Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-28 / 172. szám
KULTÚRA 10| 2021. július 28. | www.ujszo.com RÖVIDEN Döntöttek a Madách-díjról A legjobb helyek bennünk A Feedback egy nyitottabb világban akár popkulturális slágerolvasmány is lehetne Pozsony. Az Irodalmi Alap idén is döntött arról, hogy kik kapják meg a Madách Imre-díj at, illetve a nívódíjakat. Csehy Zoltán Griiezi! Fél év Svájc című kötetének ítélték oda a Madách-díjat. A könyv a Kalligram gondozásában jelent meg. Nívódíjban részesült Polgár Anikó a Poszeidón gyöngyszakálla című kötetéért (Kalligram) és Macsovszky Péter Miből készültek és hová tartanak című művéért (Madách Egyesület). A műfordítói Madách-díjat Pénzes Tímea kapta Mária Mosrovich Flesbek (Phoenix) című fordításkötetéért. Itt is két nívódíjat osztott ki a zsűri, Vályi Horváth Erikának (Pavol Rankov: Miesta, co nie sú na mape, Túl a térképen, Kalligram) és György Norbertnek (Ivana Dobrakovová: Matky a kamionistky, Anyák és kamionsofőrök, Typotex). A Szlovák Irodalmi Alap (Literárny fond) díját 1967-ben alapították, és 1968-tól ítélik oda, mindig az előző év legjelentősebbnek tartott szlovákiai magyar irodalmi alkotásáért, valamint egy szlovákból magyarra fordított műért. (k) Eric Clapton ismét lázad London. Eric Clapton közleményben tudatta a koncertszervezőkkel, hogy nem hajlandó olyan helyszínen fellépni, ahová csak Covid-19 ellen beoltott nézőket engednek be. A rocktörténet egyik legfontosabb gitárosa idén már többször figyelmeztette rajongóit az oltás mellékhatásaira, saját negatív tapasztalatait is megosztva velük. A 76 éves zenész a brit kormányt is kritizálta amiatt, hogy az elmúlt másfél évben lezárásokat vezettek be a járvány megfékezése érdekében. (juk) JUHÁSZ KATALIN Két hazai költő, Barak László és Vida Gergely a végtelennek tűnő karanténidőszakban verseket küldözgetett egymásnak, megosztva a másikkal érzéseiket, továbbgondolva egymás gondolatait, továbbrajzolva egymás képeit. Ebből Feedback címmel született egy közös kötet, ha úgy tetszik, egy négykezes, amely alaposan kiaknázza a poézis kommunikatív jellegét. Nem ezek az első felelgetős versek a világtörténelemben, régen sokan leveleztek egymással rímekben - magyar nyelvterületen a leghíresebb ilyen páros talán Petőfi és Arany volt, bár nekik nem született ezekből a versekből egykötetnyi. Pesszimista irodalmárok szokták mondogatni, hogy manapság a költők főleg egymásnak írnak, olyannyira rétegműfajjá vált, amit csinálnak. Mások szerint ez mindig is így volt, valamennyi poétát mindig is az érdekelte elsősorban, mit szólnak a kollégák az új kötetéhez vagy a folyóiratban közölt verseihez. Olyan ez, mint a zenészeknél vagy a színészteknél: öt-tíz perc után fel tudják mérni, mennyit ér a kolléga. írott szöveg esetén ez öt-tíz sor lehet. Az irodalom viszont magányos műfaj, nem jellemző, hogy többen dolgoznak egy közös művön. Ehhez kölcsönös bizalom, hasonló értékrend, világlátás és nyitottság kell. Barak László és Vida Gergely régi barátok, sok mindenről egyezik a véleményük, vagy legalább is nagyon hasonló. Szerintem a költészetükben is vannak közös pontok, például az olvasó „bevonásának” módja. Nem rángatják őt két kézzel befelé az ajtón, hanem csak kitárják neki résnyire, és eldöntheti, hogy átlépi-e a küszöböt, vagy sem. Odabent ég a villany, izgalmas zene szól (Vida Gergelynél például Rachid Taha), és kellemes illatok áramlanak kifelé, úgyhogy kerüljünk beljebb. Ne rúgjuk arrébb az előszobában a cipőket, emlékezzünk vissza, mekkora gond volt a lockdown alatt hozzájuk jutni. Vida veti fel ezt a problémát a kötet elején: Utaznál? Én cipőt szeretnék venni, / Lábbelit szeretnék vásárolni tavaszra / nyárra, minden évszakra előre, azt akarom, hogy a kirakatból Martensek, Nike-ok, Riekerek csábítsanak el, és odabent a bolti / alkalmazott szóljon hozzám, / idegesítően, alighogy beléptem, „Segíthetek?”. Válaszversében Barak arra figyelmezteti fiatalabb kollégáját, hogy „a cipők hűtlenek / az utcát imádják igazán / aszfalt vagy pocsolya / mind egyre megy / (vagy hegyre) / kiszöknek az ajtórésen is / mint a tüzelő kutyák”. És azt is megjegyzi, hogy „a vásárlás / a birtokbavétel / a foglyul ejtés / csak a szökést megelőző szertartás / migráció előtti maszturbáció.” Ezen a viszonylag egyszerű példán szeretném érzékeltetni, mitől izgalmas a Feedback (visszacsatolás) című kötet. Az egyik fél felvet egy gondolatot, ábrázol egy helyzetet, szavakba önt egy érzést. A másik pedig beépíti azt a saját versébe, eljátszik vele, kibontja, színez rajta, vitába száll vele, vagy eszébe jut róla valami más, amihez neki van köze, ami őt foglalkoztatja. így vesézik ki ők ketten Newf Y örköt, főszereplőket és a mellékszereplőket, a bizonytalanság érzését, a kézzel fogható közelségbe került halált, az első és a második hullámot (ezek tengerparti versek), a cseresznyefát letaroló seregélyeket. Maga a karantén szerencsére nem központi téma náluk, csak kiindulópont, vagy amolyan ugródeszka. Nem siránkozással telnek meg az oldalak - ebben aligha szorulunk költői segítségre mi, olvasók -, hanem új nézőpontokkal, illetve régebbi tapasztalatoknak, élményeknek a karantén hatására történő átértékelésével. Mindeközben a versek egy szerves egésszé, egy izgalmas eszmecserévé forrnak össze. Akár verscímek nélkül is működne a kötet, amelyből nem is lenne érdemes egy-egy verset kiemelni és külön vizsgálni, mert az valahogy úgy hatna, mint egy musical kiragadott betétdala. A két szerző monogramjai az oldalak tetején jelzik, ki melyik verset írta, ez vizuális értelemben is remek ötlet. A borító már kevésbé tetszik, szerintem túl harsány, olyan, mint egy prospektus vagy reklámújság borítója. De ez legyen a legnagyobb bajom. A kötet szerkesztője és az elgondolkodtató utószó szerzője az H. Nagy Péter irodalomtörténész, aki Karanténkultúra és járványvilág címmel maga is írt egy izgalmas könyvet a pandémia hatásairól és művészeti jellegű hozadékairól. Aki pedig nem olvasni, hanem nézni és hallgatni szeret jobban, az keressen rá az interneten arra a tavaly készült videósorozatra, amelyben két színész, Gál Tamás és Öllé Erik adnak elő verses párbeszédeket a kötet anyagából A legjobb helyek bennünk vannak címmel, Lakatos Róbert brácsaművész virtuóz rögtönzéseivel tarkítva. Akkor még nem lehetett tudni, hogy kötet lesz ebből az anyagból. De én azért titkon reménykedtem benne. Barak László és Vida Gergely: Feedback - karanténversek két IP-címre, Books & Goods, 2021,72 oldal Múlt pénteken kellett volna megjelennie Kanye West várva várt, DONDA című új albumának, a rapsztár azonban augusztus 6-ra módosította a dátumot. Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb amerikai dalszerző-előadója nemrég 42 ezer rajongójának mutatott ízelítőt az albumról egy atlantai stadionban. A rendezvény érdekessége, hogy West nem lépett fel, csupán egy úgynevezett „listening partyt" tartott, azaz a jelenlévők felvételről hallhatták az új dalokat - a világon elsőkként. A kevésbé szerencsés többieknek egyelőre meg kell elégedniük az albumról eddig kiadott egyetlen, No Child Left Behind című számmal. (Fotó: Shutterstock) Idén szlovákiai magyar szerző is verseng a PesText közönségdíjáért Buborék volt a kulcsszó azon az irodalmi pályázaton, melyet a PesText világirodalmi fesztivál keretében hirdettek meg, és amelyre bárki küldhetett elbeszélést. A zsűri most hirdetett győztest a legjobb tízből, amelybe a Jókán álő Feliinger Károly is bekerült. A másik díjazottat az olvasók választhatják ki, augusztus 20-ig lehet szavazni a SZIFONline irodalmi portálon. Az utóbbi időben leginkább gyermekversköteteivel sikert arató Feliinger Károly költő Fodor Ákos emlékére írta Buborékmentes című versét. A tizenegy döntős mű közül háromtagú zsűri - Szabó T. Anna, Mécs Anna és Dániel András - választott győztest, miután az előzsűri „megszűrte” a mezőnyt. Idén rekordszámú, a 2020-as 437-et jócskán meghaladó, összesen 756 nevezés érkezett. „Kizárólag jeligés pályázatokat fogadtunk, így sem az előzsűri, sem a főzsűri tagjai nem tudták, hogy ki a szerzője egy adott szövegnek. Le a kalappal minden pályázó előtt, aki nekifutott a feladatnak. Nem könnyű 6000 karakter alatt kialakítani egy szöveguniverzumot úgy, hogy szervesen kapcsolódjon a pályázat témafelvetéséhez, és legyen benne egy-két izgalmas megoldás is. Olvastunk felejthető és emlékezetes szövegeket, és persze jó néhány személyes kedvenc kihullott menet közben, hiszen egyszerre négy embernek kellett rábólintania a döntős művekre” - mondta Borbáth Péter, az előzsűri tagja. „A győztes egyértelmű volt, a rangsornál akadtak csak kisebb eltérések, de nem ugrottunk egymásnak, sőt” - tette hozzá Szabó T. Anna költő, író, a főzsűri tagja. A győztes a Csíkszeredái származású André Ferenc Foszfor és verejték című verse lett. Az 1992-es születésű költő és slammer verseit eddig román, angol és török nyelvre fordították le, és ő maga is 25 román költőtől fordított már magyarra. Eddig két önálló kötete jelent meg, a Bújócskaverseny és a Szótagadó, utóbbiért elnyerte a József Attila Kör (JAK) és a budapesti írók Boltja könyvösztöndíját, valamint a Romániai írók Szövetsége debütdíját. Irodalomelmélet-szemináriumokat tart a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A tizenegy döntős mű túlnyomó többsége prózai alkotás, a győztesen kívül csak egy vers van köztük, Feliinger Károly müve. Mind a szakmai, mind a közönségdíj nyertese 200 ezer forint díjazásban részesül, és fellépési lehetőséget kap a szeptember 17. és 26. között tervezett budapesti PesText irodalmi fesztiválon - közölte a fő szervező Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Ezt a fesztivált idén harmadik alkalommal rendezik meg. A döntőbejutott tíz mű a következő címen olvasható: www.szifonline.hu/pestext-2021. (MTI, juk)
