Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-10 / 183. szám
www.ujszo.com | 2021. augusztus 10. KULTÚRA 113 A rabság lényegéről tudományosan Az Emigránsok című előadás Pataki András rendezésében egyszerre dolgoztatja meg az agyat és a szívet Gál Tamás és Kiss Domonkos Márk (Fotó: Szita Márton) JUHÁSZ KATALIN A komáromi közönség az elmúlt hónapokban hozzászokhatott a kétszereplős előadásokhoz. Ez a kényszer szülte megoldás pozitívumokkal is járt: láthatták, hogy „tömegjelenetek" nélkül is lehet hatni a nézőre. Augusztusra is jutott egy izgalmas darab, az Emigránsok, két Jászai-díjas színésszel, egy Jászai-díjas rendezőtől. A két negyven körüli kelet-európai férfi egy ablaktalan odúban él, valahol nyugaton - német nyelvterületen, de a konkrét hely most mellékes, ahogyan nevük sincs a szereplőknek, csak betűkkel jelöli őket a szerző. Nélkülöznek, folyamatosan marják egymást és szívszorítóan idegenek abban a másik, „szabad” világban. Slawomir Mrozek 47 évvel ezelőtt írta híres drámáját, méghozzá maga is emigrációban. És sajnos minden, amit állít benne, ma is aktuális, igaz, másképp, más megközelítésben. A rabság lényege nem változott, a hatalomnak most is ki vagyunk szolgáltatva. „Ha egyetlen hatalom van, mindenki ugyanúgy beszarik előtte, és ebben mindenki egyenlő. A hatalom előtt egyenlőség van. Mint a vizeldében.” Az előadás díszlete (Gyarmathy Ágnes munkája) kissé stilizáltnak, túl szegényesnek tűnik, bár ismerek valakit, aki nagyon hasonló körülmények között tengődik Londonban, és egy másik hazánk fiát is, akit annak a szállodának a pincéjében szállásoltak el a többi kelet-európai karbantartóval, takarítóval együtt, ahol napközben dolgoznak. Mindenkinek van egy matraca, és csendben kell lenni, hogy ne zavarják a vendégeket. Lakhatnának normális albérletben is, de keresetük háromnegyedét küldik a családnak, és mihelyt úgy érzik, egyenesbe jöttek, mennek is haza- legalább is ez a terv. A szóéiban még nem lehetett simán pénzt utalni külföldről, a Gál Tamás által játszott csatomaásó munkás gyűjtögeti a bankókat, hogy ha majd hazamegy, jobban élhessen a család. Ez élteti benne a reményt, ez az egyetlen oka annak, hogy elhagyta hazáját, nem pedig a kalandvágy. A másik egy értelmiségi figura, íróféle vagy inkább filozófus, aki a szellemi elnyomás elől menekült el - őt a magyarországi Kiss Domonkos Márk játssza. Első blikkre semmi közös nincs bennük, de lassan kiderül, hogy nagyon is egy cipőben járnak, és kilátásaik is hasonlóak. A két karaktert már az első percekben markánsan elkülöníti egymástól a szerző, mégpedig a nyelvhasználat segitségével. A munkásember egyszerűen, slamposan beszél, míg a másik választékosán, akadémiai kifejezéseket használva - ebben is van némi túlzás, hiszen a filozófusok sem ilyen „esszéisztikusan” beszélnek a magánéletben, pláne nem egy iskolázatlan emberhez. Hősünknek nyilván az (is) a célja, hogy fölénybe kerüljön, ezért javítgatja ki folyton a másik hibáit (nem „emlékszek”, hanem „emlékszem” stb.), ezért szégyeníti meg rögtön a darab elején, pszichológiai eszközökkel levezetve, hogyan történhetett valójában az a nagy kaland, amit a másik épp elmesélt neki. Nem is értjük, miért nem vág hozzá valamit a lakótárs, illetve miért laknak ezek együtt, hiszen nincs, és nem is lehet közös témájuk. Természetesen idővel ez is kiderül. Egy bő másfél órás szópárbaj tanúi vagyunk, a színészeknek ennyi ideig kell fenntartaniuk a figyelmünket. Gál Tamás és Kiss Domonkos Márk emberi történetté tudják tenni ezt a tézisdrámát, vagy, ha úgy tetszik, politikai parabolát. Apróságokkal érik el, hogy ne a szerző beszéljen belőlük, hogy ne eszmék és nézetek csapjanak össze a színpadon, hanem hús-vér emberek. Kiss Domonkos Márk például még abban a szánalmas pincében is próbál rendet tartani, folyamatosan pakol, igazít, feltöröl, letöröl. Gál Tamásnak pedig minden tétova, suta, bizonytalan mozdulatában benne van, hogy tartozik társának négyhavi lakbérrel. Minden kis nüanszot kidolgoztak Pataki András rendezővel, hiszen egy ilyen minimál közegben annak is jelentősége van, melyik szereplő hogyan teszi a teafiltert a pohárba, vagy hogyan köti meg a nyakkendőjét. Nonverbálisan is folyamatosan reagálnak egymásra, eközben pedig úgy mondják a szöveget, mintha akkor jutna eszükbe - pont ez a képesség kell ahhoz, hogy a nézőt beszippantsa az előadás, és elfelejtse, hogy színházban ül. Persze maszkban ülve nehezebb belefeledkezni bármibe, ám amikor a filozófus szereplő megjegyzi, hogy ők ketten úgy élnek abban az odúban, mintha vírusok lennének a nyugat testében, azért hallottam egy kollektív felhördülést a nézőtéren vasárnap délután. És még mosolyogni is lehet ezen az előadáson, sőt felnevetni, hogy aztán azon nyomban elszégyellje magát az ember. A Komáromi Jókai Színház ezzel hősiesen teljesítette bérletkötelezettségét az idei szezonra, ha nem is azokat az előadásokat látta a közönség, amelyeket annak idején meghirdettek. A Soproni Petőfi Színház honlapján pedig az áll, hogy novembertől ott is műsorra tűzik ezt az előadást, és már 2022-es dátumokra is lehet jegyet vásárolni online. Pataki András az ottani színház igazgatófőrendezője, azaz nemzetközi együttműködésben létrehozott projektről van szó, amellyel mindkét teátrum közönsége jól jár. Az Emigránsok egyszerre dolgoztatja meg az agyat és a szívet, a benne elhangzó nagy kérdések napok múltán is munkálnak bennünk, nem hagynak nyugodni minket. Tartalmas és izgalmas, amilyennek a színháznak lennie kell, minden korban és minden helyzetben. Elhunyt Vilcsek Béla Életének 65. évében, augusztus 6-án elhunyt Vilcsek Béla magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Közel félszáz szaktudományos könyv, tankönyv, szöveggyűjtemény szerzője, illetve szerkesztője, és csaknem kétszáz tanulmány, esszé, kritika fűződik a nevéhez. Publikációival egyaránt találkozhatunk tudományos szakfolyóiratok (Filológiai Közlöny, Irodalomtörténet, Magyartanítás, Módszertani Lapok) és irodalmi lapok (Árgus, Kortárs, Napút, Parnasszus, Szépirodalmi Figyelő, Új Forrás) hasábjain. Tagja volt a Magyar írószövetség kritikai szakosztályának és az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete Babits Kutatócsoportjának. O volt a Babits-drámák sajtó alá rendezője. Vilcsek Béla 1980-ban magyar-angol szakos főiskolai, 1983- ban magyar szakos egyetemi végzettséget szerzett, 1983-tól az ELTE TFK, 2004-től az ELTE BTK oktatója volt. 1988-tól főiskolai adjunktus, 1993-tól docens. Doktori disszertációjának témája a drámaíró Babits Mihály volt. Oktató-nevelő, valamint szakmaitudományos munkája elsősorban Vilcsek Béla (1956-2021) (Képarchívum) az irodalomelmélet, a verstan, a 20. század eleje és napjaink irodalmának területéhez kötődik. Vilcsek Béla szorosan együttműködött a Szlovákiai Magyar írók Társaságával, gyakori beszélgetőtársa volt a rendezvényekre meghívott irodalmároknak. O szerkesztette, válogatta egyebek között a Cselényi László élete és életműve című kiadványt, továbbá a Hármaskönyvet, melyben az Egyszemű éjszaka antológia szerzőinek (Kulcsár Ferenc, Tóth László és Varga Imre) válogatott műveit jelentette meg az írótársaság. W Brian May ötleteket gyűjt a Bohemian Rhapsody folytatásához Úgy tűnik, mégis lesz folytatása a Queen együttes pályafutásáról szóló filmnek. Brian May, a banda gitárosa és a Bohemian Rhapsody egyik producere eddig cáfolta az ezzel kapcsolatos híreszteléseket. A négy Oscar-díjat begyűjtő film utolsó jelenete az 1986-os londoni Live Aid koncerten játszódik, ahol a Queen egy húszperces remekléssel ellopta a show-t. A filmben Freddie Mercury ekkor már tudj a, hogy HI V- pozitív, főleg emiatt szeretne felejthetetlent nyújtani a közönségnek. Sokak szerint az alkotók már akkor, 2018-ban nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy még egy film készülhessen - a Freddie haláláig tartó időszakról. Brian May a napokban úgy nyilatkozott, hogy ötleteket gyűjt a folyatáshoz. „Nehéz lesz ezt üherelni, mivel egyikünk sem gondolta volna, hogy a film ekkora sikert arat. Hogy nagyobbat robban, mint az Elfüjta a szél”- mondta a társproducer, aki anyagilag is rendkívül jól járt: az 52 milliós költségvetésű film eddig összesen 900 milliós bevételt termelt a mozikban, és világsztárt csinált a Freddie Mercuryt alakító Rami Malekből. May a minap rajongói kérdésekre válaszolt az Instagramon, ott fogalmazott úgy, hogy a zenekar jelenleg gyűjti az ötleteket egy lehetséges folytatáshoz. A bejelentés hatalmas port kavart a brit szaksajtóban, pedig a gitáros ennél többet nem volt hajlandó elárulni a készülő projektről. Ugyanitt egyébként azt is elmondta, hogy 1991 óta nincs olyan nap, amikor ne gondolna egykori harcostársára, Freddie Mercuryra, a zenekar frontemberére. (juk) A Bohemian Rhapsody egyik ikonikus jelenete (Képarchívum)
