Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2021-07-02 / 151. szám

www.ujszo.com I 2021. július 2. KÖZÉLET 3 Egyszerűbb ügyintézést, de magasabb díjszabást hozhat az új építési törvény Túl sok igazolás, aláírás és pecsét - a szakemberek és vállalkozók szerint az építési engedélyezési eljárás továbbra is rengetegfelesleges hivatali ügyintézéssel jár, amin változtatni kellene (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. Drágább építkezés, átvert önkormányzatok - a kormány által tervezett új építési törvényt máris renge­teg bírálat éri. Hogy mire szá­míthatunk, ha mégis elfogad­ják, arról Szabó Zsolttal, a komáromi Investconsult Kft. társtulajdonosával, a Szlová­kiai Ingatlanirodák Nemzeti Szövetségének (NARKS) az elnökségi tagjával beszél­gettünk. A jelenleg érvényes építési tör­vényt már rengetegszer módosí­tották, a szakemberek ezért egy teljesen új jogszabály kidolgozá­sát szorgalmazták. A Stefan Holy (Sme rodina) kormányfőhelyettes által jegyzett és nemrég tárcaközi egyeztetésre bocsátott új építés­ügyi törvény javaslatát azonban máris rengeteg bírálat érte. Való­ban szükségünk van egy teljesen új törvényre? A jelenlegi építési törvényt 1976 óta használjuk, emiatt több szem­pontból sem felel meg a mai köve­telményeknek. így az sem csoda, hogy a jelenlegi kormány ezt a jog­szabályt - a területfejlesztési és az építészeti törvénnyel párhuzamosan - is igyekszik módosítani, ami teljes mértékben indokolt. Az egyik fő ok az építőipar fellendítése, ami több gazdasági problémát is megoldana. Hogyan módosítanák az új sza­bályok az építési engedélyezési el­járást? A jó hír, hogy a tervek szerint jövő januárban életbe lépő új törvény fel­gyorsítaná az építési engedélyezte­tést, lerövidítené a határidőket és csökkentené a bürokráciát. Ján Palencár, a NARKS elnöke szerint is indokolt egy olyan új építési törvény elfogadása, amely egyrészt lerövi­dítené az engedélyeztetés idejét, másrészt megvédené a lakosokat az engedély nélküli építkezésektől, il­letve ezeknek a nyakló nélküli utó­lagos legalizálásától. Az építési tör­vény egyik újdonsága az URBION elektronikus rendszer lesz, amely­nek a célja, hogy háromszor gyor­sabbá tegye az engedélyeztetési fo­lyamatot. Az érintett felek és az épí­tési hivatal között is elektronikus formában történik majd a kommu­nikáció. Az önkormányzati szakmai szervezetek szerint „az előterjesz­tett javaslat nagyban privatizálná az állam és az önkormányzatok feladatait, előnyben részesítve a magáncégeket és építési befekte­tőket, óriási lehetőségeket terem­tene a korrupció számára”. Való­ban ilyen nagy az aránytalanság, vagy csak az önkormányzatok fél­tik a törvény adta előjogaikat? Az új törvény több kompetenciát is átvenne az önkormányzatoktól. Egy kompromisszum alapján az ön­­kormányzatok továbbra is végeznék az építési engedélyeztetési jogkörü­ket, de megváltozott feltételekkel, miközben 170-re csökkenne az épí­tési körzetek száma. Véleményem szerint a területfejlesztési tervezetek kidolgozásának az önkormányzatok hatáskörében kellene maradnia. A vállalkozásom során gyakran talál­koztam azzal, hogy a kisebb önkor­mányzatok nem dolgoztak ki terü­letfejlesztési tervet, így nehezítették a befektetők helyzetét. A legtöbb önkormányzat nem tud megbirkózni az engedély nélküli építkezésekkel sem, mert nincs erre kapacitásuk. Ebben próbál segíteni az állami épí­tési felügyelet. A szakemberek arra is figyel­meztetnek, hogy a Holy által elő­terjesztett javaslat az építési en­gedélyezési eljárás illetékének a látványos növekedésével számol, amit a lakosság is megérezné. Drágulhatnak emiatt az építke­zések? Az építési engedélyek kiadásának az illetéke elérhetné a kivitelezési összeg akár 1,25 százalékát. Ez több szakértő szerint is jelentős tétel len­ne, és negatívan hatna a lakhatás árá­ra. Az engedélyeztetési folyamatok leegyszerűsítése és felgyorsítása ugyanakkor az építőipari termelést akár 5-10%-kal is növelné, ami je­lentős áfabevételt hozna az államnak. Az elmúlt időszakban azonban már így is drágult az építkezés, hi­szen szinte az összes ehhez szük­séges alapanyag ára megugrott. Milyenek a tapasztalatai ezzel kapcsolatban? Az építkezési anyagok ára az el­múlt évben sajnos látványosan nőtt. Ez azért van, mert több stratégiai építőanyag (például az acél) gyártá­sa sem fedi a jelenlegi keresletet. Az építőanyagok árainak az emelkedé­se elérte az 50-100 százalékot. Több kivitelező cég nehezen tud korrekt árajánlatot elkészíteni, mivel több, építőanyagot gyártó társaság csak egy hétre tudja garantálni az árakat, 20-25 százalékkal emelkedett azonban a munkadíj is. Milyen hatással voltajárvány az ingatlanszakmára, és milyen trendekre számíthatunk az elkö­vetkező időszakban? A járványügyi korlátozások ér­dekes módon nem lassították le az ingatlanpiac fejlődését, az ingatlan­árak sem csökkentek. Kijelenthet­jük, hogy a lakóingatlanok piaca immunis a koronavírus-járvány ál­tal generált válság ellen. A nagyobb városok esetében az éves áremelke­dés a lakóingatlanok esetében elérte az 5-10 százalékot. A régi panella­kások magas árszínvonalát elősegí­tik a bankok továbbra is előnyös hi­telfeltételei és a lakásépítés vissza­esése is. Az ingatlanárakat ráadásul a folyamatosan dráguló építőanya­gok is befolyásolják. Az elkövetke­ző időszakban, legalábbis rövid időtávon belül nem várok változást, a járvány várható őszi hulláma kö­rüli bizonytalanság miatt azonban egyelőre nehéz megjósolni az ága­zat jövőjét. A vállalkozók átlátható szabályokat követelnek ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai vállalkozók érdekképviseleti szervezetei szerint már nem lehet tovább halogatni az építésügyi szabá­lyok átfogó módosítását. A12 legnagyobb munkáltatói szervezet ezzel kapcsolatban egy építésügyi javaslat­­csomagot dolgozott ki a kormány számára. Pozsony. A vállalkozók döntő többsége elégedetlen a jelenlegi épí­tési törvénnyel és a területrendezési hatósági eljárásokkal, az építési en­gedélyekkel kapcsolatos jelenlegi szabályok szerintük rengeteg aka­dályt gördítenek a vállalkozások út­jába. Az engedélyek hosszadalmas kiadását, a gyerekcipőben járó elekt­ronikus ügyintézést, az építésügyi hi­vatalok szakmaiatlanságát és átlátha­tatlan döntési mechanizmusát tartják a legsúlyosabb problémáknak. „Az építkezésekkel kapcsolatos szabá­lyok minősége meg sem közelíti a fejlett országokban tapasztalt szintet. Az építésügyi szabályozás reformja ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy ja­vítsunk a szlovákiai vállalkozói kör­nyezeten” - állítja Peter Serbia, a (TASR-felvétel) Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) ügyvezető igazgatója. Serina szerint azonban nem csupán bírálják a régi építésügyi törvényt, ja­vaslataikkal szeretnének bekapcso­lódni az új szabályozásról folyó szak­mai vitába is. A munkáltatói érdek­­védelmi szervezetek ezért kidolgoz­ták az új építési törvénnyel kapcso­latos javaslatcsomagjukat. A vállal­kozók egyik legfontosabb követelé­se, hogy az új szabályozás nagyobb szakmai követelményeket fogalmaz­zon meg az építésügyi hivatalokkal szemben, tegye egyszerűbbé és gyor­sabbá az építési engedélyezési eljá­rást, vessen véget a hivatali igazolá­sok esetében tapasztalható visszássá­goknak, és tegye lehetővé a lehető legtöbb esetben az elektronikus ügy­intézést. Serina szerint átláthatóbbá kellene tenni az építésüggyel kapcso­latos jogszabály ok rendszerét is, hogy a vállalkozók könnyebben eligazod­janak a törvényekben. (mi.TASR) RÖVIDEN Mikor hozza a posta a nyugdíjat? Pozsony. A július 5-ei munkaszü­neti nap, Cirill és Metód napja mi­att az elkövetkező napokban vál­tozik a nyugdíjkifizetés időpontja is azoknak, akiknek nem a szám­lájára érkezik a nyugdíj, hanem ezt a postás hozza - figyelmeztet Zu­­zana Dvoráková, a Szociális Biz­tosító szóvivője. Akiknek a postás normál esetben július 4-én vagy 5- én vinné ki a nyugdíjat, azok ehhez most egy nappal később július 6- án jutnak hozzá. (mi) Kisebb a lyuk az idei költségvetésen Pozsony. A koronavírus-járvány miatt növekvő állami kiadások el­lenére az idei első félévben csök­kent az állami költségvetés hiánya az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a pénzügyminisztérium legffissebbjelentéséből. Eszerint az állami költségvetés kiadásai az idei első félévben elérték a 11 mil­liárd eurót, nagyjából 1,2 milliárd euróval haladva meg az egy évvel korábbiakat. Ezzel párhuzamosan azonban 1,7 milliárd euróval, 7,6 milliárd euróra nőttek a bevételek is, az első féléves költségvetési hi­ány így 3,4 milliárd euróra esett vissza az egy évvel korábbi 3,9 milliárdról. A szaktárca szerint a javulás elsősorban a nagyobb adóbevételeknek köszönhető, ezekből ugyanis idén csaknem 6,3 milliárd euró folyt be az állam­kasszába, 1,3 milliárd euróval, vagyis nagyjából 27 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. (mi) Módosuló járulékfizetés Pozsony. A vállalkozóknak és az önálló kereseti tevékenységet folytatóknak (SZCO) e hónaptól változnak a járulékfizetési köte­lezettségeik - figyelmeztet a Szo­ciális Biztosító, amely szerint a változásokról j úlius 21 -éig auto­matikusan értesítik az érintetteket, akiknek ezt így nem kell külön igényelniük. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents