Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-22 / 167. szám
2 I KÖZELET 2021. július 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Elnapolták az oktatási törvényt Tovább hasad a Za ludí Pozsony. A tegnapi kormányülésen Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi miniszter javaslatára váratlanul leváltották Michal Luciakot, a tárca államtitkárát. A lépés valójában Kolíková és a Za l’udí elnöke, Veronika Remisová miniszterelnök-helyettes közötti konfliktus következő epizódja. Luciák leváltása mögött ugyanis az áll, hogy az immáron exállamtitkár Kolíková párton belüli konfliktusában az igazságügyi miniszter oldalán áll, a tárcától való menesztésével pedig visszaülhet a törvényhozásba. A Za l’udí mindössze tízfos ffakciój ában így már hat olyan képviselő lesz, aki Kolíkovát támogatja. Luciák ugyanis a Remisovát támogató Viera Lescákovát üti ki a parlamentből. A tegnapi kormányülés után Kolíková nem rejtette véka alá, hogy ez tisztán politikai lépés volt. Remisová mellett immáron csak két parlamenti képviselő, Miriam Suteková és Alexandra Pivková tart ki. Juraj Seliga és Jana Zitnanská frakcióvezető önálló csoportot alkotnak, Kolíková és Remisová szárnyához sem tartoznak. A Za l’udít jelenleg még vezető Remisová élesen bírálta Kolíkovát, hogy a konfliktusba a párt kormánypozícióit is belekeveri. A legkisebb kormánypárt két vezető személyisége között azért alakult ki konfliktus, mert Kolíková át szeretné venni a Za l’udí irányítását. (Dennlk N, TASR, czg) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A kormány tegnap, egy formai hiba miatt nem fogadta el az oktatási törvény módosítását, amely meghatározná majd a nemzetiségi iskola fogalmát is. A jogszabályról egyébként a koalícióban megszületett a megállapodás. A tegnapi kormányülésre ugyan beterjesztették, de aztán a nap folyamán visszavonták az oktatási törvény és további kettő, az iskolarendszert érintő jogszabály módosító javaslatát. így egyelőre nem fogadták el azt a változtatást, amely az ország történetében először bevezetné a nemzetiségi oktatás fogalmát. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter kérdésünkre elmondta, az egyik javaslatban egy jogalkotástechnikai problémát találtak, és mivel a három törvénymódosítás egymásra épül, ezért visszavonták azokat. A következő kormányülés augusztus végén várható, a törvénytervezet-csomag valószínűleg akkor kerül újra a kabinet elé. Kisebbségi oktatás A tárcának a témáért felelős új államtitkára, Svetlana Síthová elmondta, a koalícióban egyezség van a jogszabály-módosítást illetően, „Az ország történetében először kerül sor arra, hogy a nemzetiségi iskolarendszer és az inkluzív nevelés definícióját az oktatási törvényben határozzák meg” - mondta. Az államtitkár szerint a nemzetiségi oktatás kategóriájába fog tartozni a Gröhling elmondta, egy technikai probléma miatt csak augusztusban szavaznak a nemzetiségi oktatásról (TASR-fotó) hozzávetőlegesen 700 magyar és a két ruszin tanítási nyelvű intézmény. „Természetesen a többi nemzetiségi kisebbséget is támogatni fogjuk”—tette hozzá. Az államtitkár szerint a törvényjavaslat másik pontján ugyanis definiálják a nemzetiségi osztályok fogalmát is. Síthová hozzátette, a jogszabály, ha elfogadják, egyfajta keretrendszert alakít ki, amelyre majd a további kisebbségi oktatásügyet érintő intézkedések épülhetnek. Az oktatási törvény módosításának további céljai között szerepel még a középiskolai felvételi rendszer hatékonyabbá tétele, a tankönyvpiac liberalizációja, de a távoktatás rendszerszintű fejlesztése is. Óvodák és építési törvény A kisebbségi oktatáson kívül a miniszter arról is beszélt, szeptembertől már kötelező lesz az ötéves gyermekek számára az óvodáztatás, ezért egy regisztrációs felületet hoztak létre a tárca honlapján, mely segítségével a nem önkormányzati, magán- vagy egyházi fenntartású óvodák az intézményhálózatba való felvételüket kérhetik. „Ahhoz, hogy az ötéves gyermekekre megkapják az állami támogatást, regisztrálniuk kell” - magyarázta a miniszter. Hozzátette, eddig csak három ilyen óvoda regisztrált, de tudnak róla, hogy sokkal több ilyen intézmény van. Síthová államtitkár pedig arról beszélt, azt szeretnék, hogy a készülő építési törvénybe bekerüljön, a lakónegyedeket létrehozó ingatlanfejlesztőket kötelezzék óvoda és alapiskola építésére. „Valamint az akadálymentesítés követelményét is kiszélesítenénk” - tette hozzá azzal, hogy a jövőben például az új építésű bérházakra is vonatkozna ez a követelmény. Jutalom jár az oltásra buzdító személyeknek Egyre több a deltás eset, de a helyzet még stabil NAGY ROLAND Pozsony. Augusztus elején útjára indul a Covid-lottó, amely során pénzt fognak kiosztani a beoltott emberek között. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter így akarja ösztönözni a lakosságot a vakcina beadatására, hiszen Szlovákia európai viszonylatban is le van maradva a lakosság átoltásában. „Inkább most fektetünk több tíz, esetleg százmillió eurót az ilyesfajta motivációba, hogy a jövőben a delta variáns okozta gazdasági károk minél kisebbek legyenek” - magyarázta a korábbi miniszterelnök. A Covid-lottón kívül azonban a pénzügyi tárca egy másik pénzjutalmat is létrehozott, mégpedig az úgynevezett közvetítői bonuszt. Ennek lényege, hogy azokat az embereket is próbálják ösztönözni, akik képesek meggyőzni másokat az oltás beadatásáról. A rendszer úgy működik, hogy a „közvetítő” regisztrál a www.bytzdravyjevyhra.sk honlapon. Ezt követően SMS-ben vagy e-mailben kap egy egyedi kódot. Az általa meggyőzött oltásra érkező személynek ezt a kódot kell felmutatni az oltóponton, így lesz jogosult a közvetítő a pénzösszegre. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy csak a teljes átoltottságért jár ajutalom, vagyis mindkét oltást be kell adatni (a Johnson&Jonhson vakcinájából természetesen elég egy adag). A két dózist október 31-ig kell felvenni. Annak érdekében, hogy az érdeklődök ne várjanak augusztusig, és minél előbb beoltassák magukat, a tárca úgy döntött, azok a személyek is jelölhetnek maguknak közvetítőt, akik július 1. és augusztus 1. között kapták meg az első dózist. Nekik azonban legkésőbb augusztus 7-ig regisztrálniuk kell a rendszerbe. Ezek a közvetítők tulajdonképpen „utólag” kapják meg a bonuszt. Itt is érvényes azonban, hogy csak a második oltás után jár ajutalom. A pénzügyminisztérium a jutalom nagyságát az alapján kategorizálta, hogy hány éves személyeket sikerül meggyőzni az oltásról. Az 50 év alattiak beoltásáért cserébe 30 euró jár. Az 50 és 60 év közötti személyek után a pénzügyi tárca 60 eurót, a 60 év felettiek után pedig 90 eurót fizet. Egy közvetítő több személyt is meggyőzhet az oltásról, így többször is igényelhető a bonusz. A tárca tájékoztatásában az szerepel, hogy egy közvetítőnek legfeljebb 50-szer fizethető ki a bonusz. Ebben az esetben is érvényesek azok a feltételek, amelyek a Covid-lottónál: a közvetítőnek legalább 18 évesnek kell lennie, és rendelkeznie kell állandó lakhellyel Szlovákia területén. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában újabb 72 szemálynél erősítették meg a delta variáns jelenlétét - tájékoztatott a Közegészségügyi Hivatal. Ennek ellenére a járványügyi adatok továbbra is stabilnak mondhatók. Pozsony. Június óta összesen 107 mintában mutatták ki a delta mutációt. Az esetek többségében importált fertőzésről van szó, vagyis a veszélyes variánst külföldön kapták el. A Közegészségügyi Hivatal tájékoztatása szerint a fertőzöttek többsége nem volt beoltva. Ez a szám az alfa variáns jelenlétéhez képest ugyan elhanyagolhatónak mondható, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a delta mutáció a gyors terjedése miatt hamar dominánssá válhat. Stabil járványhelyzet Egyelőre azonban stabilnak mondható a járványhelyzet, legalábbis így véli Matej Misík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője. Szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a legfontosabb mutatók az előző héthez képest szinte semmit sem változtak: a heti átlagos esetszám továbbra is 38, a reprodukciós szám pedig 1 és 1,1 között mozog. Enyhe csökkenés figyelhető meg a kórházban kezelt betegeknél, akiknél már megerősítették a vírus jelenlétét. A múlt héten még 57 személyt kellett benntartani a fertőzés miatt, most viszont már csak 49- et. A stabil helyzet a regionális járványtérképen is meglátszik: továbbra is zöld besorolású marad az összes járás. Szomszédos országok Misík azonban rámutatott, hogy az európai országok többségében már nem ennyire kedvező a helyzet. Ezért sem meglepő, hogy egyre több külföldről hazatérő személynél azonosítják a delta variánst. Az IZA vezetője hozzátette, a brit, a holland és a spanyol példából jól látszik, hogy milyen gyorsan tud berobbanni a járványhelyzet. A felsorolt országokban szinte pár nap alatt sokszorozódott meg a napi esetszám. Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, hogy a sok új fertőzött ellenére csak kevesen kerülnek kórházba. Misík szerint ez egyértelműen az oltásnak köszönhető. Újabb tüntetés Az egészségügyi tárca állítja, hogy a delta variáns teijedését csak a szigorú határellenőrzéssel lehet lelassítani. Az ingázók azonban továbbra is i felháborítónak tartják a jelenlegi ha; tárrezsimet, hiszen csakis a teljesen ; beoltott személyek utazhatnak szabadon, karanténkötelezettség nélkül. Az ingázók ugyan felmutathatnak egy hét napnál nem régebbi negatív PCR- teszt-eredményt is, de arról egyelőre nem egyezett meg a kormány, hogy ezekből mennyit térít meg a biztosító. Sajtóinformációk alapján úgy tűnik, hogy havi kettőt, tehát elképzelhető, hogy az ingázóknak további két tesztet saját zsebből kell majd megtéríteni. Egy PCR-teszt ára 35 és 70 euró között mozog. A felháborodott ingázók képviselői már a múlt héten is tüntettek a határrezsim ellen, tegnap pedig újabb demonstrációt szerveztek, amely során több, Csehországba, Magyaror: szágra és Ausztriába vezető határát- I kelőt is blokkoltak. Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta: nem ért egyet a tüntetők i módszerével, hiszen ez a fajta demonstráció nem vezet eredményre. : Elmondása szerint a járványügyi szakértők álláspontja az, hogy a harmadik hullám terjedését csak szigorú határellenőrzéssel lehet lassítani, így a tüntetés jelen helyzetben teljesen értelmetlen. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter is megerősítette, hogy nem terveznek változtatni a határrezsimen. (nar,TA3)
