Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-23 / 168. szám

4 RÉGIÓ 2021. július 23. lwww.ujszo.com Vizsgálat indult a kisfiú halála miatt a fürdőben ÖSSZEFOGLALÓ DUNASZERDAHELY Hiába próbálták újraéleszteni a fürdő alkalmazottai azt a balesetet szenvedett kisfiút, aki a hónap ele­jén egy szerencsétlen medencébe ugrást követően megsérült és a kór­házban elhunyt. Az eset miatt vizs­gálat indult. A Paraméter hírportál tájékozta­tott arról, hogy életét vesztette egy 13 éves fiú, aki a hónap elején sú­lyos sérülést szenvedett a duna­­szerdahelyi fürdőben. Somogyi Gábor, a fürdő igazgatója lapunk­nak elmondta, hogy a fiú ott ugrott be a medencébe, ahol mindössze 1 méter mély volt a víz, ennek kö­vetkeztében elmozdult és eltörött a csigolyája. „Mi mindent megtet­tünk. A munkatársaink feladata, hogy stabilizálják a helyzetet, amíg nem érkezik szakavatott segítség. Próbálták újraéleszteni a fiút, azon­nal mentőt hívtunk, ami 10 percen belül kiért, stabil állapotban vitték el helikopterrel Pozsonyba, ahol gé­pekkel tartották életben, de már nem tért magához” - mondta a szomorú esetről Somogyi Gábor. Az egyik kamera rögzítette az esetet, a für­dőben vizsgálat indult, a rendőrség munkatársai beszéltek a tanúkkal és a helyszínen lévő alkalmazottak­kal, úszómesterekkel. A szerencsétlen eset kapcsán so­kan teszik fel a kérdést, hogy ho­gyan lehetett volna megelőzni a bajt, van-e elegendő úszómester a medencék körül. Az igazgató le­szögezte, hogy kötelességük gon­doskodni a megfelelő számú úszó­mesterről. Ok folyamatosan figyel­nek és rendre intik a vendégeket, amikor kihágást látnak. „Az úszó­mester azért van ott, hogy felügyel­jen, a legfontosabb feladata a pre­venció, hogy felhívja a figyelmet arra, ne ugráljunk a medencébe ott, ahol nem szabad, de preventív nem tud fütyülni. Ez nem egyszerű fel­adat, az emberek sokszor kevésbé fegyelmezettek, és addig, amíg ko­moly baj nem történik, nem akaiják elhinni, hogy ennek valós veszélye van”-zárta Somogyi Gábor, (béva) Az úszómesterek feladata a megelőzés, de ez nem egyszerű feladat, a ven­dégek sokszor kevésbé hallgatnak a füttyszóra (A szerző archív felvétele) AJÁNLÓ Július 24. (szombat) Komárom-18.00: aKomáromi Kamarazenekar Vivalditól napja­inkig című koncertje. Vivaldi, Händel, Beethoven, Elgar és má­sok művei hangoznak el az evan­gélikus templomban, Ervin Romano Fulmek karnagy vezényletével. A koncertre in­gyenes a belépés. Baka Község képviselőtestülete főellenőr-választást hirdet Baka Község főellenőri tisztségének betöltésére, amelyre 2021.09.02-án kerül sor. A jelölteknek írásbeli jelentkezésüket, illetve a vonatkozó iratokat 2021.08.19-éig lepecsételt borítékban kell eljuttatniuk a következő címre: Obecny úrad Baka, Baka é. 262, 930 04 A borítékon tüntessék fel „Baka Község főellenőrének megválasztása - Nem felbontandó!" A„Főellenőr-választás meghirdetése Baka Községben" felhívás teljes szövege a www.obecbaka.sk honlapon érhető el. Obecné zastupitefstvo v Bake vyhlasuje volbu hlavného kontroléra obce Baka, ktorá sa uskutocní dna 02.09.2021. Kandidáti svoju písomnú prihlásku spolu s pozadovanymi dokladmi musia dorucif v zapecatenej obálke najneskőr do 19.08.2021 na adresu: Obecny úrad Baka, Baka í. 262, 930 04 Zn.: „Prihláska kandidáta nafunkciu hlavného kontrolóra obce Baka - NeotváratV Cely text„Vyhlásenia volby hlavného kontrolóra obce Baka" nájdete na internetovej stránke www.obecbaka.sk . DP210426 Az önkormányzatokra hárítják az oltástoborzást SZÁZ ILDIKÓ Életszerűbbé szeretné tenni az oltási stratégiát és elnyerni a lakosok bizalmát, ezért szoro­sabb együttműködésre kérte fel az önkormányzatokat az egészségügyi tárca. Az érsek­újvári és a párkányi régió pol­gármestereivel találkozott Ka­mii Száz, a minisztérium államtitkára és Ildikó Kukan­­ová, a válságkezelő részleg igazgatója, valamint Rudolf Hlavács, az Érsekújvári Munka-, Szociális- és Család­ügyi Hivatal igazgatója. Az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet nagytermében tartott munkaértekezleten részt vett Karol Hajnovic kórházigazgató, aki fel­ajánlotta segítségét az önkormányza­toknak. Az önkormányzati képvise­lők nehezményezték, hogy nincsenek adataik az oltottság arányáról, nem tudják, kiket és hogyan kellene meg­szólítaniuk a lakóhelyükön. Csökkenő oltási kedv „Mobil oltóegységek indításával, a körzeti orvosok bevonásával ten­nénk gördülékenyebbé az oltási fo­lyamatot. Reményeim szerint a mai találkozó hozzájárul ahhoz, hogy szorosabbá, rugalmasabbá váljon az együttműködés a polgármesterek­kel”-hangsúlyozta Kamii Száz azon a sajtótájékoztatóan, mely előtt el­látogatott a kórház oltóközpontjába. „Az utóbbi időben legalább harminc százalékkal csökkent az oltási kedv az előző, tavaszi időszakhoz viszo­nyítva. Korábban naponta hatszáz, mostanság százötven lakost oltunk naponta. Ezért szeretnénk, ha a pol­gármesterek segítenének, együtt­működnének velünk. Egészségügyi és adminisztratív dolgozókat kül­dünk, logisztikai megoldásokat aján­lunk, hogy minél többen kapják meg a védőoltást” - mondta Karol Hajnovic. A polgármesteri találko­zón Kamii Száz hangsúlyozta, hogy már a harmadik hullám kezdetén ál­lunk. Az államtitkár elmondása sze­rint rendkívül fontos regionális szin­ten foglalkozni az oltással. Azokban a régiókban, ahol alacsony lesz az ol­­tottsági arány, nagyobb veszélybe kerülhetnek a lakosok, és több meg­szorító intézkedés várható. Karol Hajnovic kórházigazgató, a Covid­­részleg vezetője elmondta, ha ko­moly méreteket ölt a következő koronavírus-hullám, félő, hogy az egész régió betegellátását felvállaló kórházban ismét infekciós zónát kell nyitni, amely elnyeli az egészségügyi dolgozók egy részét, és nem jut meg­felelőtérmás betegek kezelésére. „Ha a múlt télhez hasonlóan kétszáz fer­tőző beteg egészségügyi ellátását kell felvállalnunk, ez hatással lesz más betegekre is” - mondta Hajnovic. Kampányarcok kellenek A találkozón elhangzott, hogy saj­nálatos módon ötven-hetven éves emberek foglalkoznak ma azzal, hogy terméketlenek lesznek-e az oltást kö­vetően. Szó volt arról is, hogy rend­kívül nehéz az idős lakosokat meg­szólítani elektronikus formában, vagy üzenetet hagyni nekik a község hon­lapján. Helyi ismert és elismert sze­mélyiségeknek, például önkormány­zati képviselőknek, orvosoknak, egyházi személyeknek kellene be­szélniük a lakosokkal, és meggyőzni őket arról, hogy az oltás védettséget, biztonságot és nagyobb szabadságot nyújt. Az országos adatok alapján az ötven és hatvan felettiek maradnak távol az oltóközpontoktól. Járásokon belül is nagy a különbség, vannak ré­giók, ahol 26, és akadnak, ahol 65 százalékos a beoltottság aránya. Ez nem a kampányról szól, hanem a he­lyi lakosok hozzáállásáról. Üzletköz­pontokban szeretnének oltani előze­tes regisztráció nélkül, és további he­lyeket, központokat keresni, ahol meg tudják szólítani a lakosokat. Alena Tamaskovicová, a kórház igazgató­­helyettese elmondta, 1700-1800 sze­mélyt tudnak beoltani a nagykapaci­tású oltóközpontban, ahová váiják a régióbeli lakosokat, és vállalnak ki­szállásokat is. Oltás a munkahivatalban Rudolf Hlavács, az Érsekújvá­ri Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal igazgatója elmondta, rájöttek arra, hogyan segíthetnének. „A mun­kahivatal aktivitásaival párhuzamo­san mobilizálni tudjuk az ügyfelein­ket és mobil oltóközpontot nyitunk, ahová nem kell előzetesen regisztrál­niuk a lakosoknak. Az oltási stratégia ilyen módon történő támogatásával meg tudjuk óvni a munkatársainkat és a klienseinket egyaránt. Ha legalább a munkahivatalba látogatók egy ré­szét sikerül ilyen módon megszólíta­nunk az érsekújvári és a vágsellyei régióból, máris segítenénk” - hang­súlyozta Hlavács. Felszólaló polgármesterek Farkas Iván, Muzsla polgármeste­re felszólalásában elmondta, több alapvető hiba történt, amelyek közül egyet szeretne kiemelni. „Polgár­­mesterként és megyei képviselőként is részt vettem a párkányi oltóköz­pont megnyitásánál, ám időközben az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja alapvető módon változta­tott az oltásra küldöttek stratégiáján. A párkányi térség lakosait Érsekúj­várba vagy Nyitrára küldte, és ellen­kezőleg, Érsekújvárból, Nyitráról és a nagysurányi régióból Párkányba irányította. A lakosok nem értették, miért kell utazniuk, ha itt helyben is van oltóközpont, ezt elsősorban az egészségügyi, mozgásszervi pana­szoktól szenvedők nehezményez­ték, és nagyon nehéz lesz ismételten visszanyerni a bizalmukat! Azt mondhatják, mentek volna beoltatni magukat, de az állam ellehetetlení­tette számukra, hogy ezt a lakhelyük közelében tegyék. Nem kizárt, hogy ma már legalább ötezer személlyel többen kaphattak volna védőoltást a párkányi térségben” - mondta Far­kas Iván. Kamii Száz azt válaszolta, hogy jóval több olyan panasz érke­zett hozzájuk, hogy a lakóhelyük közelében lévő oltóközpontokban túl hosszú a várakozási idő, és te­gyék lehetővé számukra, hogy akár távolabb is, de hamarabb kapják meg a védőoltást. Eugen Szabó, Párkány polgármestere egyetértett az előtte felszólaló Farkas Ivánnal, és el­mondta, ezen a hétvégén nem lesz nyitva a párkányi oltóközpont, mert nincsenek jelentkezők. Nehezmé­nyezte továbbá, hogy nincs áttekin­tésük arról, milyen az oltottság ará­nya a városukban. Arra kérte az il­letékeseket, juttassák el hozzájuk az adatokat. Szabó ugyancsak hangsú­lyozta, nehéz lesz visszaszerezni az emberek bizalmát, ha korábban nem volt lehetőségük beoltatni magukat a lakóhelyük közelében, holott meg­tették volna. Ivan Solár, Óhaj pol­gármestere a vitában elmondta, rendkívül önfeláldozó körzeti orvo­suk van, védőruhában sorra járta a fertőzötteket, egyetlen beteg előtt sem zárta be az ajtót, de nem győzné az oltással járó pluszmunkát. „Van valamilyen propagációs anyaga az egészségügyi minisztériumnak, amit feltehetnénk a honlapunkra? Hir­dessük naponta a hangosbemondó­ban? Kopogtassunk minden ajtón?” - kérdezte Solár. Az illetékesek arra kérték a polgármestereket, vegyék fel a kapcsolatot a lakosokkal, győz­zék meg őket az oltás szükségessé­géről, találják meg ennek a legmeg­felelőbb módját. Klein Ottokár Ér­sekújvár polgármestereként és a ZMOS érsekújvári regionális elnö­keként szólalt fel. „Ebben a terem­ben azok a polgármesterek ülnek, akik nélkül az állam vezetése soha nem győzte volna a koronavírus­fertőzés első és második hullámával kapcsolatos intézkedéseket, teszte­lési folyamatokat. Az önkormány­zatok az elején még azt sem tudták, mennyi pénzükbe kerül mindez, mégis megtették az önkéntesek csa­pataival, és óriási köszönet jár nekik ezért. Nyitra megye képviselőjeként más kollégákkal együtt jelentős eredménynek tartom, hogy Érsekúj­várban, Párkányban és más váro­sokban is megnyithattuk az oltóköz­pontokat, holott csak a második ja­vaslatomra sikerült. Jelenleg a nagykapacitású oltóközpontokban oltunk, de készek vagyunk a hivata­lokban is oltani a lakosokat. De ki fogja ezt kifizetni? Mindent maguk­ra kell vállalni az önkormányzatok­nak? Tájékoztassanak bennünket az oltottsági arányokról a városaink­ban, falvainkban” - mondta Klein Ottokár. Komoly vitát kavart, hogy adatvédelmi okok miatt nem tudhat­ják meg a városok és községek kép­viselői, konkrétan kik kaptak már védőoltást. Ha nincsenek ezen ada­tok birtokában, akkor hogyan vé­gezzenek oltási kampányt? Milyen célközönséggel? Kórházi helyzet „Az Érsekújvári Oktató Kórház és Rendelőintézet idén január 7-én nyi­totta meg az oltóközpontját, ahol el­sőként Anna Mikovicová, a mikro­biológiai osztály főorvosa kapott vé­dőoltást. Az első napokban és hetek­ben hosszú sorokban álltak a kórházi alkalmazottak, a mai napig az intéz­mény 1431 alkalmazottja közül 1081 kapott védőoltást, ami 75,54 száza­lékos oltottsági arányt jelent” - tájé­koztatott Ján Bacek kórházi szóvivő. A 260 orvos közül 225 kapott védő­oltást, a 643 egészségügyi nővér kö­zül 471-en. A kórházi oltóközpont megnyitása óta az oltást végző egészségügyi dolgozók az érsekúj­vári és a közeli régiók szociális in­tézményeibe is kiszállnak rendszere­sen. Nyitra megye önkormányzatá­val együttműködve idén május 22-én nyitották meg a császári-királyi lo­vardában a nagykapacitású oltóköz­pontot, ahol eddig 75 179 lakos ka­pott védőoltást.

Next

/
Thumbnails
Contents