Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-30 / 174. szám
www.ujszo.com | 2021. július 30. KULTÚRA I 9 Tükröződések és egy párizsi színpadi kosztüm TALLÓSI BÉLA Kiállftótereink az újranyitásra új kiállításokkal készültek. Az érsekújvári Ernest Zmeták Művészeti Galéria augusztus 21-ig az Uljana Zmetáková - Retrospektív (apámnak ajánlva) című kiállításra várja látogatóit. A Pozsonyi Zsidó Közösségi Múzeum pedig Az eperjesi Zsidó Múzeum kincsei című sorozatának folytatását, egyben befejezését kínálja a nyári-őszi szezonra. Ul’jana Zmetáková (1951) a szlovák fotórealista festészet jelentős képviselője, aki - amiként az érsekújvári tárlat is mutatja, s ahogy Helena Markusková, a kiállítás kurátora fogalmaz - megőrizte munkássága folytonosságát és a fő irányzatokon kívül álló szolitér státuszát. Hű maradt kiindulópontjaihoz, amelyeket pályája kezdetén felfedezett. Értékrendje kialakulásában meghatározó szerepet játszott apja, a modem szlovák képzőművészet kiemelkedő személyisége, műgyűjtő és az érsekújvári Művészeti Galéria alapítója, Ernest Zmeták (1919-2004). Osztja apja művészeti nézeteit, valóságközpontú szemléletét, minőségre törekvését és különféle technikák iránti érdeklődését. Zmetáková figyelme azonban a másképp, a fénykép által közvetített valóságra irányult. „IVÍegragadta e kifejezésmód tárgyilagossága és hitelessége, melyet eredeti szemlélettel gazdagított. Ul’jana Zmetáková műveire kezdettől fogva a látvány szépsége iránti csodálat jellemző. A megismételhetetlen pillanatokat átlényegítette a létről való gondolkodássá. Műveit a valóság jelentéktelen pillanatainak visszafogott szépsége, meditativ hangvétele és egyéni stílusa teszik egyedülállóvá” - fogalmaz Helena Markusková. Zmetáková kezdetben közvetlen környezetéből merítette a motívumait (külterek lakása ablakából nézve, enteriőrrészletek). „A fény és az árnyék hatásait vizsgálta, szokatlan képkivágásszerű kompozíciós megoldásokat alkalmazott, a benti és a kinti világ közti térség átmenetei foglalkoztatták. Emblematikus motívuma a tükröződés. Munkássága folyamán különféle formákban jelenítette meg: a vízfelületen és a tárgyak felszínén vibráló tükröződésektől kezdve, az efemer jelenségeken át, az időtlen tájképek színterének részéig” — fejti ki a kurátor. Hozzátéve, hogy Ul’jana Zmetáková újrafogalmazza a hagyományos festészeti műfajokat (tájkép, csendélet, portré). Munkássága egy következetes festő szemléletéről tanúskodik, aki a szépség és a fenséges eszményét vallja. A Zmeták-galériában rendezett kiállítás apjának ajánlott retrospektív összeállítás. Végigvezet pályáján tanulóéveitől mostanáig. Betekintést nyújt sokoldalú munkásságába és gondolkodásmódjába. A pozsonyi Heyduk utcai zsinagógában kialakított Pozsonyi Zsidó Közösségi Múzeumban október 10-ig tekinthető meg Az eperjesi Zsidó Múzeum kincsei III. című kiállítás. Ezzel lezárul az a sorozat, amely az eperjesi Bárkány-gyüjteményt kutatta nemzetközi összefogással - budapesti szakemberek részvételével is -, Uljana Zmetáková emblematikus motívuma a tükröződés a természetben, a vízfelületen vagy a tárgyak felszínén (Forrás: GUEZNZ) és a kutatás eredményét a pozsonyi közönség elé tárta. A mai Szlovákia területén az eperjesi volt az első zsidó múzeum. 1928- ban alapította a budapesti születésű Bárkány Jenő (1885-1967) műépítész, és egészen a második világháború kitöréséig működött. A gyűjteményben ezerötszáz múzeumi tárgy szerepelt akkor, amikor a szlovák állam idején lefoglalták. A gyűjtemény szerencsésen túlélte a világégést, majd 1952 és 1993 között a Prágai Zsidó Múzeumban őrizték. A Bárkány Jenő gyűjtőmunkásságát, illetve az eperjesi múzeumi anyagot prezentáló előző kiállítások közül az egyik java részt fa alapú judaikákat vonultatott fel, a másik főképpen papír alapú, dokumentáló anyagból állt össze, de az éveket átfogó projekt prezentációiról nem hiányoztak a textil alapú gyűjteményi tárgyak és egyéb múzeumi értékek sem. A többéves gyűjteménykutatás és feltárás kicsúcsosodása a jelen kiállítás, melynek kiemelkedő eleme egy színházi kosztüm. A 19. és a 20. század fordulójáról származik. Értékét növeli, hogy szlovákiai gyűjteményekben ez ez egyetlen fellelhető, megőrzött és fennmaradt olyan női színházi öltözék, melyet párizsi szalonban készítettek. S aki színpadon viselte, nem más, mint Sarah Bernhardt kortársa, Bárkány Mária kassai születésű színésznő, aki Schiller Stuart Máriáját keltette benne életre. A kiállítás katalógusából kiderül, a 19. század végén bevett szokás volt, hogy a színésznők saját költségen készítettek maguknak színpadi ruhát. így tett Bárkány Mária is, és azért Párizsban rendelte meg, mert éppen ott játszott, de fellépett német színpadokon, valamint Szentpéterváron, Moszkvában, Rigában, New Yorkban is. A kosztümöt a pozsonyi kiállításra restaurálták, és először kerül közönség elé. A belsejében meglelhető a párizsi Faubourg St. Honoré utcában található Mmes de Beauvais szalon címkéje. E ritkaságszámba menő színpadi ruhán kívül még-több mint harminc kiállított tárgy, festmény, könyvek, fém-, ezüst- és réztárgyak stb. láthatók az eperjesi Zsidó Múzeum kincseiből. Tizenhét év után véget ér a brit X Factor London. Az nme.com közölte először a hírt, mely szerint tizenhét év után véget ér az eredeti, angol X Factor könnyűzenei tehetségkutató tévéshow. A műsor fiatalok ezreinek kínált kitörési lehetőséget, és néhány valódi világsztárt is „termelt”, a legnagyobb karriert a One Direction fiúcsapat futotta be, amelynek tagjai egyéniben jelentkeztek, csak később csináltak belőlük együttest. Ugyanígy született a Little Mix lánycsapat is, amely napjaink egyik legnépszerűbb formációja. Az X Factor felfedezettje továbbá a brit fiatalok nagy kedvence, Olly Murs is. A műsor producere és éveken át legszigorúbb zsűritagja, Simon Cowell személyesen jelentette be a hírt, hogy nem terveznek újabb évadot. Cowell legutóbb azzal keltett feltűnést, hogy váratlanul lemondta idei szereplését a sorrendben negyedik izraeli X-Factor zsűrijében. Az Angliában 2004- ben startoló műsor jogait több mint ötven ország vásárolta meg az elmúlt évtizedben, köztük Magyarország és Szlovákia, illetve Csehország. A megszüntetést állítólag maga Cowell javasolta, aki egyébként továbbra is milliókat keres a műsor külföldi verzióinak köszönhetően. Úgy tűnik, megunta ezt a tévés formátumot, mindenesetre jelenleg gőzerővel készül egy új zenés vetélkedőre, amely Walk The Line címmel indul idén ősszel a brit ITV csatornán - ugyanott, ahol az XFaktor is látható volt. A csatorna vezetése nem befolyásolta a döntést, szó nélkül engedték el azt a könnyűzenei tehetségkutatót, amely meghatározó piaci tényezővé tette őket a hirdetők körében. A nézettségi adatok alapján az X Factor az utóbbi öt évben a korábbinál jóval kevesebb nézőt érdekelt. Az ITV tegnapi rövid nyilatkozatában az áll, hogy a formátum Simon Cowell találmánya és tulajdona, ezért azt tesz vele, amit akar. Továbbra is bíznak a popzenei mogul ötleteiben, és fényes jövőt jósolnak az új műsorának. (juk) Szabó István díszvendég a kolozsvári fesztiválon Kolozsvár. Szabó István filmrendező az egyik díszvendége a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválnak (TIFF), amely az idén ünnepli fennállásának a 20. évfordulóját. Az Oscar-díjas rendező Zárójelentés című filmje július 28-ai vetítésén vett részt az erdélyi városban. Szabó István a TIFF zárógáláján veszi át hivatalosan is a 20 í 8- ban neki ítélt életműdíjat, és kolozsvári tartózkodása idején mesterkurzust tart a Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház- és Filmművészeti Karán. A július 23. és augusztus 1. között zajló fesztiválon kilenc magyar filmet vetítenek. A versenyprogramban szerepel Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása, a másik nyolc film pedig a fesztivál magyar napjának programjában szerepelt. A közönség láthatta Nagy Dénes Természetes fény, Fliegauf Benedek Rengeteg - Mindenhol látlak, Felméri Cecília Spirál, Szabó István Zárójelentés, Hajdú Szabolcs Békeidő, Krasznahorkai Balázs Hasadék, Dér Asia és Haragonics Sára Anyáim története, valamint Huszárik Zoltán Szindbád című filmjét. (MTI, k) Szabó István a Zárójelentés című filmjének vetítése utáni közönségtalál kozón a kolozsvári Győzelem moziban (Fotó: MTI / Kiss Gábor A pozsonyi kiállítás különleges értékű darabja ez az egyedülálló színházi kosztüm a 19. és a 20. század fordulójáról (Forrás: Zidovské komunitné múzeum)
