Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-22 / 167. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 6 I RÖVIDEN Őrizetbe vettók Trump bizalmasát Washington. Őrizetbe vették Thomas Barrackot, Donald Trump volt amerikai elnök beiktatási alapjának kezelőjét törvénytelen külföldi lobbizás és az igazságszolgáltatás akadályozása vádjával. Barrackot azzal vádolják, hogy törvénytelen módon lobbizott az USA-ban az Egyesült Arab Emírségek érdekeiért. Azzal is gyanúsítják, hogy 2019. június 20-án hazudott a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) ügynökeinek, amikor meghallgatták az arab országgal folytatott üzleteiről. A 74 éves férfi Trump régi szövetségese. (MTI) Őrizetbe vették a kínai főszerkesztőt Hongkong. Őrizetbe vették a júniusban megszűnt, hongkongi Apple Daily című lap vezető főszerkesztőjét, a múlt hónapban kezdődött rendőrségi akció részeként immár az egykori lap nyolc, vezető munkatársát állították elő. A 26 éven át működő, bulvárhíreket és politikai kommentárokat megjelentető Apple Daily júniusban szűnt meg, miután a hongkongi rendőrség nemzetbiztonságért felelős egysége június 17-én meglepetésszerű akció keretében a lap öt munkatársát vette őrizetbe. (MTI) Elengedték őket az emberrablók Lagos. Összesen száz ember, köztük szoptatós anyák és kiskorúak szabadultak ki több mint 40 nap után emberrablók fogságából Nigériában. Nigériában rendszeresek a tömeges emberrablások. Ehhez folyamodnak a térségben aktív iszlamista terroristák is, akik lányokat és nőket kényszerítenek arra, hogy dzsihádistákkal házasodjanak össze, vagy öngyilkos merényleteket kövessenek el. (MTI) 2021. július 22. I www.ujszo.com Orbán, a gyermekvédő Budapest. Gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez a kormány öt kérdésben - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsúlyozta: Brüsszel megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt. Kijelentette: „A gyermekeink jövője a tét, ezért ebben a kérdésben nem engedhetünk. Amikor a hazánkra nehezedő nyomás ilyen erős, akkor csak a közös népakarat tudja megvédeni Magyarországot, ezért a kormány népszavazást kezdeményez öt kérdésben.” A kérdések: Támogatja-e Ön, hogy gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e, hogy gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e, hogy gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések? Támogatja-e, hogy gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? Támogatja-e, hogy gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg? Orbán Viktor az öt kérdés népszavazásra bocsátását azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság visszaélt hatalmával, amikor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a homoszexualitás ábrázolását tiltó törvény miatt. Viszont a bizottság nem élhetett vissza a hatalmával, hiszen pontosan erre van felhatalmazva: ha egy nemzeti törvényt problémásnak tekint, akkor elindítja az eljárást, meghatározott menetrend szerint egyeztet a tagállam kormányával, és ha nem sikerül kompromisszumra jutniuk, akkor az Európai Unió Bíróságához fordul, ahol mindkét fél előadhatja az érveit, és ott eldöntik, hogy a törvény sérti-e az uniós jogot. Egyébként a kérdések közül egyik sem arról szól, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított... (MTI, 444) Vilniusi polgárok ruhákkal segítik a menekülteket. A litván határőrség júliusban több mint 1500 illegális migránst tartóztatott fel a fehérorosz határon, többségük iraki állampolgár vagy olyan, aki irakinak mondja magát, de nem rendelkezik ezt igazoló okmánnyal. Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális migránsokat, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, Minszk szándékosan beengedi az illegális migránsokat Litvánia területére. Vilnius pedig azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be - többségében iraki - migránsokat. (Tasr/ap) Brüsszel szigorú bizonyítványa ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentése számos kritikát fogalmazott meg. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint kettős mérce a jogállamisági jelentés. A Magyarországról szóló uniós értékelés meglehetősen szomorú képet ad a magyar állapotokról. A 32 oldalas, száraz stílusú jelentés legerősebb mondata így hangzik: „Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében.” Problémásnak látják a bírói önrendelkezés csorbulását, a Kúria új vezetőjének kinevezését (alkotmánybíró volt korábban, másfajta ítélkezési gyakorlat nélkül), és azt is, hogy túl sok az ideiglenesen, szokásos eljáráson kívüli kinevezés a bírósági vezetők között. A korrupcióról szóló részben visszatérő elem, hogy az állam hatékonyan lép fel a kis összegű, hétköznapi korrupcióval szemben, míg a nagy ügyek legtöbbször felderítetlenek maradnak, sokszor még csak nyomozás sem indul. Amikor például az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) vizsgálatot kezd a brüsszeli pénzek gyanús felhasználása miatt egy konkrét ügyben, akkor a kormány rendes nyomozás helyett a beruházást kiveszi az EU-s keretből, visszaadják a támogatást Brüsszelnek, és befejezik inkább nemzeti pénzből. A médiatörvény is elvben jó lenne, ha betartanák, de a jelentés szerint a Médiatanács a kormány kedve szerint hoz határozatokat. A jogállamisági jelentéseket a magyar és a lengyel kormány autokrata törekvései miatt vezették be 2020-ban. A magyar kormány se a gazdasági, se a jogállamisági jelentés ajánlásait nem szokta megfogadni, és ebből eddig komoly baja nem származott, mert egyikhez se kapcsoltak közvetlen szankciókat (az eurót nem használó országoknak). Először idén látszik komoly probléma kerekedni abból, hogy a gazdasági ajánlásokat nem fogadta meg a budapesti kormány, mert erre hivatkozva nem hagyta jóvá az Európai Bizottság az újjáépítési alapból Magyarországnak járó pénz felszabadítását. Az újjáépítési alapból idén 320 milliárd forint körüli előlegre számított a magyar kormány, de ez egyelőre nem érkezhet meg, miközben a tagállamoknak több mint a fele előtt éppen ezen a héten nyílik meg az uniós kassza. Az idén másodszor kiadott jogállamisági jelentésektől a bizottság elsősorban azt várja, hogy a felvetett problémákról legalább vita kezdődjön -részben az Európai Tanács miniszteri ülésein, de leginkább az adott tagállamon belül. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottság a legfrissebbjogállamisági jelentésében a magyar esetben tüzetesen elemzett olyan témákat, amik más országok esetében akár említés szintjén sem jelentek meg. Varga úgy látja, „a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot a Bizottság”, annak ellenére, hogy a jogállamisági jelentésben egyáltalán nem említették a júniusban elfogadott, módosításokkal eltérített pedofiltörvényt. Varga ezenkívül már korábban is kijelentette, hogy a magyar kormány igenis biztosítja és védi a legalapvetőbb jogokat nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is. „A kiadott jogállamisági dokumentum is ugyanannak a hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz.” (MTI, 444, Tx) LEGYEN ÖN A 100. BLOGGER! ujblog Mi adjuk a havi 245 000 egyedi látogatót ■ ■ ■■ ONOK A TARTALMAT blog.ujszo.com
