Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-07 / 154. szám
2 KOZELET 2021. július 7. I www.ujszo.com Akadály az elektronikus váróterem? A pozsonyi Nemzeti Futballstadionban (NFŐ) vasárnap és hétfőn azokat a személyeket is beoltották, akiknek nem volt előzetes időpontjuk az oltásra. Az érdeklődés hatalmas volt, a két nap alatt több mint 2200 regisztrálatlan személy kapta meg a vakcinát. A megyei önkormányzat szerint ezen a hétvégén megismétlik az akciót. (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. A szlovák fővárosban továbbra is jól halad a lakosság átoltása, ás bár az utóbbi napokban csökkent az érdeklődés, az elektronikus váróterem megkerülésével a szakértőknek több ezer embert sikerült rávennie a vakcina beadatására. A legfrissebb átoltottsági adatok alapján Szlovákiában a teljes lakosság körülbelül 38 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcinák első dózisát, a második adagot pedig a lakosság mintegy 30 százalékának sikerült beadni. Ahogy arról többször is beszámoltunk, az egyes régiók átoltottságában hatalmas a különbség. A legjobban egyértelműen Pozsony és környéke áll, viszont a keleti országrész, azon belül pedig főként a vidéki régiók jócskán el vannak maradva. A szakértők körülbelül augusztus közepére vagy szeptember elejére datálják a harmadik hullám felerősödését, így az embereknek körülbelül másfél hónapjuk maradt arra, hogy elősegítsék a járványhelyzet enyhe lefolyását. Az oltási kedv országos szintű megnövelésével próbálkozik az egészségügyi minisztérium. Ennek eredményeként született meg az a megosztó döntés, hogy a beoltottaknak sok esetben nem lesz szükségük PCR-tesztre, a nem beoltottaknak azonban igen (és ezt ráadásul saját zsebből kell megtéríteniük). Nyílt nap Az oltás beadatására buzdítja a lakosságot Matús Valló, Pozsony főpolgármestere is. Szlovákiában feltehetően ez az egyetlen város, amely még a harmadik hullám megérkezése előtt elérheti a 75 százalékos átoltottságot. Alexandra Brazionvá szerint legalább ennyi embert kell beoltani ahhoz, hogy a főváros a járvány kellős közepén is viszonylag szabadon működhessen, és ne kelljen újra szigorú óvintézkedéseket hozni. Az oltási hajlandóság a fővárosban az átlaghoz képest magasabb volt, de az utóbbi hetekben csökkenni kezdett. Tomás Szalay, a Pozsony Megyei Önkormányzat egészségügyi osztályának igazgatója arra lett figyelmes, hogy egyre többen nem jelentek meg arra az időpontra, amelyet az elektronikus várótermi regisztráció után kaptak. Múlt hét szombaton a regisztráltak 20 százaléka nem jelent meg az egyik vakcinaközpontban, és vasárnap délelőtt, is sokan elmaradtak. Végül Szalay úgy döntött, hogy egy rögtönzött „nyílt napot” tartanak, vagyis azokat is beoltják, akik időpont nélkül mennek az oltásra. „Ügy gondoltam, hogy használjuk ki, ha már itt vannak az orvosok, a nővérek és a vakcinák” - írta a közösségi oldalán. Szalay kapcsolatba lépett az önkormányzat kommunikációs vezetőjével, aki Pozsony megye Facebookoldalán tette közzé, hogy időpont nélkül is lehet menni a vakcináért. A hírt azonnal felkapta a sajtó, és vasárnap estére már közel 1000 regisztrálatlan személyt oltottak be. „Délután kettőre kezdett megtelni a stadion előtti tér, de egészen gyorsan győztük. Az SMS-sel rendelkezők általában 5-7 percet vártak, de sokan azért, mert korábban érkeztek. Az időpont nélkül érkezőket is sikerült 30 percen belül regisztrálni. Estére ez az idő 40 percre húzódott” -mondta Szalay. A rögtönzött akcióval Juraj Droba, a Pozsony Megyei Önkormányzat elnöke is elégedett volt. Bejegyzésében kifejtette, hogy a stadionban található öt regisztrációs pontot nyolcra növelték, és az előre regisztráltakat külön sorba terelték, hogy nekik előnyük legyen. „Minket ugyan megizzasztott a munka, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy abból az ezer beoltott személyből ötszázan még csak az első dózisért jöttek. Lehet, hogy más városban már volt időpontjuk, de az is lehet, hogy éppen a »last minute« ajánlatunk győzte meg őket. A kollektív immunitás az, ami kivezethet bennünket a járványból, és a megyei önkormányzat ehhez így járul hozzá. A jövő héten valószínűleg újra megcsináljuk, úgyhogy kövessenek minket” - jelentette be Droba. Nagy siker A „nyílt nap” sikere után Szalayék úgy döntöttek, hogy hétfőn is oltani fogják a nem regisztrált embereket. Ezen a napon 1600 személynek kellett volna érkeznie időpontra, közülük végül 164-en nem jelentek meg. Az érdeklődés viszont ismét hatalmas volt a regisztrálatlanok részéről. A vakcinaközpontba főként 12 és 15 év közti gyerekek érkeztek, de a beoltásuk után a felnőtteknek is elkezdték beadni a vakcinákat. A nap végére több mint 1250 személyt oltottak be, akiknek nem volt előzetes időpontja. Szalay megjegyezte, ekkora érdeklődésre még ő maga sem számított, majd feltette a kérdést, hogy mi lehet a nyílt nap sikerének titka. „Az internetes regisztráció vajon ekkora akadályt jelent? Vagy a korona.gov.sk honlap renoméja tehet róla?” - írta a szakember. Ezekkel a kérdésekkel megkerestük az egészségügyi minisztériumot is. Zuzana Eliásová szóvivő elmondta, a tárca értékeli az önkormányzatok és a vakcinaközpontok előrelátó és felelősségteljes hozzáállását. Azt is megkérdeztük Eliásovától, hogy van-e értelme egyáltalán az elektronikus váróteremnek, hiszen a pozsonyi nyílt nap éppen arra világított rá, hogy az emberek jelentős része nem megy el a neki meghatározott időpontra, az előzetes regisztráció nélküli oltás iránt viszont nagy az érdeklődés. A szóvivő erre kitérő választ adott: „Az egészségügyi minisztérium proaktívan dolgozik az újabb megoldásokon, hogyan tehetné hatékonyabbá az oltás módszereit. A végső döntések után tájékoztatni fogjuk a közvéleményt”. A klímaváltozásnál is jobban tartunk a fertőző betegségek elterjedésétől BUGÁRANNA Brüsszel. Míg az Európai Unió polgárai az éghajlatváltozást tartja bolygónk legsúlyosabb problémájának, addig Szlovákiában a fertőző betegségek elterjedésétől tartanak legjobban az emberek - derül ki az Eurobarométer legújabb felméréséből. Az uniós közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek közül 10- ből 9-en súlyos problémának tartják az éghajlatváltozást. Szlovákiában már a 2019-es adatgyűjtés során is a harmadik helyen végzett a klímaváltozás, idén a válaszadók többsége azt mondta, a szegénység, éhség és az ivóvíz hiánya a második legégetőbb probléma a világon. A koronavírus-járvány szemmel láthatóan hatással volt a március közepétől április közepéig tartó kutatásra, hiszen a hazai résztvevők 27%-a a fertőző betegségek elterjedését jelölte az első számú kihívásnak, mellyel szembe kell néznünk. Az EU-s átlag ennél 10%-kal alacsonyabb. Ki a felelős? A megkérdezettek több mint háromnegyede ettől függetlenül nagyon súlyos problémának véli az éghajlatváltozást is, Szlovákiában tízből hatan (63%) úgy gondolják, a kormány felelőssége, hogy megfelelő válaszlépéseket tegyen ezen a területen - a két évvel korábbi adatokhoz képest itt 5 százalékpontos emelkedés figyelhető meg. Az uniós átlaghoz viszonyítva (41%) nálunk kevesebben tudatosítják saját felelősségüket az ügyben - mindössze a válaszadók 26%-a mondta azt, ő maga is felelősséget érez az éghajlatváltozás visszafordításáért. Ez az arány a 2019-ben mért számokhoz képest 8 százalékponttal visszaesett. Ennek ellenére, 10-ből 7-en azt állították, az elmúlt fél évben egyéni szinten is aktív szerepet vállaltak a klímaváltozás megfékezésében, és a mindennapok során tudatosan a fenntartható megoldásokat választották. A válaszadók háromnegyede jelezte, igyekszik csökkenteni a hulladéktermelést, méghozzá rendszeres szelektálással, ami hozzájárul az újrahasznosítás folyamatához. Hazánkban az uniós átlagot (59%) is meghaladta azok aránya (66%), akik, ha tehetik, csökkentik az egyhasználatú műanyag termékek használatát. Sőt, mint kiderült, egyre többen arra is odafigyelnek az új háztartási berendezések vásárlásánál, hogy az alacsonyabb energiafogyasztású alternatíva mellett döntsenek. Zöld gazdaság Az európaiak háromnegyede véli úgy, hogy a gazdasági helyreállítást célzó befektetéseknek elsősorban az új zöld gazdaságra kell összpontosítaniuk. Tíz megkérdezett európai közül több mint nyolc (81%) egyetért azzal, hogy több közpénzt kell áldozni a tiszta energiára, még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra nyújtott támogatás csökkenését vonja maga után. Szlovákiában a felmérésben résztvevők 82%-a egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az éghajlatváltozás okozta károk helyreállítási költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások nagyságát. Tízből közel kilencen azt mondták, a közegészségügy javulása érdekében a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseknek prioritást kellene élvezniük. Ugyanennyien tartották fontosnak, hogy az EU ambiciózus célokat tűzzön ki a megújuló energia használatának előmozdítására. A válaszadók többsége pedig kiemelte, az energiahatékonyságjavításában fontos szerepe van az uniós támogatásnak. Közös prioritás A felmérés készítői kitértek az európai zöld megállapodásra is, melyben az Európai Parlament és a tagországok vállalták, hogy az EU 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, illetve hogy 2030-ig az 1990- es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentik a nettó üvegházhatású gáz kibocsátását. Az uniós polgárok szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a lehető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, hogy az EU időben teljesítse a klímasemlegesség területén tett vállalásait. Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök üdvözölte, hogy a világjárvány és a nem túl kedvező gazdasági helyzet ellenére az éghajlatpolitika támogatottsága továbbra is magas az unióban. „Az emberek tisztában vannak az éghajlat és a biológiai sokféleség terén jelentkező válságok hosszú távú kockázataival, ezért határozott fellépést várnak az ipari szereplőktől, a nemzeti kormányoktól és az Európai Uniótól. A legújabb Eurobarométerfelmérés eredménye egyértelmű felhívás a politikusoknak és az üzleti élet képviselőinek, az Európai Bizottság számára pedig további motivációval szolgál az »Irány az 55%!« elnevezésű intézkedéscsomag véglegesítéséhez, amelyet a tervek szerint még ebben a hónapban előterjesztésre kerül az éghajlatpolitikai célok mielőbbi teljesítése érdekében” - nyilatkozta Timmermans. A jogalkotási javaslatcsomagot július 14-én terjeszti elő az Európai Bizottság, azt követően, hogy az Európai Parlament június végén jóváhagyta a klímarendeletet.
