Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-24 / 169. szám
www.ujszo.com I 2021. július 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Homokra épülő identitás A jövő abból lesz, amit LAMPL ZSUZSANNA V isszatérő tapasztalatom, hogy a homokozó társadalomtudományi kutatótér. Legutóbb annak voltam részt vevő megfigyelője, hogy egy anya nagyon rossz angol kiejtéssel utasítgatta kisfiát, hogyan ásson mélyebbre, a vizes homokig. Lett volna néhány kíváncsi kérdésem, de inkább az unokámra koncentráltam, beleértve, hogy magyarul beszéltem vele. Bezzeg a nő nemsokára feltette a már sokaktól hallott kérdést, hogy tud-e a gyerek, mármint az unokám, szlovákul. Mellesleg színtiszta szlovák nyelven szólalt meg, vagyis szertefoszlott az eredendő feltevésem, mely szerint ő biztosan külföldi, aki szlovákul nem tud, a saját nyelvén meg valami oknál fogva nem akar beszélni a gyermekével, ezért tapasztja rá ezt a rémségesen beszélt angolját. Még nem tud szlovákul, válaszolma teszünk vagy nem tam rutinosan. Hogyan lehet az? Úgy, hogy magyarok vagyunk és magyarul beszélünk vele. S visszakérdezek: és a maga kisfia tud? O még egyáltalán nem beszél, de biztosan fog tudni, mert az apja szlovákul szól hozzá. Egyébként konfliktus van közöttük amiatt, hogy ő angolul beszél a gyerekkel, mert a párja szerint nem tud jól angolul, és a gyerek - ha megtanul tőle egyáltalán, ezt a párja kétli - ezt a rossz angolt fogja megtanulni. De az is több, mint a semmi, érvel az anya. S mint már korábban több szülő, nálamnál akár harminc évvel fiatalabb is, veszi a bátorságot, vagy inkább a szemtelenséget, és kioktat, hogy az lenne a helyes, ha mi is nemcsak magyarul, hanem szlovákul is beszélnénk az unokámmal. Nem tudom, ilyenkor honnan költözik belém az a megátalkodott erő, amely meggátol abban, hogy ne borítsak egy kanna homokot a másik fél fejére. Ignorálom, amit mond és megkérdezem azt, ami ténylegesen érdekel, hogy szlovák létére, miért beszél angolul a gyerekkel. Azért, mert számára fontos, hogy tudjon angolul. Angolul tudni manapság teszünk fontosabb, mint szlovákul tudni, mondja. De ha magának ennyire nem fontos a szlovák anyanyelve, akkor azt miért hiányolja, hogy az én unokám sem tud szlovákul, kérdezem. Akkor miért nem azt mondta, hogy a magyaron kívül beszéljünk vele mi is angolul? Hadd legyen az, hogy itt, Közép-Kelet-Európa egyik kicsi, de geopolitikai szempontból stratégiai fontosságú homokozójában szlovák és magyar kisgyerek felejtse el a közvetlen ősei nyelvét és gagyogjon jól vagy rosszul, de globalizáltan, vagyis angolul, nem igaz?! Hát, lehet, hogy ez a jövő, válaszolja. Szinte beleborzongok a hangjából áradó közömbösségbe. Pedig a jövő nem egy véletlenül erre repülő madár, ami csak úgy leszáll a póznánkra. A jövő abból lesz, amit ma teszünk vagy nem teszünk. Manapság sok magyar és szlovák mintha ódzkodna attól, hogy ragaszkodjon a saját nemzetiségéhez. Mintha ez szégyen lenne. Miközben a nagy példakép, az US A polgárai köztudottan büszkék arra, hogy amerikaiak. Akkor velünk mi a baj? Miért építünk homokra? (Lubomír Kotrha) A Pegasus célpontja volt az Orbán-kormány korábbi államtitkára Aszódi Attila nem akart nyilatkozni az ügyben, a telefonját már leadta, nem tudták elkérni, hogy ellenőrizzék. A paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár, Aszódi Attila neve is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus kémprogrammal, írja a Direkt36 a programot fejlesztő NSO izraeli cég kiszivárgott listája alapján. Mint írják: Aszódi Attila, még a kormány tagjaként, 2018 végén lett célpont, ekkoriban felettesével, Süli Jánossal folyamatos konfliktusban állt azért, mert műszaki okokra hivatkozva nem akarta hagyni, hogy lazítsanak a Paks II. projekt menetrendjén. A volt államtitkárt hivatalos kormányzati telefonján vették célba, ám a készüléket le kellett adnia menesztése után, 2019 januárjában. Aszódi Attila 2017 óta töltötte be a tisztséget. A Direkt36 emlékeztet, hogy a kiszivárgott adatok nem feltétlenül jelentik azt, hogy be is vetették a kémprogramot a célszemélyek ellen, de számos esetben, köztük több magyarországi célpontnál is, bebizonyította a telefonok utólagos vizsgálata, hogy valóban behatoltak a Pegasusszal a készülékekbe. Aszódi a Direkt36 megkeresésére elmondta, nem akar nyilatkozni az ügyben, és mivel már nincs a birtokában a telefon, nem tudták elkérni tőle, hogy megvizsgáltassák. A volt államtitkár egyébként nem az első magyar kormányzati tisztviselő, akiről kiderül, hogy kiválasztották a kémprogram célpontjának, hiszen a listában ott volt Weingartner Balázs is, aki célponttá válásakor az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára volt. (24 hu) Vészhelyzet GRENDELÁGOTA E lindultam szép hazámból - énekelhetik most sokan, hiszen útra lehet kelni, vár a tenger, csábító ajánlatokkal csalogat Horvátország. Olcsó a szállás, hűvös a tenger, talán még viharok sem dúlnak arrafelé, mint itthon. Mindenki, bocsánat, majdnem mindenki pakol, hogy kiszabaduljon a bezártságból, amit egyesek már rabságnak éreznek, elsősorban azok, természetesen, akik azt gondolják, kísérleti nyulak, s csupán azért kínálják az oltást - ingyen és bérmentve -, hogy egyes cégek jól meggazdagodjanak, ebből egyes pártok is hasznot húzzanak. S mivel most nem a Smer mutatja az irányt, hogy merre van az arra, a Hlas is inkább dübörög, úgy tesz, mintha észt osztogatna, közben csak terelgeti a választók nyáját a kórházak Covid-osztálya felé, hergeli a népet, hogy az oltásnál veszélyesebb dolog nincs, fölér egy fejlövéssel, csak valamivel hosszabb az agónia. Nem elég némaságba burkolózni annak, aki oltásellenes. Szó nélkül megfertőzik egymást, sőt, igen, azokat is, akik már megkapták a vakcinát. Ez utóbbiaknál a betegség lefolyása enyhébb, nem kell lélegeztetőgép, kórház, orvosi segítség, mégis belénk fészkelődhet a vírus. Holott nem kérünk belőle, jól megvagyunk nélküle. „Azt gondolni, hogy fél óra google-izés után többet tudunk a koronavírusról, mint a húszéves tapasztalattal rendelkező szakértők, naivitás és arrogancia. És a politikusok részéről gyerekes, csak azt bizonyítja, hogy rövidlátók, ha azt gondolják, mi több, telekürtölik vele a világot, hogy a védőoltás fölösleges, mert újra népszerűek szeretnének lenni, az élet ellen támadás a világjárvány elleni küzdelemre szánt pénzt blokkolni, mert sértve érezzük magunkat. Igen, mindannyian kimerültünk a koronától, a korlátozásoktól és a rossz hírektől. De a valóság tagadása nem változtat ezen” - írta pénteken Michal Simecka európai parlamenti képviselő a közösségi médiában. így reagált a parlament előtt dühöngő csőcselék tüntetésére, holott az agresszió, a parlament ostroma sem megoldás... O is lehetne populista, vágyhatna miniszterelnöki bársonyszékre, befolyásolhatná azokat, akik nem a józan észnek, a tudósok, az orvosok érveinek hisznek. Panaszkodunk, hogy megszűnt egy csomó munkahely, hogy a kormány kevés pénzzel támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a turistákból, a vendégekből élnek. Mégis: amit ingyen adnak, amiért nem kell fizetni, az nem kell. Az oltás nem kell, mert ingyen van. A Covidért fizethetünk. Az életünkkel. FIGYELŐ 2002 - legsúlyosabb katasztrófa A 2002-es németországi áradás volt az anyagi károkat tekintve Európa eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófája az elmúlt 50 évben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint. A folyók, különösen az Elba áradása mintegy 14 milliárd eurónyi kárt okozott - közölte pénteken a szervezet Genfben. Az elemzéshez 1970 és 2019 között gyűjtött adatokat vizsgáltak meg. Világszerte az aszályok és viharok követelték a legtöbb emberéletet az elmúlt 50 évben: az aszályok következtében 650 ezren, a viharok miatt 580 ezren haltak meg. Ezt követik az áradások és a szélsőséges hőmérsékletek, ezek miatt 60 ezerrel nőtt a halottak száma. Az anyagi károkat tekintve a viharok a legsúlyosabb következményekkel járó természeti katasztrófák: 440 milliárd eurós kárt okoztak. Az áradások 100 milliárd eurós kárral jártak. A klímaváltozás súlyosbította a helyzetet - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára. Példaként említette a legutóbb Észak-Amerikában tapasztalt szélsőségesen magas hőmérsékleteket, a Németországban és a környező országokban pusztító áradásokat. „A heves esőzésekkel járó időszakok egyre gyakrabbanjelzik a klímaváltozást. Miközben egyre melegebb a légkör, egyre több nedvességet köt meg, a viharok során több eső esik és növekszik az áradások kockázata” - fejtette ki a szakértő. _ (MTI) Párizs aggódik a népszavazás miatt Franciaország aggódik a magyar gyermekvédelmi törvényről kiírt népszavazás kapcsán a témák összemosása és „hangszerelése” miatt - jelentette ki Clément Beaune, az európai uniós ügyekért felelős francia államtitkár pénteken. „Aggódom a június közepén elfogadott magyar törvényt miatt, amelyről népszavazás lesz, amely viszont nem egészen erről a törvényről szól” - mondta a politikus a szlovéniai Brdo várában uniós kollégáival folytatott informális találkozón. Úgy vélekedett, hogy az uniós partnerek által is bírált törvényről szóló népszavazás „hangszerelése” és a dolgok összemosása „káros és problematikus az EU-n belül”. A szlovéniai találkozó egyik vitatémája, hogy az EU mennyire ellenálló a kihívásokkal és válságokkal szemben, és erre utalva Clément Beaune kijelentette: „Az ellenálló képesség azt jelenti, hogy meg tudjuk védeni közösen értékeinket, amelyeket néha az EU-n belül is támadnak. Semmit sem szabad feladnunk ezekben a kérdésekben.” (MTI)
