Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-30 / 174. szám
www.ujszo.com I 2021. július 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Biztosítás, biztonság A globális felmelegedés kíméletlen, egyre több a katasztrófa RONALD l2lP B iztos, hogy jó biztosítást kötött a házára? Sok német így gondolta. A közelmúít árvizei azonban rádöbbentették őket, hogy szinte mindenüket elveszíthetik. Egész életük munkáját. Németország épületeinek kevesebb mint a felére kötöttek biztosítást árvizek és heves esőzések ellen. A kár hatmilliárd euró. A biztosítótársaságok ennek csak a háromnegyedét fedezik. Hasonló a helyzet Csehországban a pusztító tornádó után. A kárszakértők egyelőre csak számba veszik, mi minden ment tönkre, s annak nagyjából mennyi az értéke, de úgy tűnik, a morvaországi tornádó a második világháború óta az európai kontinensen tomboló tornádók által okozott károk több mint felét teszi ki. Ez a két esemény lehet véletlen. Azonban egyre nő annak esélye, hogy nem. A világ különböző részein tomboló csúcshőmérsékletek révén nyilvánvalóvá válik, hogy a szélsőséges időjárás egyre több helyen okoz súlyos gondot. Az öreg kontinensen az elmúlt fél évszázadban megsokszorozódott az árvizek száma. Vannak hiteles elméletek, amelyek szerint a katasztrofális események a globális felmelegedés következményei. Európa olyan kontinens, amely jelentősen felmelegszik, a gyakran váltakozó magas és alacsony légnyomás zónájában fekszik. Mivel a széláramlatok Európa fölött lassan áramlanak, a magas légnyomású területek szinte nem mozdulnak fölötte, így rekordhőség keletkezik, vagy az alacsony légnyomás katasztrofális áradásokat okoz. A globális felmelegedés kíméletlen. Es mivel hatása a várt hőmérséklet-emelkedéssel csak nőni fog, a katasztrofális események száma is egyre szaporodik. Még ha meg lehet is állítani a globális felmelegedést, az üvegházhatást okozó gázok a légkörben még sok évtizeden keresztül hatni fognak. A németországi súlyos áradások megrémítették az európai politikusokat. A Brüsszel által közzétett stratégia az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 2030-ig éghajlatbarát, de költséges, ezért politikailag megkérdőjelezhető. Evekbe telhet, amíg megvalósítják. Ha sikerül, Európa éghajlata 2050-re válik semlegessé. Ez azonban nem biztos, hogy elégséges, tekintettel arra, hogy a fejlődő világban folyamatosan növekednek a károsanyag-kibocsátások. A legkevesebb, amit az ember megtehet önmagáért és a családjáért ebben a helyzetben, az az, hogy jó biztosítást köt a házára, hogy ne maradjon fedél nélkül, ha tornádó vagy árvíz sújtja az országot, ahol él. Nem biztos ugyanis, hogy az eddig érvényes statisztikák néhány múlva is érvényesek lesznek. A szerző a Trend főszerkesztő-helyettese 300 millió gyorssegélyt kapnak az árvízkárosultak Németországban A pénzügyminiszter azt is elmondta a Bild am Sonntagnak, hogy sok milliárd euró kell az újjáépítéshez, de ezt is előteremtik. A leginkább árvíz sújtotta két tartomány kap 300 millió euró gyorssegélyt - hangsúlyozta Olaf Scholz német pénzügyminiszter. Angela Merkel kancellár már meglátogatta Rajna-Pfalz tartományt, ahol a legnagyobb pusztítást végezte az árvíz, kedden Eszak-Rajna-Vesztfália tartományba látogat, amelynek miniszterelnöke, Armin Laschet a CDU kancellárjelöltje. „Teljesen elképzelhetetlen, hogy egy központból irányítsuk az árvízi mentést” - így reagált Horst Seehofer belügyminiszter azokra a vádakra, melyek szerint a kormány késve cselekedett az elképzelhetetlenül gyorsan kialakult katasztrófahelyzetben. A belügyminiszter Eszak- Rajna-Vesztfália tartományban azt fejtegette, hogy az árvízi mentéshez mindenképpen helyi információk kellenek, azt csakis a helyszínről lehet irányítani. A német meteorológiai szolgálat is védekezni kényszerült a bírálatok ellen — írja a Deutsche Welle. Kétszer is kiadtak riasztást a meteorológusok, de ez nem mindenütt jutott el a lakossághoz. A katasztrófavédelem válságközpontjának vezetője, Marian Haritz elmondta a közszolgálati Deutsche Wellének, hogy „senki sem számított ilyen óriási esőzésre”. A katasztrófavédelem nehéz helyzetben van ilyenkor, „ha túl gyakran kiált farkast, és nem történik semmi, akkor végül is senki sem hisz neki többé” - fogalmazott. Olaf Scholz pénzügyminiszter azt ígérte, hogy a 300 millió eurós segélyt gyorsan és bürokráciamentesen megkapják azok a polgárok, akik az árvíz miatt nagy károkat szenvedtek el. A pénzügyminiszter azt is elmondta a Bild am Sonntagnak, hogy sok milliárd euró kell az újjáépítéshez, de előteremtik. „Németország pénzügyileg erős, megoldjuk” - mondta Angela Merkel kancellár Rajna-Pfalz tartományban. Itt volt a legtöbb halott: eddig 117-et azonosítottak. 47-en váltak az árvíz halálos áldozatává Eszak-Rajna-Vesztfália tartományban. Bajorországot sem kerülte el az árvíz, ott eddig egy halottról tudnak. A számok emelkedhetnek, hiszen a mentőalakulatok folyamatosan dolgoznak. Elöntötte az árvíz a német határhoz közeli osztrák kisvárost, Halleint is. Alexander Eisenmann helyi polgár észrevette, hogy két török szomszédja fűldoklik a vízben. Utánuk ugrott, és sikerült mindkettőjük életét megmentenie. Törökország külügyminisztere felhívta az osztrák polgárt, hogy személyesen köszönje meg az életmentő akciót „olyan időkben, amikor sok helyütt érezhető ellenszenv a törökökkel és a muzulmánokkal szemben”. (hvg.hu) A kicsikért tettem LAMPL ZSUZSANNA A hét leggyakoribb kérdése, miért csökken a lakosság oltási kedve. Alapvetően azért, mert félnek az oltás mellékhatásaitól. Ami megalapozott félelem, hiszen a gyártók sem tagadják, hogy előfordulhatnak mellékhatások. A családomban is volt olyan, hogy fájt a szúrás helye, vagy erős fejfájás és két napig tartó láz követte az oltást, de ezek aztán el is múltak. Azt gondolom, hogy a félelem egy új vakcinával szemben egészen normális. Más tészta, hogy ennek a félelemnek a meglétét több külső, tehát nem magából az egyénből eredő tényező támogatja, sőt, mesterségesen fel is duzzasztja. Ezek közül most egyet emelnék ki. Az orvostársadalom nagy része próbál afelé hatni, hogy az emberek oltassák be magukat. De úgy tűnik, van egy kisebb rész, amely oltásellenes. Például az unokám gyermekorvosnője. Amikor megtudta, hogy a lányom be akarja magát oltatni, megpróbálta lebeszélni őt. Épkézláb érvet azonban nem tudott mondani, csak azt, hogy ez új vakcina. Na jó, de akkor mit ajánl, hogyan védekezzünk, kíváncsiskodott a lányom. Ügy, mint eddig, vagyis arcmaszk és fertőtlenítés. De hát sokan eddig is védekeztek, mégis elkapták, nem? A doktornő erre csak vállat vont. Persze, mert amikor sor került az országos lezárásra, akkor becsukta a rendelőt és nem volt elérhető. Lehet, el sem hiszi, hogy van Covid. A legtöbb orvos azonban nemcsak hogy tovább dolgozva állta a sarat, s ezáltal nemcsak, hogy napi szinten kapcsolatba került Covid-betegekkel, hanem sokan dolgoztak is Covid-osztályon, és életükben először láttak embereket meghalni. Egy orvos ismerősöm mesélte, hogy olyan traumákat élt át, mint még soha, hiszen ő ahhoz volt szokva, hogy gyógyultan távoztak tőle az emberek. Egy másik orvos ezt megerősítette, ugyanis naponta foglalkozott ezeknek a traumatizált kollégáknak a lelki gondozásával. Nos, ezek az orvosok biztosan nem kételkednek a vírus létezésében és az oltás fontosságában. S miért említem épp az orvosokat? Mert egészségünk terén általában ők a legfontosabb véleményformálók. Persze előfordul, hogy ütközik a véleményük. Egy idős, több krónikus betegséggel küzdő ismerősömnek a körzeti orvos nem ajánlotta az oltást, a szívorvosa viszont igen, mondván, hogy az oltás esetleges mellékhatását túléli, de ha elkapná a Covidot, annak fatális következményei lennének. Ami ugye, finomabb megfogalmazása annak, hogy meghalna. O az oltás mellett döntött. Állapotára való tekintettel egynapos megfigyelésen benn maradt a kórházban, aztán hazaengedték. Ennek öt hónapja. Rendben van. Sokan már most attól tartanak, hogy a kisgyerekeket is be fogják oltani. Én úgy látom, hogy ha mi felnőttek, szülők, nagyszülők, pedagógusok és többiek be lennénk oltva, akkor a kicsik esélye, hogy elkapják a vírust, lényegesen csökkenne. Számomra ez volt a fő oka annak, hogy beoltattam magam. Hogy magammal őket védjem. FIGYELŐ Brüsszel oltóbuszokat indított A csökkenő oltási kedvre válaszul csütörtöktől mobil oltócsoportok buszokkal járják a belga főváros utcáit a koronavírussal szemben még nem védett felnőtt lakosság beoltására. A brüsszeli régióban működő tíz oltóközpont augusztus közepétől fokozatosan bezár, az oltást az általános és háziorvosok is végezhetik majd - közölte a belga sajtó csütörtökön. Az oltóbuszok működtetésével a belga főváros célja, hogy szeptembervégéig a felnőtt lakosság legalább 70 százaléka védettséget szerezzen az új típusú koronavírussal szemben. Ä mobil oltási központok a forgalmas bevásárlóközpontok, piacok, játszóterek és templomok közelében lesznek és egyben felhívják a figyelmet a védettség megszerzésének fontosságára. A mobil oltócsoportok főként az egydózisú Janssen-vakcinát használják majd. Csütörtöktől kettő, a következő hetekben további három oltóbusz közlekedik Brüsszelben. Augusztus közepétől bezáiják kapuikat a Brüsszelben jelenleg működő nagy oltóközpontok. Az oltást a mobil oltóközpontok mellett a házi-, valamint az általános orvosok adják be majd. Az illetékes belga közegészségügyi hatóság csütörtöki tájékoztatása szerint Brüsszel 18 év feletti lakosságának41,32 százaléka rendelkezik teljes védettséggel a koronavírus ellen. Ez az arány Flandriában, Belgium flamand nyelvű régiójában 59,66 százalék, a francia nyelvű Vallóniában 55,21 százalék. A mintegy 11,5 millió lakosú Belgiumban a teljes beoltottság aránya 56,55 százalék. Csütörtöki adatok szerint az elmúlt hét napon az új fertőzések átlagos napi száma 1472 volt, százezer lakosra 172,3 új eset jutott. Az elvégzett koronavírustesztek pozitivitási aránya 2,8 százalék. Áz utóbbi két adat enyhe emelkedést mutat. A járvány kezdete óta 1 millió 121 ezer 089-en fertőződtek meg a SARS-CoV-2 koronavírussal Belgiumban. Az országban naponta átlag több mint 31,7 embert szállítanak kórházba koronavírusfertőzéssel, s ez az előző hétnapos időszakhoz képest 17 százalékos növekedést jelent. Jelenleg 311 beteget ápolnak kórházban, köztük 96 beteget intenzív osztályon kezelnek. Az előbbi adat 11 százalékkal, utóbbi 13 százalékkal emelkedett egy hét alatt. A vírus okozta betegség (Covid-19) szövődményeiben az előző hétnapos időszakhoz képest 56 százalékkal többen, naponta ketten haltak meg. A járvány megjelenése óta Belgiumban 25 231 ember halt meg a fertőzés szövődményeiben. (MTI) Koalícióra léphetünk, de csak akkor, ha ezentúl nagyobb tojásokat tojtok (Kotrh
