Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-27 / 171. szám

www.ujszo.com | 2021. július 27. KOZELET I 3 Az éghajlatváltozás hatalmas kihívást jelent a szlovákiai gazdáknak BUGÁRANNA Pozsony. A szélsőséges időjá­rás a gazdákat sem kíméli, a károk egyre nagyobbak, ezért sürgősen rendszerszintű megoldásokra van szükség - figyelmeztet Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági ás Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szávivője, akit arrál kérdeztünk, milyen hatással van a klímaváltozás a mező­­gazdaságra. Tornádó, özönvíz, hőség - az el­múlt hetekben Nyugat-Európa országai a koronavírus-járvány mellett a kedvezőtlen időjárási vi­szonyokkal is kénytelenek voltak megküzdeni. Az éghajlatváltozás már nem csak egy elvont fogalom, negatív hatásait mindnyájan a sa­ját bőrünkön tapasztaljuk. Mi­lyen hatással van az éghajlatvál­tozás a mezőgazdaságra? A klímaváltozás negatív követ­kezményei talán a mezőgazdaságban láthatóak a leginkább, hiszen ezt az ágazatot úgy is szokták jellemezni, mint egy gyárat a szabad ég alatt. A változó éghaj lat hatásait a gazdák már néhány éve az egész naptári év során tapasztalják. A termesztők tavasszal a talaj menti fagyoktól próbálják megóvni a növényeket. A szárazság és az özönvízszerű esőzések váltako­zása veszélybe sodorja a termést, il­letve csökkenti azok minőségét. Az enyhe tél a kártevőknek kedvez, amelyek a keményebb fagyok nélkül jobb eséllyel átvészelik a telet. Ez tör­tént 2018-ban is, az enyhe tél miatt a következő évben elszaporodott a me­zei egér, ami tönkretette a gabona-, repce-, kukorica- és cukorrépater­mést Nagyszombat és Nyitra megyé­ben, Léva és Galánta környékén is. Mekkora károkat okoz a szá­razság? A nyári csapadék hiánya egyre több gondot okoz. A Szlovák Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Ka­mara megfigyelése alapján elmond­hatjuk, hogy csak 2017-ben a szá­razság okozta károk elérték a 40 mii-Nem éri « BUGÁRANNA Fülledt napok várnak ránk e héten, de heves viharok is kialakulhatnak - figyelmeztet a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). Bár a termé­szeti csapásokat nem igazán lehet kivédeni, a szlovákiai biztosítótársaságokat arról kérdeztük, mire érdemes odafigyelni a biztosítással kapcsolatban. Pozsony. „A Dél-Morva-ország­­ban pusztító tornádó, illetve a nyugat-európai országokat elöntő árvíz következtében háromszorosá­ra emelkedett a biztosító weboldalán található vagyonbiztosítási szekció látogatottsága. Jelenleg az átlagnál 25%-kal többen érdeklődnek az on­lió eurót. Az állam ennek egy részét - konkrétan 17 millió eurót - meg­térítette a leginkább érintett gazdák­nak. A szélsőséges időjárás, vala­mint a túlszaporodott vadállomány okozta károk a tavalyi évben meg­haladták az 50 millió eurót. A ka­mara 2017 és 2021 között, a tavaszi munkálatok során végzett megfi­gyeléséből egyértelműen látszik, hogy az időjárás megváltozott - a csapadékhiány és a túl sok eső rend­kívül extrém módon követi egy­mást, és az alacsony, illetve magas hőmérsékletek sem a megszokott módon váltják egymást. Az évi át­laghőmérséklet és csapadék­­mennyiség lehet, hogy normális szinten van, de a helytelen időzítés és a hirtelen változás a nedvességi és hőmérsékleti viszonyok terén min­den évben veszélyt jelent a növény­­termesztésre. A pusztító időjárás szempontjából a 2017 és 2021 kö­zötti időszakot tekintve a 2021-es évet értékeljük a legrosszabbnak. A kevés téli csapadékot és a gyakran hirtelen lezúduló esőt a vegetációs időszakban a talaj nem képes fel­szívni, a növények pedig nem tudják hatékonyan felhasználni. Az időjá­rási viszonyokra való tekintettel az SPPK ebben az évben is figyelem­mel követi a fagyok, viharok, erős esőzések, valamint a nagy száraz­ság, illetve a túlszaporodott pockok és vadak okozta károkat. A klimatológusok szerint a szá­razság és az intenzív esőzések egy­re inkább az életünk részévé vál­nak. Milyen hatással lesz ez a gya­korlatban a gazdák mindennapi munkájára? A gazdáink ezt a tényt tudatosít­ják, mint ahogy azt is, hogy alkal­mazkodniuk kell. Az állam támoga­tása - megfelelően beállított felté­telek - nélkül azonban ez nem fog menni. Az éghajlatváltozás az egész év során érezteti a hatását: a tavaszi fagyok idején, amikor a termesztők próbálják megvédeni a virágzó fá­kat, nyáron, amikor a rendkívüli hőség és szárazság például a gabo­na túl korai beéréséhez vezet, és en­nek következtében megég, ami mi­att a malmok kevesebb lisztet tud­line biztosítás iránt, és ezt a trendet tükrözi a megkötött szerződések aránya is. Az új szerződés mellett a biztosítási összeg emelését is sokan fontolóra veszik, mivel az eredeti összeg gyakran nem felel meg a biz­tosított vagyon aktuális értékének” - mondta el lapunknak Lucia Stmad Muthová, az Allianz - Szlovák Biz­tosító kommunikációs igazgatója. „Bár a tornádó hazánkban nem túl gyakori jelenség, ha mégis lecsap, akkor a szélviharhoz, jégesőhöz, ár­vízhez és egyéb természeti jelenség­hez hasonlóan, a vagyonbiztosítás keretem belül az alapvető kockáza­tok közé tartozik, így az általa oko­zott károkat téríti a biztosító” - tette hozzá Katarina Kukurová, a Gene­rali szóvivője. A beázás és az árvíz gyakran előfordul Dél-Szlovákiában is, Kukurová ezért azt j avasolja, hogy az átfogó biztosítás mellett doni­nak belőle előállítani, vagy végül csak az állatok etetésére használha­tó fel. Az özönvízszerű esőzések el­árasztják a szántóföldeket és a nö­vényeket, tavaly ősszel a nagy mennyiségű hirtelen lezúduló csa­padék miatt lelassult az őszi beta­karítás (kukorica, napraforgó, cu­korrépa), és megnehezítette az őszi gabonafélék elvetését. Néhány te­rület ezért nem lett bevetve. A hő­ség miatt szenvednek az állatok is, amelyeknek több árnyékra és vízre van szükségük. Az istállók hűtve vannak. Nagyobb a veszélye a ga­­bonafelgyulladásnak is. Fennáll a veszélye annak, hogy az éghajlatváltozás miatt egyes növények termesztésével felhagy­nak Szlovákiában? Azt nem hiszem, de nagyobb te­rületen kell biztosítani az öntözést. Jelenleg elméletileg körülbelül 60 ezer - de valójában talán ennél is ke­vesebb - hektárnyi föld van öntözés alatt. A múltban ez 320 ezer hektár is volt, a 22 500 hektár cukorrépá­nak most csak a 10%-a van öntözve, miközben egyébként is érzékeny a vízhiányra. Már ma is látjuk, hogy síink, tehát fontos, hogy párhuzamo­san háztartás- és ingatlanbiztosítás­sal is rendelkezzünk. „Ne felejtsük el bebiztosítani a melléképületeket és a bennük található tárgyakat, a ga­rázst, a gazdasági épületeket vagy például a medencét is” - figyelmez­tet a szóvivő. Mi a különbség a háztartás- és in­gatlanbiztosítás között? Muthová ezt egy egyszerű példa segítségével mutatja be: „Mindent, ami az épület része, és hozzá tartozik, azt az in­gatlanbiztosítás fedezi. Minden olyan dolog, ami kipotyogna, ha fej­re állítanánk az épületet, a háztartás­biztosítás körébe tartozik”. Kukuro­vá hozzátette, ez a két típusú bizto­sítás kölcsönösen kiegészíti egy­mást. „Az elemi csapás nem válo­gat, hogy csak az épületet, vagy pe­dig a benne található tárgyakat teszi tönkre. Általában kárt tesz az ingat­egyes növények termesztése az északi régiókba tolódik. A füge a kertünk részévé vált az ország délen fekvő területein. A gyakorlati ta­pasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy a melegkedvelő növényeket ma már olyan helyeken is termesztik, ahol korábban a hidegebb éghajlat miatt ez nem volt lehetséges. Válto­zásokat figyelhetünk meg a növé­nyek vízháztartásával kapcsolatban is. Például, aki burgonyatermesz­téssel foglalkozik, és a lehető leg­nagyobb terméshozamot szeretné elérni, annak olyan területen kell krumplit termesztenie, ahol a nö­vény rá tud kapcsolódni a vízforrás­ra. Szlovákiában eredetileg főként északon termesztettek burgonyát, de ma már a krumpliföldek elterjedtek Dél-Szlovákiában, olyan területe­ken, ahol biztosítva van az öntözés. Itt tevékenykednek a nagytermelők, akik tisztességes termést tudnak produkálni az öntözésnek köszön­hetően. Manapság, az éghajlatválto­zás idején, rendes burgonyatermést intenzív öntözés nélkül nem lehet elérni, az esőre hagyatkozni ugyanis rendkívül kockázatos. lanban és a berendezési tárgyakban egyaránt” - fűzte hozzá. „A becslések szerint Szlovákiában az ingatlanok 38%-a van biztosítva, ez azt jelenti, körülbelül minden har­madik. A természetvédelmi csapá­sokat követően a médiában gyakran találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy nem volt biztosítva az érintet­tek vagyona. A biztosítás az egyet­len módja, hogy az ilyen kiszámít­hatatlan helyzetben gondoskodjunk a vagyonúnkról, főként, ha nem ren­delkezünk anyagi tartalékkal, amelyből fel tudnánk újítani, Vagy tudnánk helyette újat venni” - osz­totta meg lapunkkal Muthová. A gyakorlatban sokszor gondot jelent az is, ha az emberek nem tudatosít­ják, hogy például a felújításnak kö­szönhetően magasabb lesz az ingat­lan értéke, és ezért a biztosított összeget is javasolt megemelni. „Ha A mezőgazdaságban hogyan le­het felkészülni a szélsőséges idő­járási viszonyokra? Mindenképp hatalmas kihívást jelent a jobb vízgazdálkodás. A szá­razság leginkább azokat a területe­ket sújtja, ahol nincs elegendő csa­padék. Kiváltképp kockázatosak azok a részek, ahol öntözőrendsze­rek segítségével nincs biztosítva a vízforrás, ezért az esőre vannak utalva. Az egyik megoldás az inten­zívebb műtrágyázás, a jelentősebb állattenyésztés. A trágya, a szerves összetevő jobban megtartja a talaj­ban a lehullott csapadékot. A here­félék, például a lucerna termesztése is hozzájárul a víz hatékonyabb fel­­használásához - a lucerna 40 méter mélyről is képes felszívni a vizet. A szakemberek azt javasolják, a földművelők olyan nemesített ve­tőmagokat használjanak, amelyek jobban bírják a hőingadozást. Egyre nagyobb az igény az ön­tözőrendszerek iránt. Ez azt je­lenti, hogy az élelmiszerek is drá­gulnak? Logikus, hogy igen. Még akkor is, ha az élelmiszer árát egyéb ténye­zők is befolyásolják, például a mi­nimálbér, az éjszakai és hétvégi já­rulék, de legújabban a járvány elleni óvintézkedések és a szigorúbb hi­giéniai előírások is. A gyártás során az energia, üzemanyag, de a csoma­golástechnika drágulása egyaránt hozzájárulhat a végtermék maga­sabb árához. Hogyan segíthetne az állam a gazdáknak? Az államnak hatalmas kihívást jelenthet a rendszerszintű intézke­dések bevezetése az úgynevezett kockázatkezelés terén. Az agrárka­mara már évek óta hangsúlyozza, hogy a kockázatkezelésnek két alappillérből kellene állnia - az egyik a biztosítás egy részének az éves állami támogatása, ezt szeren­csére meg is teszi az állam. A másik pillér a már ismert mezőgazdasági kockázati alap, amelybe egyenlő arányba fizetnének a gazdák és az állam. A kockázati alap egyelőre hiányzik. ezt nem teszik meg, előfordulhat, hogy a káresemény esetén a kártérí­tés nem lesz elég az ugyanolyan komfortos lakhatás biztosításával járó költségek fedezésére. Az ügy­feleknek azt javasoljuk, rendszere­sen, ideális esetben ötévente vizs­gálják felül a megállapodást” - tájé­koztatott Kukurová, majd hozzátet­te, egyéb tényezők is szerepet játsza­nak abban, hogy a kártérítési összeg­gel nem minden esetben lehet fedez­ni az ingatlan újjáépítésével járó költségeket. Ennek szerinte tipikus példája az építőipari anyagok árának idei növekedése. Mindemellett, a szerződés kora sem elhanyagolható tényező, hiszen figyelembe kell ven­ni az inflációt, a munkadíj, illetve az áru drágulását. „10 évvel ezelőtt egy beázott pince helyreállítására keve­sebb pénzre volt szükség” - konsta­tálja a Generali munkatársa. meg spórolni a lakásbiztosításon A szárazság okozta károk csak 2017-ben elérték a 40 millió eurót. Míg Szlo­vákiában korábban 320 ezer hektárnyi termőföldet öntöztek rendszeresen, jelenleg ez a 60 ezer hektárt sem éri el. (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents