Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-11 / 184. szám
www.ujszo.com | 2021. augusztus 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Hatalmas károkra számíthatunk, ha nem növeljük a lakosság átoltottságát JÁN BERACKA Pozsony. Kétsebessóges lesz a világgazdaság. Az egyik oldalon állnak majd azok az országok, amelyek a nagyobb átoltottságnak köszönhetően visszatérhetnek a járvány előtti életükhöz, a másikon pedig azok, amelyekben a járvány miatt egyre többen halnak majd meg. A legnagyobb vesztesek a legszegényebb országok lesznek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a világgazdaság idén 6 százalékkal nőhet, a fejlettségi szint szempontj ából azonban az egyes országok között látványos különbségek lesznek. Épp a fejlettebb országok azok, amelyekben a lakosság átoltottsága jóval nagyobb, mint a szerényebb bevételekkel rendelkező államokban. Az IMF várakozásai szerint a fejlettebb országok gazdasága idén átlagosán 5,6 százalékkal nőhet, ami az áprilisban közzétett előrejelzésekhez képest fél százalékponttal jobb adat. A derűlátóbb előrejelzés a fejlett országok nagyobb átoltottságának köszönhető. Az aktuális felmérések szerint jelenleg a világ összlakosságának a 13 százaléka van beoltva a koronavírus ellen. A fejlett országokban ez az arány a júliusi adatok szerint ugyanakkor már 39% körül mozog. Egészen más a helyzet a szegényebb országokban. Idén ugyan már ezekben is beindul a gazdasági növekedés, ez azonban csupán 3,9 százalék körüli lesz, ami csaknem fél százalékponttal rosszabb adat az áprilisban közzétett előrejelzésben szereplőnél. Ezekben az országokban az IMF számításai szerint eddig a lakosság alig egy százaléka kapta meg a védőoltást. Egyenlőtlen átoltottság Az Ourworldindata.com honlapon közzétett adatok szerint az át-A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint a szegényebb országokban eddig a lakosság aligegy százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, ami ezen országok gazdaságán is meglátszik (TASR/AP-feivétei) oltottság szempontjából az egyes országok közötti szakadék a fent jelezetteknél is nagyobb. A nyugatafrikai Burkina Faso lakosságának az átoltottsága például 0,01, Dél- Szudánban pedig 0,04 százalékos. Ezek azok az országok, amelyekben a járvány további terjedése még rengeteg gondot okozhat. Kanadában ezzel szemben a lakosság 61 százaléka már az oltás mindkét dózisát megkapta. A sorban egyes európai országok - Spanyolország, Nagy- Britannia, Olaszország, Franciaország, Németország - következnek. Ez utóbbiban a lakosság 53 százaléka számít teljesen védettnek, míg az Egyesült Államokban ez 49,53 százalék. Szlovákiában a lakosság 37 százaléka van túl az oltás mindkét dózisán. A hivatalos statisztikai adatok szerint jelenleg nagyjából 2,09 millió embernek van teljes védettsége. A nemzeti oltási stratégia szerint a lakosság legalább 60 százalékát be kellene oltani, amitől továbbra is alaposan lemaradunk. Lehet még rosszabb Az IMF előrejelzése két alternatív forgatókönyvvel számol a járvány további terjedésével kapcsolatban. Az első szerint a koronavírusjárvány az idei év második felében elsősorban a fejlődő országokban terjed majd gyorsabb ütemben, míg az oltás lassabban halad az alapforgatókönyvben jelzettnél. Ez esetben a globális gazdasági növekedés idén 0,78 százalékponttal maradna el a fent jelzettnél. A legnagyobb károkat ez esetben is a szegényebb országok szenvednék el. Míg a károk globális szinten 4,5 billió dollár körül mozognának, a fejlődő országokra ezekből 3,5 billió dollár jutna. A másik alternatív forgatókönyv azzal számol, hogy a koronavírus új változatai az alacsonyabb átoltottsággal rendelkező országokat fenyegetik majd, miközben a többi országban is csökken az oltási hajlandóság. A globális gazdasági növekedés emiatt 0,92 százalékponttal maradna el a várttól. Ez esetben is 4,5 billió dolláros károkra számíthatnánk, amelyeken azonban a fejlett és a fejlődő országok már fele-fele arányban osztoznának. Kevesebben dolgoznak A lakosság átoltottsága a munkapiacot is befolyásolja. Minél többen oltatják be magukat, annál jobb helyzetre számíthatunk, amit az Egyesült Államok példáján illusztrálhatunk. A Center for American Progress márciusi adatai szerint az USA azon tagállamaiban, amelyekben a lakosság átoltottsága 10-30 százalék között mozgott, a felnőtt lakosság 52,4 százalékának volt munkája. A 30-50 százalékos átoltottságot elérő államokban ezzel szemben ez az arány 58,1 százalék volt. Nem szabadna megfeledkezünk azonban a szubjektív tényezőkről sem. Az amerikai kutatások arra is fényt derítettek, hogy a beoltott emberek körében alacsonyabb a stressz, ami a munkahelyi teljesítményükön is meglátszik. A stressznek kevésbé kitettek jobban meg tudják tervezni a jövőjüket, és a megtakarítási hajlandóságuk is jobb. Az amerikai kormány felmérése szerint a nem beoltottak 43,2 százaléka érzékel stresszt, miközben az oltás első dózisán átesettek körében ez az arány 30 százalékra esik vissza. Az IMF által közzétett előrejelzéshez hasonlóval rukkolt elő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. Eszerint a világgazdaság idén 5,8 százalékkal nőhet, a globális gazdaság pedig 3 billió dolláros kárt szenvedhet el 2022 végéig a járvány miatt. Magyarul: ha nem tört volna ki a járvány, a világ ennyivel gazdagabb lehetne. Az OECD is azt állítja, hogy a gazdasági növekedés jelentős mértékben függ majd a lakosság átoltottságának a növekedésétől. Mitől függ a növekedés? A szlovák jegybank szerint Szlovákia gazdasága idén 4,5 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest, amit jövőre 5,9, 2023-ban pedig 3,8 százalékos növekedés követhet. Mindez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha idővel a lakosság legalább 60 százaléka beoltatja magát. A szerző a Trend gazdasági hetilap szerkesztője Mi várható idén a magyarországi és a szlovák ingatlanpiacon? ÖSSZEFOGLALÓ A világjárvány ellenáre Szlovákiában továbbra is látványosan nőnek az ingatlanárak. Magyarországon ezzel szemben az ottani elemzők szerint országos szinten már nem lehet tempós áremelkedésről beszélni. Pozsony/Budapest. A 2008-ban kirobbant gazdasági válságot követően látványosan csökkentek az ingatlanárak, és az elemzők arra számítottak, hogy ugyanilyen hatása lesz a tavaly tavasszal megjelent koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésnek is. A jóslatok Szlovákiában azonban ezúttal nem jöttek be. Épp ellenkezőleg, a továbbra is kedvező hiteleknek köszönhetően az ingatlanok iránt nem csökkent a kereslet, az árak így egyre gyorsabb ütemben nőnek, amit a szlovák jegybank legutóbbi felmérése is igazolt. Roman Vrbovsky, a jegybank elemzője szerint az előttünk álló hónapokban a lakásárak várható alakulása sokban függ majd attól, milyen irányt vesz a járvány, és a kormány ezzel kapcsolatban milyen megszorításokat vezet be. Mire számíthatnak ugyanakkor azok, akik Magyarországon szeretnének lakóingatlant vásárolni? Az ingatlan.com lakásportál szerint a korábbi évekhez hasonló országos szintű két számjegyű drágulásnak Magyarországon idén már nincs tere. „Ma már országos szinten nem lehet tempós áremelkedésről beszélni, hiszen a vásárlóerő számos helyen elérte a maximumot. Többek között Budapesten, ahol a 2014-ben kibontakozó lakáspiaci boomtól kezdve jelentős drágulás ment végbe, majd az áremelkedés nagyon lelassult 2019 második felében és a járvány megjelenésekor. Sok tulajdonos belátta, hogy a túlárazott lakóingatlanokat már egyáltalán nem lehet eladni, mert nem végtelen a fizetőképes kereslet. Ha viszont engednek az árból, hamarabb jöhet vevő” - nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az ingatlan.com adatai szerint a tavaly és az idén eladásra kínált budapesti lakások 80 százalékánál csökkentették az eredeti árat az árváltozást végrehajtó tulajdonosok. Tavaly és az idén az érintett eladók átlagosan 4,3-4,5 százalékkal mérsékelték az árat egy-egy változtatás során. Egy 45 millió forintos ingatlannál ez több mint 2 millió forintot jelent, és ekkor még ott van az esetleges további alku lehetősége. A fővároson kívüli piacon némiképp más a helyzet. A községekben egyre nagyobb a kereslet, és a drágulásnak is van még tere, idén ugyanis az árat változtató tulajdonosok több mint 40 százaléka emelte az árat, miután meghirdette az ingatlant. (TASR, mti, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Lejtőn a szlovák építőipar Pozsony. A szlovák építőipari termelés az idei első fél évben 2,2 milliárd euró körül mozgott, csaknem 3 százalékkal maradva el az egy évvel korábbi, és 8 százalékkal a 2019-ben mért szinttől. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint az új építkezések esetében még ennél is rosszabb a helyzet, ezek idén júniusban még mindig több mint 4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi, és 25 százalékkal a járvány kitörése előtti szinttől. Javulást csupán az ingatlanok javítása és karbantartása esetében mértek. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8456 KB Lengyel zloty 4,5755 Cseh korona 25,382 CT Magyar forint 352,86 Horvát kuna 7,4985 Q Román lej 4,9160 Japán jen 129,48 CT Svájci frank 1,0813 Kanadai dollár 1,4729 Q USA-dollár 1,1722 VÉTEL - ELADÁS Privatbank* 1,20-1,15 26,02-24,75 Postabank 1,21-1,14 26,40-24,37 367,35-339,09 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,13 26,03-24,63 369,27-337,46 Tatra banka 1,22-1,14 26,27-24,49 370,59-335,29 CSOB 1,21-1,15 26,03-24,74 Általános HKalbank 1,21-1,14 26,20-24,57 369,40-337,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
