Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-21 / 166. szám

Ismeretlen anyag szivárgott egy bősi telepen, a rendőrség nyomoz Barnás-fekete, bűzlő anyag szivárgott a telepen (Rendőrségi felvétel) Patkány harapott meg egy pácienst a kórházban 6 |_________ ______ KASSA A kassai Louis Pasteur Egye­temi Kórház (UNLP) fertőző­osztályán fekvő, koronavírus­ban szenvedő páciensek egyikét a hétvégén megharapta egy pat­kány. Az esetről először az RTVS számolt be. A kórház nem tagadja az esetet, ugyanakkor nem értik, hogy kerülhetett rá sor, hiszen rendszeresen teljes körű patkányirtásra is sort kerí­tenek. Miután a rágcsáló betévedt a | kórházkomplexum fertőzőosz­tályára, bemászott a páciens ágyába. Az esetről a kórház egyik alkalmazottja értesítette a sajtót. Kérdéseinkkel felkeres­tük a kórház vezetését. „A páci­ens megpróbálta eltávolítani a patkányt a szobáról, de az köz­ben megharapta. A klinikán dol­gozó kollégák a rágcsálót kivit­ték a teremből” - tájékoztatott Monika Krisková, az UNLP szóvivője. A kórház állításai szerint a harapást követően a pá­ciensnél semmiféle következ­mények nem jelentkeztek. A klinikát és annak környékét ala­posan átfésülték. „A kórház munkatársai ezt követően olyan módosításokat végeztek el az épületen, amelyek meggátolják a hasonló esetek megismétlődé­sét” - tette hozzá a szóvivő. Ha valaki patkányharapást szenvedne, az orvosok szerint hagyni kell, hogy a sebből ki­folyjon egy kisebb adag vér, majd azt követően alaposan ki kell tisztítani. A harapás az em­bereknél lázat és fejfájást, aller­giás reakciót is okozhat, de tü­netmentesség esetén is azonnal fel kell keresni az orvost. (nr) Környezetszennyezés gyanúja miatt indított nyomozást a rendőrség Bősön. Vasárnap egy helyi vállalat telephelyére vonultak ki az egységek, vizsgálják, hogy mekkora környezeti kár keletkezhetett. rrei A környezetvédelmi felügyelő­ség hívta fel a rendőrség figyelmét a bősi üzemre, ahova vasárnap dél­után érkeztek ki a rendőrség egy­ségei. „Több tartály és fermentáló van a telepen, amelyekben a takar­mányt baktériumok segítségével biogázra és digesztátumra bontják. Az egyik 8 méter magas tartályból bűzlő barnás-fekete folyadék folyt ki, a tartály mintegy 10 méteres körzetében. Az anyagot földakadá­­lyokkal egy betonderítőbe terelték, ahonnan egy másik tartályba szi­vattyúzták azt” - vázolta fel a lá­tottakat Zlatica Antalová, a Nagy­­szombati Kerületi Rendőr-főka­pitányság szóvivője. A rendőrség környezetszennyezés ügyében in­dított nyomozást. Ha nyomozás és az anyag elem­zése után kiderül, hogy veszélyes anyag szivárgott a talajba, egyéves szabadságvesztéssel büntethetik az elkövetőt. Kérdésünkre, hogy mekkora a szennyezés mértéke, és mikorra várható az anyagok elemzésének eredménye, a folyamatban lévő el­járásra hivatkozva nem válaszolt a szóvivő. Megkerestük a környezet­védelmi felügyelőséget is, hogy ki­RÉGIÓ derítsük, mi alapján szólították meg a rendőrséget, milyen anyagok szi­vároghattak a telepen, ezek milyen károkat okozhattak, és korábban volt-e példa hasonló esetre. Lap­zártáig azonban nem válaszoltak a kérdéseinkre. „A helyi biogázüzemben történ­hetett szivárgás, erről a szomszé­dos farm képviselői tájékoztattak, és azt is közölték, hogy 100 köb­méternyi anyagot már kiszi­vattyúztak. A hely az állami gaz­daság területén van, amely mellett egy farm található, a félreértések elkerülése érdekében felhívták a fi-2021.július21. I www.ujszo.com gyeimet arra, hogy nem tőlük indult a szivárgás” - nyilatkozta Fenes Iván, Bős polgármestere. Fenestől azt is megtudtuk, hogy nem az el­múlt napok esőzései váltották ki a szivárgást, hanem gondatlanság és gazdasági problémák következmé­nye lehet. Győrt még nem védi az ártól a gigabemházás CSÉFALVAY ATTILA Bár már közel 90 százalékban elkészült a beruházás, még nem védi Győrt a gönyűi torkolati műtárgyba épített árvízkapu a mostani árhullámtól - szerencsére a másodfokú készültség ezt nem is teszi indokolttá. A közel 30 milliárdos fejlesztést jövő tavasszal adják át. i3Zim Kedd este a magyarországi Nagy­baj csnál tetőzött a Duna, nem sokkal a harmadfokú árvízvédelmi készült­ség szintje alatt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a védvonala­kon figyelőszolgálatot állított fel, a beavatkozó egységeket készenlétbe helyezte, ám mivel a víz a töltések között maradt, a védekezés elsősor­ban a szivárgó vizek megfigyelésé­re, az általuk okozott károk megelő­zésére koncentrált. Győrben a Duna visszaduzzasztá­­sa okán is a Mosoni-Duna elöntette a rakpartokat, az Aranypartot, s ma tetőzik. A 2013-as dunai árhullám utáni vizsgálatok megállapították, hogy mértékadó árvízszint Győrben 125 centiméterrel emelkedett. A Moso­ni-Dunára fentről a Rába, Rábca, Lajta felől jön az árhullám, alulról pedig tölti, emeli a szinteket a dunai Ha elkészül, Győrnél egy méterrel csökkentheti a tetőző vízállásokat az új zsilip (A szerző felvételei) visszaduzzasztás. A kettőből össze­­adódik a tetőző vízállás, mely nyolc éve minden addigi rekordot meg­döntött. A Gönyűnél épülő torkolati műtárgy árvízkapuja ezt a szintet csökkentheti. Ha ugyanis alulról nem engedik telni a medret, s a Mosoni-Duna torkolatát teljesen lezáiják árvízkapuval, akkor azt csak a felülről érkező vízhozamok töltik. Az a kérdés, hogy mikor le­het kinyitni a zsilipet, miként ala­kul a dunai vízállás közben - mert a torkolat lezárásával a fentről érke­ző vízhozam sem tud belefolyni a Dunába. A modellezés szerint 2013-ban Győrben egy méterrel alacsonyabb lett volna a tetőző víz­szint, ha akkor már megépül és működik az árvízkapu. Ez a véde­kezés szempontjából óriási kü­lönbség a töltésekre és a keresztező műtárgyakra ható terhelés szem­pontjából. A helyiek népi kezde­ményezésével, 83,2 ezer aláírással megtámogatott torkolati műtárgy megépítése 2017 decemberében indult. Ebben feljebb teszik és el­zárják a Duna és a Mosoni-Duna torkolatát Észak-Dunántúl egyik legnagyobb beruházásában, mely közel 30 milliárd forintból jövő ta­vaszra fejeződhet be. Megtartja, nem engedi gyorsan kifolyni majd a vizet a Mosoni-Dunából, zsilipén újraindulhat a hajóközeledés Győr felé, árvízkor pedig alacsonyabb szinten tarthatja a folyót a megye­­székhelyen. A négynyílású, vasbeton szerke­zetű műtárgy már közel 90 százalék­ban kész. A hajózsilip mellett két víz­­szintszabályozó nyílás található ben­ne, 12 méteres ny ílászélességekkel. A létesítmény bal oldalán, ezek mellé épült egy 2,5 méteres nyílászélességü halátjáró. A műtárgyhoz kapcsolódik egy új alvízi és felvízi meder vára­kozóterekkel, ahol a hajók ki tudnak kötni, s megvárják az átzsilipelést. Ahhoz, hogy rá tudják kormányozni a Mosoni-Duna vizét, az eredeti medret le kell zárni, áttölteni a Győr- Gönyű kikötő felett - ezekre infor­mációink szerint a következő hetek­ben kerülhet sor. „Az árvízkapu még nem használ­ható az árhullám elleni védekezésre, mert még nem teljesen kész, s az át­töltés sem történt meg” - reagált kérdésünkre Németh József regio­nális vízügyi igazgató. A szegmens elzárásait most kiemelték. A torko­lati műnek az átadásához két hóna­pos próbaüzemen is át kell esnie — a jövő év első felében. A Szigetközbe ilyenkor sok szlo­vákiai kenus vendég érkezik. A du­nai mellékágrendszerekben jelentő­sen megnőnek a vízsebességek, sokfelé kell számítani komolyabb mennyiségű uszadékra is a folyón, ezért a szakemberek felhívják a ví­zitúrázók figyelmét a fokozott óva­tosságra. Kedden Győrnél megúszott az Aranypart, a töltés lábáig ért a Mosoni-Duna

Next

/
Thumbnails
Contents