okozhatnak a vállalatnak. A céges adatok között voltak megbeszélésekről készült jegyzetek, naptárbejegyzések, felhasználói azonosítók vállalati rendszerekhez, felmondólevelek, sőt még IT-részlegek hozzáférési adatai is. Az elemzők találtak még titoktartási szerződéseket, oktatóvideókat és egy autóipari cégnél dolgozó diákmunkás aktív szerződését. A személyes adatok, amiket találtak, sokkal érdekesebbek. Persze volt néhány letöltött zene és film, valamint néhány szoftver, de a hordozókon akadtak még személyes jellegű fényképek, köztük beszkennelt útlevelek, személyi igazolványok és jogosítványok, beszkennelt bankkártyák, személyes jellegű videók, pornográf tartalmak, bulikról készült fotók, rajtuk alkohollal és kábítószerekkel, egy meglehetősen profinak tűnő marihuánaültetvényről készült képek, szexpartnerekről készült meztelenfotók, banki dokumentumok (köztük egy olyan, amin minden szükséges adat és jelszó rajta volt, hogy az ember hozzáférjen egy adott számlához), intim üzenetek, mindenféle online platformhoz tartozó felhasználói azonosítók, orvosi jelentések, videójátékos tartalmak, naptárbejegyzések, címjegyzék, kifizetési papírok, munkaszerződések, adózással kapcsolatos dokumentumok, számlák, WhatsAppüzenetek, levelezések, például a munkaügyi hivatallal, állásokra való jelentkezési anyagok, egyetemi dokumentumok, üdülésekkel kapcsolatos adatok, jegyek. A 185 adathordozó 16,6 százalékán találtak vírusos fájlokat. Tehát a vevő nemcsak az eszközt vette meg, hanem kapott hozzá ajándékba egy rakat személyes adatot és néhány vírust is. A Kaspersky épp ezért azt ajánlja, hogy ha valaki használt eszközt vesz, akkor használat előtt először mindenképp menjen át rajta egy vírusirtóval. Ha a fenti listát végignézzük, láthatjuk, hogy az elemzők hétköznapi emberek teljes digitális életét meg tudták szerezni a használt eszközökről. Ha ezek az adatok illetéktelenek kezébe kerülnek, akkor az illetők nemcsak visszaélhetnek velük, de akár még akaratlanul is bűntényt követhetnek el azzal, ha megpróbálják visszaszerezni az előző tulajdonos adatait. Tehát ha valaki úgy dönt, hogy ideje eladnia a régi telefonját, először mérlegeljen: a kapott pénz megéri-e, hogy lehet, hogy önként átadja valakinek a privát adatait. Ha a válasz igen, akkor használjon erre a célra készült szoftvereket, hogy a lehető legalaposabban hintse be sóval a merevlemezét. (Telex, szí) Beleolvasna a titkosított WhatsApp-üzenetekbe a Facebook ÖSSZEFOGLALÓ A hirdetők körében bizonyára kedvelt lenne ez eljárás, amelyen több más cég mellett most a Facebook is dolgozik. Elemezni lehetne ugyanis titkosított üzeneteket a személyre szabott hirdetések szempontjábál. Az adatok, üzenetek (legyenek bár telefonon tárolt információk vagy szolgáltatón keresztül küldött üzenetek) titkosításának célja, hogy megakadályozzák az információkhoz való illetéktelen hozzáférést. Ez megnyugtató a felhasználók számára, annál kevésbé viszont az olyan, elsősorban hirdetésekből élő vállalatoknak, mint amilyen például a Facebook. A SlashGear értesülése szerint a Facebook most azt kutatja, hogyan lehetne a felhasználók preferenciáival kapcsolatos adatokat nyújtani a A Facebook most azt kutatja, hogyan lehetne a felhasználók preferenciáival kapcsolatos adatokat nyújtani a hirdetők számára anélkül, hogy ártanának a titkosított adatok biztonságának (Shutterstock) hirdetők számára anélkül, hogy ártanának a titkosított adatok biztonságának. A mögöttes módszert homomorf titkosításnak nevezik, és a Google, az Amazon és a Microsoft is kísérletezik vele. Egy olyan titkosítási rendszerről van szó, amelyik lehetővé teszi bizonyos műveletek végrehajtását a titkosított adatokon anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a titkosítási kulcshoz. Egyszerűbben fogalmazva: dekódolás nélkül végeznének számításokat a kódolt adatokon, bár amennyiben ez sikeres lenne, az gyenge titkosítást vagy hátsó ajtók meglétét jelentheti. Ez a technológia ma még gyerekcipőben jár, viszont, ha később alkalmaznák, az hatalmas aranybánya lehetne a Facebook számára, hiszen úgy gyűjthetne adatokat a célzott hirdetésekhez, hogy közben nyugodtan hangoztathatná, mennyire fontos számára a felhasználók magánéletének védelme. (hvg) Ha valaki úgy dönt, hogy ideje eladnia a régi telefonját, először mérlegeljen: a kapott pénz megéri-e, hogy lehet, hogy önként átadja valakinek a privát adatait (Shutterstock)
