Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-01 / 150. szám

6 I RÉGIÓ 2021. július 1.1 www.ujszo.com Olvasóvá avatták a hodosi kisdiákokat Lesz ideiglenes áthidalás A hidat június 21-én, szinte egyik napról a másikra zárták le a forgalom elől (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN HODOS Nyílt napot tartottak Hódosban a községházán a gyerekek számára. A helyi szlovák és magyar alap­iskola első alkalommal szervezett látogatást tanulóinak a helyi köz­ségházára, illetve a felújított könyvtárba. „Horváth Magdának, a könyvtár vezetőjének ötlete volt, hogy szervezzünk rendhagyó hon­ismereti órát. Bemutatta a gyere­keknek, mire jó a könyvtár, hogyan működik és hányféle csodával ta­lálkozhat az, aki megszereti az ol­vasást. Mesélt az olvasás fontossá­gáról és arról is, miért kell vigyázni a könyvekre. A gyerekek körülnéz­hettek, választhattak egy kölcsön­­könyvet, amit hazavittek. A diákok megígérték, hogy a vakáció alatt biztosan elolvassák, sőt, vissza is jönnek egy következőért” - meséli Suska Szilvia, a magyar alapiskola igazgatója. A kölcsönzött könyv­höz mindenki kapott egy ajándék könyvjelzőt is. Utóbbi minden köl­­csönkönyvhözjár, aki összegyűjtőt könyvjelzőt, az ajándékot kap. Mi­vel a könyvtár a községháza épü­letében van, kihasználták az alkal­mat, hogy a hivatal működésével is megismerkedhessenek a gyerekek. Bejárták az irodákat, ahol megtud­ták, ki mivel foglalkozik, milyen ügyes-bajos ügyeket lehet a köz­ségházán intézni. A legjobban a polgármesterrel való találkozást várták a gyerekek. „Örömmel ve­szek részt minden olyan aktivitás­ban, amely az iskolásokkal kap­csolatos. Habozás nélkül vállaltam ezt a találkozót is. A gyerekekkel körbeültük a nagy tárgyalóasztalt az irodámban, elmondtam, mi is az az önkormányzat és hogyan működik, utána záporoztak a kér­dések” - meséli Balódi László. A gyerekek napokig készültek a nagy beszélgetésre a polgármesterrel, és minden érdekelte őket. Például, hogy mivel foglalkozna, ha nem lenne polgármester, mi az, ami nem jó ebben a munkában, van-e hob­bija, melyik volt a kedvenc tantár­gya az iskolában. Ezen meglepőd­tek a diákok, mivel Balódi azt vá­laszolta, hogy a lyukasóra, nekik viszont még nem volt ilyen az óra­rendjükben. A könyvtárat az iskolák minden osztálya meglátogatta. Minden kisdiákot ünnepélyesen „olvasóvá” avattak, oklevelet is kaptak. NÉMETI RÓBERT Kassa megye a napokban je­lentette be, hogyjövő óv elejéig csak keriilőúton lehet közlekedni Sziirnyeg határában, az Ondava folyót átívelő híd lezárása miatt. Egy ideiglenes megoldásnak köszönhetően újra járhatóvá teszik a lezárt szakaszt. mil-l'^'iJcTLTnTTTfTil A megyei önkormányzat múlt hé­ten hétfőn döntött a Szümyeg telepü­lés határában levő híd teljes lezárásá­ról. „A felújításhoz szükséges tervdo­kumentáció kidolgozására vonatkozó közbeszerzési eljárást már lezártuk, a híd szerkezetének statikai felmérését is befejeztük, melyre a híd valós álla­potának meghatározása miatt volt szükség. Állapota rohamosan rom­lott, a 11 tartóbeton közül 7 megre­pedt, a szerkezet bármikor leszakad­hat, ezért kénytelenek voltunk azon­nal lezárni a forgalom elől” - közölte korábban Rastislav Tmka megyeel­nök. A megye szerint a Szümyeg ha­tárában található M2774-es hidat 1965-ben építették, melynek tartó­konstrukcióját az úgynevezett „vlossák” típusú, méretre gyártott betontalpak alkotj ák. Ideiglenes megoldás Egy hete tehát a hidat azért zárták le, mert balesetveszélyessé vált, ak­kor úgy vélték, hogy legkorábban a felújítást követően, valamikor jövő év elején nyithatják meg a forgalom előtt. Trnka közölte, hogy a folyó szélessége miatt ideiglenes áthida­lásra sincs lehetőség. A napokban vi­szont kiderült, egy speciális megol­dásnak köszönhetően mégiscsak megkönnyíthetik az itt élők minden­napjait. „Mivel a híd a Nagykapos és Királyhelmec közötti fő útvonal ré­szét képezi, muszáj volt megoldást találni a problémára. Bár számunkra az emberek biztonsága a legfonto­sabb, tisztában vagyunk azzal, hogy a híd teljes lezárása óriási gondot jelent az itt élőknek és az erre közlekedők­nek. A megye egyik leghosszabb híd­­járól van szó, mert az Ondava folyó szélessége a 200 métert is meghalad­ja. Ezért sem lehet a folyót teljes szé­lességében ideiglenesen áthidalni, de a statikus véleménye szerint a hid le­bontásra kerülő részén ez megoldha­tó. Ez azt jelenti, hogy bár korlátozot­tan, de legalább a felújítás során is járható lesz a híd” - közölte Rastislav Tmka megyeelnök. A jó hír tehát az, hogy van megoldás, a rossz viszont az, hogy a híd korlátozott újranyitá­­sára csak a bontási munkák elvégzése után kerül sor. Ha minden j ól halad, az első autók valamikor szeptember ele­jén gördülhetnek át az ideiglenesen áthidalt részen. A forgalmat jelző­lámpák fogják irányítani, és a híd szerkezetének rossz állapota miatt drasztikus sebességkorlátozásra kell számítani. A 10 tonnánál nehezebb gépjárműveket nem engedik a hídra. Drágább lesz A megye egy hete még 2,6 millió euróra becsülte a felújítás összköltsé­gét, az azóta elvégzett újabb vizsgá­latok eredményei azt mutatj ák, hogy a 4 millió eurót is elérheti. Áz ideigle­nes áthidalás elhelyezéséig csak a már kijelölt kerülőutakon lehet közleked­ni. A Nagykapos felől Tőketerebes irányába autózóknak az Abarán át vezető II/554-es úton Vásárhely (Trhoviste), majd onnan az I/19-es úton Gálszécs irányába kerülhetik ki az útlezárás, Tőketerebes felől pedig ugyanezen a vonalon vagy a Király­helmec felé vezető I/79-es ország­úton juthatnak el Nagykaposra. A legrövidebb kerülőút 43 kilométer. Látogatás a hodosi könyvtárban (Keszi Ildikó felvétele) Lezárult a Kastélytól Kastélyig program Kettős ünnep a légi alapiskolában A 2. és 3. osztályosok műsorral készültek a megemlékezésre (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT REGEC/NAGYKOVESD/ BODROGSZERDAHELY/ NAGYIDAI > A Castle to Castle nevű projekt közvetlen célja a kulturális örök­ség helyszíneinek rekonstrukciója volt a partnerségbe tömörülő tele­püléseken: a regéci vár palotaszár­nyának korhű rekonstrukciója, a bodrogszerdahelyi és a nagyidai kastély fejlesztése, interaktív kiál­lítóterek, szabadidős helyszínek létrehozása, valamint a kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fej­lesztése az adott térségben. A települések közötti, a vártól a kastélyokig terjedő képzeletbeli úton történelmünk legendás alak­jai teremtenek kapcsolatot a múlt épített emléke és a jelenkor turis­tája között. Regéc mint II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának színhelye és a kuruc harcok egyik központi helyszíne. Bodrogszerdahely mint Kossuth Lajos pályafutásának kezdőpontja. Nagyida mint a tör­ténelemben előkelő szerepet ját­szó Csáky-család birtoka. Nagy­­kövesd mint a Zemplén vármegyei történelmi események és véres üt­közetek színtere. A települések közös kihívása és egyben lehető­sége volt ezt az örökölt kulturális és természeti értéket olyan formában megújítani és bemutatni, hogy az egyfajta határ menti turisztikai körútba kapcsolódva vonzóvá váljon: a látogatókat többnapos „vár- és kastélytúrára” csábítva hozzájárul a térség látogatószá­mának növekedéséhez, ezáltal pe­dig a gazdasági lehetőségek meg­szilárdításához. Ehhez hozzájá­rulnak a látogatókat vonzó, új szerű tartalommal és formával berende­zett kiállítások és a megfelelő pub­licitás. A fejlesztés egyúttal hoz­zájárult a helyi közösségek meg­tartásához, öntudatuk erősítésé­hez, a határ menti régiók megis­meréséhez, a természetközeli és kulturális célú turizmus teijedésé­­hez. A projekt az Interreg V-A Szlovák Köztársaság-Magyaror­­szág Együttműködési Program ke­retében valósult meg. A projekt teljes költségvetése 2 733 242,21 euró, ebből 2 323 255,86 euró tá­mogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújtott. (A szerző felvétele) SOMOGYI KATALIN Kettős évfordulóról emlékez­tek meg tegnap Légen. 230 évvel ezelőtt nyílt meg az első magyar iskola és 60 éve épült fel az új iskola a községben. rm Az utolsó tanítási napon csupán az első tanítási órát tartották meg a légi Benyovszky Rudolf Alapiskolában. Kiosztották a bizonyítványokat, és következett az ünnepélyes megemlé­kezés, mert nem sok olyan iskola van, amely azzal büszkélkedhet, hogy 230 évvel ezelőtt alakult meg, és azóta tö­retlenül működik. „1791 májusában az első magyar nyelvű osztály azzal a szándékkal nyílt meg, hogy „kiosko­­lázza” a falu gyerekeit, az akkori plé­bánia egyik helyiségében kapott he­lyet. Az első iskolamester Máté Imre volt, az órarendben írás, olvasás és beszélgetés szerepelt, a tantárgy ma­gába foglalta a vallási példabeszéde­ket és az olyan egyszerű számolási feladatokat, amelyekre a falu embe­rének élete során szüksége volt” - mondta Csiba Lídia igazgatónő. Ezekben az években tanítás csak a té­li időszakban volt, mert tavasztól őszig a gyerekek legkisebbike is a földeken dolgozott. Az új iskolarend­szer bevezetéséig 1902-ig 13 iskola­­mester tanította, „oskolázta” a légi nebulókat, leghosszabb ideig, 35 éven át Mészáros István. Az egyre növek­vő diáklétszámmal növekedett a helyigény is, így fokozatosan három helyen is magyar osztályok nyíltak, például Szászon, Előpatonyban és Légen. Majd megszületett a döntés és másfél millió korona beruházással megépült az új, modem iskola, amely az 1960-61 -es tanévben nyitotta meg kapuit. Az építkezésből a pedagógu­sok, szülők és a tanulók is nagy részt vállaltak, hiszen társadalmi munká­ban több mint 16 ezer órát segítettek. Szitási Ferenc polgármester köszön­tötte az egybegyűlteket és méltatta a pedagógusok munkáját, egyúttal ígé­retet tett, hogy az önkormányzat to­vábbra is minden erővel segíteni fog­ja a magyar alapiskola működését. Az egybegyűlteket Galgóczi Rudolf es­peres is köszöntötte és utolsóként fel­szólalt a volt igazgató, Janák Gyula is. Elmondta, „az egyedüli ember va­gyok most itt, aki még ismerte a gróf urat, Benyovszky Rudolfot”. Meg­ható visszaemlékezésében a gróf fi­lantróp mivoltát méltatta, valamint azt, hogy bármilyen nehéz volt is a sorsa, az iskola, a tanítás, a tanulás le­hetőségét tartotta mindig a legfonto­sabbnak az ifjúság számára. 1791-ben 10 gyerekkel kezdte a lé­gi magyar iskola az oktatást. Jelenleg 98 a diákok létszáma és ez a létszám 2012 óta változatlan. A legtöbb diák, mintegy 300 a hetvenes-nyolcvanas években látogatta a légi magyar tan­intézményt.

Next

/
Thumbnails
Contents