Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-28 / 172. szám
KÖZÉLET Nem tudni, lesz-e egyezség a büntetések enyhítéséről a marihuána birtoklásáért Míg nálunk akár egy szál füves cigiért is többéves börtönbüntetés fenyeget, addig például a szomszédos Csehországban orvosi célokra legálisan is termeszthető a marihuána - természetesen a szükséges engedélyek megszerzése után (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Zuzana Őaputová államfő elnöki kegyelemben részesített egy férfit, akit marihuánabirtoklás miatt 10 év börtönre ítéltek. A koalíció azt állítja, a politikai akarat megvan a marihuánafogyasztásért kiszabható drákói büntetések csökkentéséhez, a törvényjavaslat azonban nem bír megszületni. Caputová múlt héten pénteken három személynek adott esélyt az újrakezdésre, közülük egy 56 éves férfinak is, akit a bíróság 10 év börtönbüntetésre ítélt, amiért a hatóságok marihuánát találtak a család szőlőültetvényei között. A középkorú férfit fia keverte bajba, aki a bűncselekmény fő elkövetőjeként 8 darab marihuánatövet ültetett édesapja telkére. Dodót, a huszonéves fiút 2018-ban barátja bízta meg azzal, hogy gondoskodjon a növényekről, amíg ő külföldön tartózkodik. Dodo a kihallgatáson azt mondta, apja úgy tudta, a kenderből nyert kivonatból balzsamot készítenek, melyet az akkor 90 éves nagyapa egészségügyi panaszainak enyhítésére használnak majd fel. A fiú az eljárás során többször is hangsúlyozta, hogy ő a felelős az illegális szer termesztéséért, amiért végül több mint 6 évet kapott. A család abban bízott, hogy legalább a kamionsofőrként dolgozó családfő feltételes börtönbüntetéssel megússza az ügyet, de nem így történt - 10 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Lehetséges megoldás? Az elnöki kegyelemnek köszönhetően végül nem kell letöltenie a hátralevő nyolcéves büntetést, ha a szabadulását követő két éven belül nem követ el bűncselekményt. „A kegyelmi kérvény elbírálásakor az államfő a jogi szempontokon kívül figyelembe vette az eset körülményeit, valamint azt a tényt is, hogy az elítélt nem kereskedett kábítószerrel” - mondta Martin Strizinec, az elnöki palota szóvivője, majd hozzátette, az államfő egyetért azzal, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit szigorúan büntetni kell. Ebben az esetben azonban aránytalanul szigorúnak tartja a tízéves börtönbüntetést, figyelembe véve az ügy körülményeit, az elítélt személyét, bűnösségének mértékét és azt, hogy ez a bűncselekmény mekkora veszélyt jelent a társadalomra. Az indoklásban kitért „a marihuána használatáért kiszabható magas büntetési tételek csökkentéséről szóló össztársadalmi vitára”. Az aránytalanul magas büntetések családokat, fiatal emberéleteket tesznek tönkre - ebben a koalíciós pártok, jogszakértők és függőségeket gyógyító szakemberek egyaránt egyetértenek. A gond az, hogy a könnyű drog legalizálása örökzöld téma ugyan, de az elmúlt évtizedek során valódi előrelépés az igazságosabb jogszabály elfogadása érdekében nem történt. Mikor, ha nem most? Az OEaNO parlamenti képviselői május közepén egy konferenciát szerveztek, melynek célja az volt, hogy a reformtervezet kidolgozásához összegyűjtsék a szakemberek javaslatait. Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter azt ígérte, nyár végén bemutatja az enyhítést szorgalmazó törvényjavaslatot, mely tartalmazni fogja: a könnyű drog elkülönítését a kemény drogtól, a kiszabható büntetések egységesítését a kiszámíthatóság érdekében, a kihágásként kezelhető mennyiség meghatározását, illetve a fiatalok esetében elrendelhető gyógykezelés lehetőségét. A koalíciós pártok azonban egyelőre nem igazán kerültek közelebb a megoldáshoz, több mint két hónappal a konferencia után és egy hónappal a határidő előtt továbbra is „kompromisszumra törekednek”. Ezt lapunk érdeklődésére megerősítette Ondrej Sprlák, az SaS szóvivője. Arra kérdésünkre, a következő parlamenti ülésen napirendre kerülhet-e az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat, lapzártánkig egyik koalíciós párttól sem kaptunk választ. Sprlák viszont nem zárta ki, hogy az augusztus végén esedékes koalíciós tanácson ismét megvitatják az ügyet. „Az SaS nem támogatja az úgynevezett rekreációs drogok használatát, de elismeri, hogy az ilyen esetekben kiszabott drákói büntetések megosztják a társadalmat. Szlovákiának meg kell szabadulnia attól a gondolattól, hogy mindegy, milyen módon járnak el hasonló helyzetekben azok az országok, amelyektől a jogállam építése szempontjából lenne mit tanulnunk. A megtorlással csak azt érjük el, hogy a fiatalok nem fognak tudni azonosulni azzal, ahogy a dolgok a hazájukban működnek” — osztotta meg lapunkkal Alojz Baránik, a párt igazságügyi szakértője. Petíció A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia szintén felkarolta a témát, tagjai aláírásgyűjtést szerveztek a marihuána legalizálására, melyről bővebb információ a www. dekriminalizacia.eu weboldalon olvasható. A legutóbbi adatok szerint már több mint 13 ezren támogatták a kezdeményezést. Míg a koalíció a racionálisabb büntetési tételek és a díler, illetve felhasználó megkülönböztetésre fektetné a hangsúlyt, addig a liberális párt engedélyezné a növény termesztését saját célra, valamint a szankciók helyett a megelőzést és ismeretterjesztést támogatná. (bajTASR, dennikN) Klus: Ez nem kisebbségellenes álláspont CZlMEFt GÁBOR Szlovákia váratlanul belépett a Minority SafePack kisebbségjogi kezdeményezésről szóló uniós perbe, a szlovák külügyi tárca, valamint az igazságügyi minisztérium az ügyben az Európai Bizottság (EB) azon döntését támogatja, amely lesöpörte a kisebbségvédelmi csomagot. Az MKP, a Híd és az összefogás együtt tiltakozik a kormány lépése ellen. Pozsony. A szlovák igazságügyi tárca által megbízott ügyvéd, Éva Viktória Drugda július 13-án tudatta az Európai Unió Bíróságával (EUB), hogy az ország, több másik tagállamhoz hasonlóan, be kíván lépni a Minority SafePackkel kapcsolatos perbe. Az ügyben Szlovákia az Európai Bizottság (EB) álláspontját támogatja, amely szerint a szóban forgó, az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezés alapján nincs szükség a nemzetiségek védelmét szolgáló intézkedéseket hozni. A Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter által irányított tárca a megkeresésünkre azt nyilatkozta, a külügyminisztérium kérésére léptek be a perbe az EB oldalán. Arról azonban, hogy egészen pontosan mi Szlovákia álláspontja, csak a későbbiekben, a periratok kézbesítése után tudnak felvilágosítást adni. Akülügy Megkerestük tehát a külügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, miért érezték szükségét annak, hogy Szlovákia is belépjen az eljárásba. A tárca nevében Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár részletesen indokolta a döntésüket. A minisztérium érvelése arra épül, hogy az uniós jog szerint a kisebbségek védelme kizárólag tagállami hatáskörbe tartozik. Szerintük a Minority SafePack azonban pont ezeknek a kompetenciáknak az EU-s intézmények jogkörébe utalására adna lehetőséget. „Az EU és a tagállamok közti jogkörmegosztás terén ragaszkodunk a jelenlegi status quo megőrzéséhez” - idézi az államtitkár a minisztériuma véleményét, és hozzáteszi, hpgy ezt az álláspontot maga az EB is osztja. A közlemény átemeli az EB-nek a Minority SafePack elutasításakor használt érvelését, amely szerint a jelenlegi jogi szabályozás keretei között is elérhetőek a kisebbségvédelmi csomag céljai. A külügy szerint ezért nem mondható, hogy az EB kisebbségellenes álláspontot képviselne. A Klus által küldött állásfoglalás azt írja: „A jelenlegi szlovák jogi szabályozás teljesen lefedi a kisebbségek státuszának védelmét.” A magyar pártok A Szövetség nevű pártban egyesülni szándékozó MKP, Híd és Összefogás először egyenként, majd együtt lépett fel a szlovák kormány döntése ellen. Nyílt levélben szólítják fel Kolíkovát, hogy a jó nemzetiségi kapcsolatok megőrzése érdekében vonja vissza az EB támogatását a Minority SafePack perében. Arra emlékeztetnek, a 2020-as parlamenti választás után Igor Matovic, az OEaNO kormánypárt vezetője a kisebbségek támogatásáról beszélt. „Akkor azt ígérte, hogy teljes mellszélességgel áll majd ki a kisebbségek jogai mellett. Sajnos ez a lépés szöges ellentétben áll az akkor tett ígéretével” - utalnak arra, hogy a szlovák kormány az EB oldalán lép be a perbe. Csalódást okozó lépés Vincze Lóránt (RMDSZ) erdélyi EP-képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FEJEN) elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, csodálkozik Szlovákia döntésén. Arra emlékeztetett, az előző kormány idején Szlovákia már egyszer megtámadta az uniós bíróságon Minority SafePacket. „Ezt végül visszavonta” - mutatott rá Vincze, aki a kisebbségvédelmi csomag ügyét képviseli. Hozzátette, amikor tavaly decemberben az Európai Parlament (EP) támogatását fejezte ki a csomaggal kapcsolatban, akkor a szlovákiai képviselők egy része (OEaNO, Progresszív Szlovákia, Smer) is megszavazta azt. „Én eddig úgy éreztem, Szlovákiában a hangulat megfordulni látszik és van egy, a kisebbségi kérdések iránt nyitott, politikai többség. Ehhez képest a mostani beavatkozási kérelem ennek az ellenkezőjét mutatja” - magyarázta az EP- képviselő. Vincze szerint Szlovákia így azt az álláspontot képviseli, mely szerint az EU ne mondjon véleményt a kisebbségi kérdésekben, ne fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek az őshonos kisebbségek nyelvét és kultúráját védené. „Ez nem egy előremutató álláspont” - tette hozzá Vincze.
