Új Szó, 2021. augusztus (74. évfolyam, 176-201. szám)
2021-08-10 / 183. szám
2 KÖZÉLET 2021. augusztus 10.1 www.ujszo.com Túl sokba kerülnek az oltatlanok, a lottó motivációs hatása egyelőre kérdéses CZtMER GÁBOR Pozsony. A pénzügyminisztérium elemzői szerint egy oltatlan személy társadalmi költsége átlagosan 4384 euró. Az oltási lottóra elkülönített 26,4 millió euró pedig akkor térül meg, ha a hatására legalább 6 ezren adatják be maguknak a koronavírus elleni vakcinát. A közvetítői bónuszra szánt 24 millió euró pedig akkor válik rentábilissá, ha emiatt 24 ezren oltatják be magukat. A pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (UHP) részlege által közölt elemzésben a világjárvány leküzdésére szolgáló intézkedések megtérülését vizsgálta. Az elemzők javaslatokat is megfogalmaztak arra vonatkozóan, milyen további lépéseket kellene tennie a kormányzatnak. Drága oltatlanok A szakemberek először azt számolták ki, mennyibe kerül a társadalomnak egy nem beoltott személy. Ennek során összesítették, mekkora kárt okoz egy fertőzöttnek a munkából való kiesése, vagyis a táppénzre kerülése, az esetleges kórházi kezelése vagy elhalálozásának költségei és így tovább. Ebből az jött ki, hogy egy fertőzött személy átlagosan 4384 euróba kerül. A konkrét összeg nagyban függ az illető életkorától. így egy 20 éves személy esetében ez a költség 190 euró körül van, hiszen elég jó eséllyel enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, egy 80 éves esetében azonban már 15 466 euró, hiszen nagyon nagy valószínűséggel kórházi kezelésre, esetleg mesterséges lélegeztetésre szorul. Összehasonlításképpen, egy felnőtt személy beoltása összesen kb. 40 euróba kerül. Az elemzők azt is figyelembe vették, hogy a vakcinák nem tökéletesek, ritka esetekben a beoltottak is megfertőződhetnek. Ugyanakkor az oltóanyagok ilyen esetben is 99,9 százalékban védenek a koronavírus okozta haláltól, és a beoltottak 95 százalékban védettek azzal szemben, hogy súlyos tüneteik miatt kórházban kelljen őket kezelni. A szakemberek úgy számoltak, egy beoltott személynek, egy esetleges újrafertőződés esetén, csak 10 százalék eséllyel kell táppénzre mennie. Összességében egy beoltott személy jóval kevesebbe kerül a társadalomnak, mint egy oltatlan, aki összehasonlíthatatlanul nagyobb valószínűséggel fertőződik meg, mint az, aki megkapta a vakcinát. Lottó és bónusz Ahogy arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium egy ún. oltási lottót indított, amelyben mindenki részt vehet, aki felvette a vakcinát. A nyereményjátékban 100-tól több százezer euróig terjedő nyereményeket sorsolnak ki. Az intézkedésről a tárca elemzői azt írják, az amerikai Ohio, Kalifornia, Oregon és Colorado államban, valamint Lengyelországban már indult hasonló kezdeményezés. Ezek hatékonyságára azonban eddig nincs elegendő bizonyíték. A szakemberek becslése szerint a nyereményjátékra fordított 26,4 millió euró már akkor megtérülne, ha a hatására viszonylag kevés, mindössze 6 ezer személy döntene az oltás mellett. Az elemzők rámutatnak, a közvetítői bónuszok ezzel szemben bizonyítottan növelik az oltási hajlandóságot. Európában eddig ilyet csak Szerbiában vezettek be. A szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, más betegségek, így Angliában a HPV, az USA-ban a hepatitis B elleni oltások ilyen népszerűsítése sikerrel járt. Szlovákiában a Covid-19 elleni oltással kapcsolatos közvetítői bónusz akkor lenne rentábilis, ha ennek hatására 24 ezer személy adatná be magának a vakcinát. Az ár-érték arány annál jobb, minél idősebbek az ilyen módon beoltott személyek. Az UHP javaslatai A pénzügyminisztérium elemzői rámutatnak, mivel Szlovákiában nagyon lassan növekszik a beoltottak száma, haladéktalanul lépéseket kell tenni. A szakemberek több javaslatot is megfogalmaztak, amelyek közül a leginkább költséghatékonynak azt tartják, ha a beoltottak valamilyen előnyöket, a korlátozások alóli kivételeket élveznek. Rámutatnak, ilyen esetben a beoltatlan polgárok 13 százaléka hajlana arra, hogy felvegye a vakcinát. Hozzáteszik, ilyen intézkedéseket hozott már Görögország, Franciaország, de az Egyesült Királyság is. Hasonló javaslatuk, hogy az oltási lehetőséget közelebb kell vinni az emberekhez. így például a munkahelyen, közösségi központokban is elérhetővé kellene tenni a vakcinát. De azt is felvetik, hogy az oltásért cserébejárjon fizetett szabadnap. Az elemzők szerint a mobil oltócsapatok kapacitását is növelni kellene, amelyek elsősorban a járvány által fokozottan veszélyeztetett idősek oltását végzik. A szakemberek szerint fontolóra kell venni azt is, hogy bizonyos szakmák számára kötelezően előírják az oltást. Főleg azokról van szó, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a betegség által leginkább veszélyeztetettek csoportjával. A WHO javaslata alapján az ilyen szakmák körébe tartoznak például az egészségüggyel kapcsolatos hivatások. A szektor munkavállalói számára már Magyarországon, Olaszországban és Franciaországban is kötelező az oltakozás. Még mindig megéri informatikát NAGY ROLAND Továbbra is az informatikusok iránt a legnagyobb az érdeklődés a szlovák munkaerőpiacon, és még mindig ez tartozik az egyik legjobban kereső szakmák közé - derült ki a platy.sk portél elemzéséből. Pozsony. A portál szerint a szlovák munkaerőpiacon az elmúlt fél évben - foként a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt - kisebb volt az érdeklődés a frissen végzett egyetemisták iránt, de úgy tűnik, csak egy rövid távú csökkenés volt, és a helyzet stabilizálódik. A Profesia társaság felmérése alapján az elemzők összeállították, milyen egyetemek végzősei találnak a legkönnyebben állást a tanulmányaik befejezése után. A friss adatok azt mutatják, hogy még mindig a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetemről kijövő diplomások után kapkodnak leginkább a cégek, ez már tavaly is így volt. A második helyen a Szlovák Műszaki Egyetem áll, utána következik a Zsolnai Egyetem. Érdekesség, hogy az egyik legnevesebb intézménynek számító pozsonyi Comenius Egyetem csak a hatodik helyen található a listán. Az előző évhez képest ez nagy visszaesés, hiszen akkor még a harmadik volt. Az elemzésben azt is vizsgálták, hogy mely egyetemi karok végzősei számíthatnak leginkább a munkáltatók érdeklődésére. Beszédes, hogy az első nyolc kar közül mindössze egy olyan akadt, amely nem az informatikai szakirányultsággal függ össze, ez pedig a Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara. Azoknak az egyetemistáknak szinte biztosan nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel, akik a Közgazdaság-tudományi Egyetem Üzleti Informatikai Karán (FHI EUBA), illetve a Szlovák Műszaki Egyetem Elektronikai és Informatikai Karán (FEISTU) tanulnak. A pilóták legelöl A platy.sk portál arra is rávilágított, hogy mely szakmákkal lehet a legjobban keresni. „A Profesia.sk korábbi felmérésből kiderült, hogy az emberek egyharmada nem abban a szakmában helyezkedik el, amit kitanult. Főleg azért, mert az adott ágazatban nem találnak olyan állást, ahol elégedettek lennének a fizetésükkel” - jegyezték meg az elemzők. A 2021 első felében összegyűjtött adatok szerint az informatikusok iránt nemcsak hogy nagy az érdeklődés, de még mindig nagyon jól lehet keresni ezzel a szakmával. Jó fizetésre számíthatnak még a műszaki irányultságot választók, a banki szférában tanulók és a jogi egyetemre járó hallgatók is. Ha viszont a konkrét béreket nézzük, akkor nem ezekből az ágazatokból kerül ki a legjobban fizető állás. Bár az elemzők hozzáteszik, hogy a fizetés nagysága függ az egyéni tapasztalatoktól, az adott régiótól, a cég nagyságától, és attól is, hogy állami vagy magáncégről van szó. Nagy általánosságban elmondható, hogy a pilóták keresnek a legjobban. Havi bérük eléri a 3990 eurót. A második tanulni helyen a gyógyszerészeti szaktanácsadók állnak, akik havonta átlagban 3755 eurós fizetésre számíthatnak, őket követik az informatikai mérnökök, 3500 eurós bruttó bérrel. Hasonlóan magas bérekre számíthatnak a programozók is, de az ügyvédi állással is jól lehet keresni. Főiskola nélkül Az elemzők megjegyezték, hogy a szlovák munkaerőpiacon nemcsak egyetemi diplomával lehet elhelyezkedni. Elmondásuk szerint nagy kereslet van a kétkezi munkások iránt is, és az ilyen szakemberek száma az utóbbi években egyre csak csökken. „Az olyan szakmák esetében, mint például az asztalos, az üveges vagy a favágó, az átlagbér meghaladhatja akár az 1400 eurót is” - zárták a portál szakértői. Egy fertőzött személy átlagosan 4384 euróba kerül az államnak, egy felnőtt teljes beoltásának költségei 40 euró körül mozognak (Somogyi Tibor felvétele)
