Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-29 / 173. szám

1U| NEM LEHET DOLGOZNI A korengedményes nyugdíja­sok főállásban nem dolgozhat­nak, legfeljebb alkalmi munkát vállalhatnak. A járandóság 2011 óta összeegyeztethetetlen a társadalombiztosítással. Nem éri meg csalni, a biztosító a munkaadóktól továbbított ada­tok alapján előbb-utóbb rájön, ha valaki a korengedményes járandóság mellett esetleg mégis dolgozik, s azonnal leál­lítják a járadék folyósítását, valamint utólag visszakövetelik ajogtalanul kifizetett összege­ket. A nyugdíjkorhatár elérése után megszűnnek a munkavál­lalási korlátozások, a rendes öregségi nyugdíj mellett már lehet dolgozni. Járulékfizetési engedmény A közelmúltban elfogadtak egy pici engedményt: legfeljebb 200 euró pluszpénzre a koren­gedményesek is szert tehetnek. „Aki korengedményes nyugdí­jasként elkezd alkalmazottként dolgozni, azaz lesz társada­lombiztosítása, annak leállítják a járadéka folyósítását - tájé­koztatott a Szociális Biztosító.- Ha azonban a munka elvég­zéséről vagy munkatevékeny­ségről szóló megbízásos szer­ződést köt - de csak ezt a 2 faj­tát! -, és érvényesíti ajárulék­­fizetési kedvezményt, akkor a nyugdíjat nem tartják vissza. A járadék kifizetését csak akkor állítanák le, ha az említett megbízásos szerződések alap­ján évente 2400 eurónál maga­sabb bevételre tenne szert.” A kedvezményt ugyanúgy ve­hetik igénybe, mint a diákok: a munkaadójuknál nyilatkozatot kell tenniük, mely szerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Szociális Biztosítóban lehet beszerezni. Nincs hatással a nyugdíjra A járulékmentes keresetet nem veszik figyelembe a nyugdíj átszámolásakor. Az összes munkavállaló nyugdíjas havi 200 euróig járulékfizetési mentességet élvezhet, vagyis nem kell biztosítást fizetniük, ezalatt nem szereznek társada­lombiztosítási időszakot. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a korengedményes nyugdíjat nem tartják vissza, ugyanakkor azzal is jár, hogy ajárulékmen­­tes keresetet nem fogják figye­lembe venni a nyugdíj átszá­molásakor. (sza) HASZNOSTANÁCS 2021. július 29. | www.ujszo.com Ki mehet idő előtt nyugdíjba? Négy euróval nőtt a korengedményes nyugdíj alsó határa (Shutterstock-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A korengedményes nyugdíj azt a eélt szolgálja, hogy anyagi­lag bebiztosítsa a majdnem nyugdíjas korúakat, akik vagy elveszítették az állásukat, vagy hosszabb ideje nem ké­pesek munkát találni, és nem látnak más kiutat a kedvezőt­len gazdasági helyzetükből. Csak annak hagyják jóvá, aki­nek a biztosító által kiszámí­tott havi járandósága eléri legalább a 261,67 aurát. A nyugdíjba vonulás fontos pilla­nat mindenki életében, s mindenki máshogy éli meg. Egyrészt jelentő­sen csökken a havi bevétel, és a szlo­vákiai nyugdíjasok többsége sze­génységi kockázatnak van kitéve. Másrészt hirtelen az embernek sok szabad ideje lesz, amivel nem min­denki tud mit kezdeni. Van, aki örül, hogy végre képezheti magát, a hob­bijaival foglalkozhat, unokázhat, so­kan ilyenkor kezdenek el kertészked­ni. Akik viszont korábban aktívan él­tek, félnek az elszigetelődéstől, a szo­ciális kapcsolatok elveszítésétől. A szeniorok többsége ebből kifolyólag meg szokta várni a rendes nyugdíj­­korhatár elérését, sőt sokan még utá­na is dolgoznak. Aki viszont nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt elveszíti az állását, és nem tud újra el­helyezkedni, úgy próbálja anyagilag biztosítani magát, hogy megpróbálja elintézni a korengedményes nyugdí­jat. A járandóságot addig nem is lehet igényelni, a biztosító nem fogadja el a kérvényt, amíg az ügyfélnek nem ért véget a munkaviszonya. Ki jogosult? Az a biztosított igényelhet koren­gedményes nyugdíjat, aki egyide­jűleg a következő feltételeket telje­síti: nincs semmilyen munkaviszo­nya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; leg­feljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkor­határig; a Szociális Biztosító (SP) ál­tal kiszámított járadék összege ma­gasabb a létminimum 1,2-sze­­resénél, illetve ha az igénylő pénz­tártag, akkor az SP által meghatáro­zott és a 2. pillérből folyósítandó té­tel összegének kell nagyobbnak len­nie a létminimum 1,2-szeresénél. A létminimum összege mindig július 1- jei dátummal változik, s ebből kifo­lyólag automatikusan módosult kor­­engedményes nyugdíj minimális összege is. Június 30-áig annak hagyták jóvá, akinek az SP által megállapított járandósága elérte a 257,80 eurót. Júliustól ez a határ mintegy 4 euróval 261,67 euróra emelkedett, ami egyeseknek igen­csak megnehezíti a juttatás elintézé­sét. Az idő előtti nyugdíjaztatást igénylő kérvényeket ugyanis leg­gyakrabban éppen azért nem szokták jóváhagyni, mert a kiszámított összeg túl alacsony. Bonyolult képlet A járandóságot úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hó­napért, amennyi hiányzik a nyugdíj­­korhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri a nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a ren­des nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pon­tosabban addigi juttatása automati­kusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíj­ként jóváhagyott összeget fogják fo­lyósítani - csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelke­dik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalom­­biztosítása, és ez alapján később mó­dosíthatják a nyugdíj összegét. A hosszú betegállomány A korengedményes nyugdíjat két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet intézni, vagyis aki 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszí­ti el az állását, annak még nem hagyják jóvá. Tanácsos azonnal je­lentkezni a munkaügyi hivatalban. Van, aki az időt úgy próbálja húzni, hogy hosszú betegállományt intéz magának, ám ha nincsenek tényle­ges egészségügyi problémáink, ez nem kifizetődő megoldás. Ugyanis a nyugdíj kiszámításakor a beteg­­állományban töltött időszakot is fi­gyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a ko­rábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított járandóság össze­gére, így nem biztos, hogy jóvá­hagyják a korengedményes nyug­díjat. Ezzel szemben azt az idősza­kot, amíg valaki munkanélküli­segélyt vagy az anyagi szükség­­helyzetűeknek folyósítható szociá­lis segélyt kap, nem veszik figye­lembe, ekkor ugyanis az illetőnek nincs társadalombiztosítása. Ebből kifolyólag előnyösebb lehet, ha va­laki beleegyezik a munkaviszony megszüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadsággal, hanem inkább regisztráltatja magát a mun­kaügyi hivatalban, és kér munka­nélküli-segélyt, melyet legfeljebb 4-6 hónapig folyósíthatnak. A kor­­engedményes nyugdíjat csak utána érdemes intézni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére. Ügyintézés Az ellátást úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani az SP állandó lakhely szerinti kirendeltsé­gében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi iro­dájába juttatja el. A nyugdíjat kül­földre is folyósítják. Az SP munka­társai ellenőrzik, hogy megvan-e az összes szükséges irat, esetleg felszó­lítanak a hiányzó dokumentumok pótlására. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét. Kérelmét csak akkor hagyják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a fen­tebb említett minimális összeget, az­az a 261,67 eurót. A jóváhagyási fo­lyamat általában két hónap, de ese­tenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit el­utasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat. (sza) Ügyintézéshez szükséges iratok A korkedvezményes nyugdíj intézésekor a következő iratokra van szükség: ► érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél ► igazolás az iskolai végzettségről (érettségi bizonyítvány, oklevél) ► igazolás a katonai szolgálat elvégzéséről ► gyermekei születési anyakönyvi kivonata ► a Szociális Biztosító határozata arról, hogy a férje/felesége nyugdíjának összegét módosították, mert ez a család egyedüli bevétele ► igazolás az összes időszakról, amikor munkanélküli-segélyt kapott, vagy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában ► igazolás a munkaadódtól arról, mikortól meddig volt alkalmazott és részese a nyugdíjbiztosítási rendszernek. Gyakran felmerülő kérdések és válaszok A korengedményes nyugdíjjal kapcsolatban sok kérdés me­rül fel, az alábbiakban a leg­érdekesebbekből szemez­gettünk. 1. Már 61 éves vagyok, és június 30-án véget ért a munkaviszo­nyom. Július 15-ével kellett volna belépnem az új munkahelyemre, de ez bizonyos okokból mégsem tör­tént meg. Igényelhetem a koren­gedményes nyugdíjat utólag is, az­az július 1-jei dátummal? A korengedményes nyugdíjra való jogosultság leghamarabb azon a na­pon alakul ki, amikor valaki benyújt­ja a Szociális Biztosítóban a járan­dóságot igénylő kérvényét. Ebből eredően a juttatást nem lehet utólag kérni. 2. A férjem június 30-án betöl­tötte a 60. életévét, és szeretné igé­nyelni a korengedményes nyugdí­jat. A munkahelyén be kell adnia a felmondását a juttatást igénylő kérvény benyújtásának a napján, vagy várhat addig, amíg a Szociális Biztosító jóváhagyja számára a já­randóságot? A korengedményes nyugdíjra való jogosultság nem alakul ki, ha a kér­vény benyújtásának pillanatában a biztosított személy alkalmazottként vagy önálló kereső tevékenységet folytató személyként rendelkezik kötelező társadalombiztosítással. A férje leghamarabb két évvel a nyug­díjkorhatár elérése előtt igényelhet korengedményes nyugdíjat, és a kér­vény benyújtásának pillanatában nem lehet társadalombiztosítása. Ez azt jelenti, hogy előbb meg kell szüntet­nie a munkaviszonyt vagy a vállal­kozását, s csak utána igényelheti a juttatást. 3. A korengedményes nyugdíjas dolgozhat részmunkaidős vagy megbízásos szerződésre? Dolgozhat, de a szociális biztosí­tásról szóló törvény értelmében a munkaviszony, illetve a vállalkozás- pontosabban az ebből következő társadalombiztosítási viszony - összeegyeztethetetlen a korenged­ményes nyugdíjjal. Ez azt jelenti, hogy ha a járandóságot kapó sze­mélynek kialakul kötelező társada­lombiztosítása valamilyen szerző­dés alapj án - lehet az részmunkaidős vagy megbízásos szerződés is -, a Szociális Biztosító leállítja a koren­gedményes nyugdíj folyósítását. Mihelyt megszűnik a munkavi­szony, a nyugdíjas már a szerződés megszűnésének másnapján vagy a nyugdíjkorhatár elérésekor azonnal megkérheti az SP-t, hogy ismét fo­lyósítsa neki a járandóságot. (Forrás: Szociális Biztosító, sza) A HASZNOS TANACS LEGKÖZELEBB SZEPTEMBERBEN JELENIK MEG

Next

/
Thumbnails
Contents