Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-21 / 166. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2021. július 21. I www.ujszo.com Adathalászat az üzenetküldő appokban Legyen éber, és figyeljen oda az elírásokra vagy más rendellenességekre a hivatkozásokban (S hutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ A Kaspersky Internet Security for Android felhasználói által önként rendelkezésre bocsátott névtelenített adatokból kiderült, hogy mely üzenetküldő alkalmazások örvendenek a legnagyobb népszerűségnek az adathalász csalók körében. Az egyik legkártékonyabb dolog manapság az adathalászat. A 2020 decembere és 2021 májusa között észlelt kártékony hivatkozások legnagyobb hányadát a WhatsAppon keresztül küldték (84,9%), a második helyet pedig a Telegram foglalta el (5,7%). A harmadik helyre a Viber szorult 4,9%-os részesedéssel, a Hangouts részesedése pedig az egy százalékot sem érte el. A Kaspersky kutatása szerint a felhasználók közötti népszerűség tekintetében az üzenetküldő alkalmazások 2020-ban 20%-kal megelőzték a közösségi hálózatokat, és a legnépszerűbb kommunikációs eszközzé léptek elő. A felmérések eredményeiből az is kiderül, hogy az üzenetküldőket globális szinten 2,7 milliárdan használták 2020-ban, és ez a szám 2023-ra várhatóan 3,1 milliárdra nő. Ez a világ népességének csaknem 40%-a. Ma már a biztonsági szoftverek képesek megakadályozni, hogy a felhasználók megnyissák az üzenetküldő alkalmazásokban (Whats- App, Viber, Telegram, Hangouts) és SMS-ben kapott kártékony hivatkozásokat. A statisztikák szerint a WhatsAppban volt a legnagyobb számú kártékony hivatkozás, aminek részben az az oka, hogy globális viszonylatban ez a legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazás. Az ilyen jellegű üzenetek legnagyobb hányadát Oroszországban (42%), Brazíliában (17%) és Indiában (7%) észlelték. A kutatás szerint a Telegram esetében történt a legkevesebb észlelés, bár ezekre a WhatsApphoz hasonló földrajzi területeken került sor. Kártékony hivatkozásokat Oroszországban (56%), Indiában (6%) és Törökországban (4%) észleltek a legnagyobb számban. A statisztikák alapján a Viber és a Hangouts esetében jegyezték fel a legkevesebb észlelést. A két app közötti fő különbséget a regionális képviselet jelenti. A Viber esetében a legnagyobb számú észlelést főként Oroszországban (89%), valamint a FÁK-államokban (Ukrajna 5% és Fehéroroszország 2%) jegyezték fel. A Hangouts esetében az észlelések többsége az USA-ban (39%) és Franciaországban (39%) történt. A WhatsApp esetében az egy felhasználóra jutó adathalásztámadások számában Brazília (177) és India (158) járt az élen. Ugyanakkor a Viber és a Telegram vonatkozásában az orosz felhasználók lettek a listavezetők más országokhoz viszonyítva az észlelések számát tekintve (Viber: 305 észlelés, Telegram: 79 észlelés). „A statisztikákból az derül ki, hogy az azonnali üzenetküldő alkalmazásokon keresztüli adathalászat még mindig nagyon népszerű a csalók körében. Ez részben annak tudható be, hogy ezek az alkalmazások rendkívüli népszerűek a felhasználók körében, részben pedig annak, hogy az alkalmazások beépített funkciói alkalmasak a támadások kivitelezésére. Sokszor nehéz megállapítani, hogy a támadás valóban adathalászat-e, mivel a különbség mindössze egyetlen karakter vagy egy apró hiba is lehet. Az éberség és az adathalászat elleni technológiák kombinációja megbízható eszközt jelent az üzenetküldő alkalmazásokon keresztüli adathalászat elleni harcban” - fejtette ki Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója. Az alábbi egyszerű tippek segítségével csökkentheti annak kockázatát, hogy csalás áldozatául essen, és kártékony hivatkozásokat kapjon az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül: Legyen éber, és figyeljen oda az elírásokra vagy más rendellenességekre a hivatkozásokban. A csalók gyakran folyamodnak a „láncmódszerhez”, amikor is megkérnek egy felhasználót, hogy ossza meg a kártékony hivatkozást a kontaktusaival, ami így hitelesnek tűnik a többi felhasználó számára, hiszen egy általuk ismert személytől származik. Legyen óvatos, ne osszon meg gyanús hivatkozásokat. A csalók sokszor a WhatsApp vagy más üzenetküldők segítségével kommunikálnak azokkal a felhasználókkal, akiket törvényes források használatával találtak meg (például piactereken vagy szobafoglalási szolgáltatásokban), és a kártékony üzenetekben is ezeket használják kommunikációs módként. Még ha az üzenetek és a weboldalak valódinak is tűnnek, a hiperhivatkozásokban nagy valószinűséggel található valamiféle elírás, vagy pedig másik helyre irányítanak át. Még ha az üzenet vagy a levél az egyik legjobb barátjától jött is, ne feledje, hogy az ő fiókját is meghekkelhették. Minden helyzetben maradjon óvatos. Még ha egy üzenet barátságosnak tűnik is, akkor is vigyázzon a hivatkozásokkal és a csatolmányokkal. Telepítsen fel megbízható biztonsági megoldást, és kövesse az általa javasoltakat. A biztonsági megoldások a problémák nagy részét automatikusan megoldják, és szükség esetén riasztják. (szí) A gazdagok űrutazása a légszennyezés növekedését hozhatja MTI-HlR A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja: egy rakétaindítés akér 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad - olvasható a The Guardian brit napilap honlapja. Richard Branson angol milliárdos július 11-én a Virgin Galactic fedélzetén járt a világűr peremén, űrhajójuk nagyjából 86 kilométeres magasságba ért el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója is hasonló útra készült tegnap. Mindkét üzletember az űrutazások jelentős kiterjesztésében reménykedik, űripari vállalataik mindennapossá akarják tenni az űrturizmust. Az új magánűrhajók indítása azonban hatalmas környezeti költségekkel járhat Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja. Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges, ezek az üzemanyagok jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe (Shutterstock) Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges. A SpaceX vállalkozás Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai űrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez. Ezek az üzemanyagok jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe. A rakéták szén-dioxidkibocsátása a repülőgépekhez képest kicsi, de évente mintegy 5,6 százalékkal nő - mondta Marais, aki már egy évtizede végez szimulációkat. „Egy hosszú távú repülőúton a szén-dioxid-kibocsátás 1-3 tonna. Egy rakéta felbocsátásáé 200-300 tonna” - hangsúlyozta. Jelenleg azonban a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például 14 rakétakísérlet volt a világon a NASA szerint. Ezzel szemben a légi forgalomban naponta átlagosan több mint százezer járat repült. A rakétákból a kibocsátás azonban közvetlenül a felső légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig - két-három évig - megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felső részében - ahol felhőkké alakul -melegítő hatású lehet. „Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is lehet hatása” - tette hozzá. Közelebb a földhöz minden üzemanyag hatalmas hőt bocsát ki, ami ózont juttathat a troposzférába, ahol az üvegházhatású gázként működik és feltartóztatja a meleget. A széndioxid mellett a kerozin és metán típusú üzemanyagok kormot is termelnek, és a légkör felső részében az ózonréteg megsemmisülhet az égő üzemanyagok összetevőinek kombinációjával. Marais szerint az új űrfejlesztések körül mindig nagy az izgalom, de lehet felelősségteljesnek lenni, amikor valami izgalmasra vállalkozunk. Óvatosságra int az űrturizmus iparág növekedésével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szabályok az általuk használt üzemanyagokról és azok környezetre gyakorolt hatásáról. „Nincsenek szabályok a rakéták kibocsátását illetően. Cselekedni kell, amíg a milliárdosok még csak vásárolják rakétajegyeiket” - hangoztatta.
