Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-19 / 164. szám
2 I KÖZÉLET 2021. július 19. I www.ujszo.com A magyar pártokat Gombaszög is megosztotta m$ A felvidéki magyar pártok fúziójának a lehetőségeiről és buktatóiról az Új Szó szervezésében Tokár Géza, Öllös László ésTóth Barnabás Felicián politológusokkal beszélgetett lapunk újságírója (Fotó: Gombaszog) CZÍMER GÁBOR Gombaszög. Az MKP és az összefogás politikusai mellett a szlovák kormánypártok, a Fidesz képviselői, valamint Gyimesi György is jelen volt a hétvégén a Gombaszögi Nyári Táborban. A Híd - többek közt Gyimesire hivatkozva - távol maradt, majd kiderült, a vezető szlovákiai magyar politikusok egyik vitájára a pártot meg sem hívták. A rendezvény szombati napján az egyik beszélgetésre a tábor szervezői meghívták az MKP-t, az Összefogást és Gyimesi Györgyöt, az OLaNO parlamenti képviselőjét, a Híd azonban, mint azt a párt szóvivője, Magdeme Klára lapunknak megerősítette, nem kapott meghívót. Erről Orosz Örs, a rendezvény főszervezője, aki az Összefogás alelnöke is egyben, lapunknak elmondta, a Híd elnökével még korábban beszélt erről a témáról, aki szerinte elzárkózott attól, hogy Gyimesivel bármilyen kommunikációt folytasson. „így nem kapott meghívást” - mondta a Hídról szólva Orosz arról a beszélgetésről, amelyen az OEaNO-s politikuson kívül Berényi József, az MKP alelnöke, Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője vett részt, és amelyet Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője vezetett. A vita résztvevői, a moderátort beleértve, saját bevallásuk szerint nem tudtak a Hídnak a konkrét programból való mellőzéséről, ezzel együtt azonban többször is hangoztatták, helytelen lépés volt a párt részéről, hogy távol maradt a rendezvénytől. Hidas kifogások Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Híd visszamondta részvételét a Gombaszögi Nyári Tábor egy másik programpontjáról, az Új Szó által rendezett hárompárti vitáról. A Híd ezt azzal indokolta, hogy a rendezvény szervezői teret adtak az általuk dezinformációs portálnak tartott Körkép.sk-nak és Gyimesinek. így a lapunk által az MKP, a Híd és az Összefogás képviselőinek részvételével szervezett vitára végül nem került sor. Ez lett volna az egyetlen programpont, ahová a Sólymos László vezette párt képviselői meghívást kaptak. Ehhez tartozó hír, hogy a sajtóban megjelent információk szerint az MKP elnöksége is olyan álláspontot képviselt, a párt maradjon távol a gombaszögi közéleti vitáktól. Ezt azonban Berényi és az MKP elnöke, Forró Krisztián is tagadta. „Nem volt elnökségi ülésünk” - mondta Berényi. Gyimesi pedig visszautasította a Hídnak az irányába megfogalmazott vádjait, amelyek szerint a képviselő a három párt egyesülése ellen dolgozik. „Mégis mivel tenném ezt?” - tette fel a kérdést. Egyben bírálta, hogy a Híd többek között az ő személyére hivatkozva mondta le az MKP és az Összefogás képviselőivel folytatott közös nyilvános vitát. Körbezsarolás Az egyesülési szándékának hangot adó MKP, Híd és Összefogás közötti tárgyalásokról, a fúzió lehetőségeiről és buktatóiról így végül lapunk szervezésében, a rendezvény pénteki napján Öllös László, Tokár Géza és Tóth Barnabás Felicián politológusok beszélgettek. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a három politikai szubjektum közötti egyeztetési folyamat jelenleg a kölcsönös zsarolási potenciálra épül. Mindhárom párt ugyanis kölcsönösen azzal fenyegetheti egymást, hogy amennyiben az adott szereplő kimarad egy esetleges együttműködésből, a választásokon önállóan indul, a többi, magyarokat megszólítani szándékozó szubjektum sikerességét veszélyeztetheti. Öllös arra is rámutatott, hogy a pártoknak a szlovákiai magyar társadalomban egyfajta pozitív mintaadó szerepet kellene betölteniük. Homofóbvita A rendezvény közéleti beszélgetéseinek vendégei voltak a magyar és a szlovák parlament képviselői is. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kérdésünkre megismételte pártja álláspontját a magyar pedofilellenesnek nevezett, valójában azonban homofób intézkedéseket tartalmazó jogszabályról. Ennek értelmében tagadta, amit lapunk hasábjain Fiala-Butora János emberjogi jogász publikált, mely szerint a szexuális kisebbségek diszkriminációja nemzetközi szinten azt is jelenti, hogy a magyar kormány a határon túli magyar kisebbségekről is lemondott. Németh beszélgetőpartnere, Martin Klus (SaS) szlovák külügyi államtitkár kijelentette, ő személyesen nagyon helyteleníti a kérdéses magyar jogszabályt. A szlovák kabinetnek azonban nincs a kérdésben egységes álláspontja, mert a kormánypártok nem egyformán ítélik meg a problémát. A beszélgetésen felmerült, Klus februárban arról beszélt, azért nem akarták megengedni, hogy a Szlovákia területén élő polgárok érzelmi vagy kulturális kötődés alapján felvehessék egy másik ország állampolgárságát, mert az olyan problémákat okozna, mint Kelet- Ukrajnában, Dél-Oszétiában és Abbáziában. Mindhárom esetben arról van szó, hogy Oroszország az említett régiókban élő polgárok egy jelentős részét valamilyen módon magához tartozónak vagy állampolgárának tartja, amire hivatkozva aztán fegyveresen is támogatta az érintett térségek kiszakadását Ukrajnából és Grúziából. Klus a kijelentéséért nyilvánosan bocsánatot kért. „Soha nem tartottam a magyarul beszélő embereket biztonsági kockázatnak” - mondta. Az államtitkárt a kérdéses kijelentéséért korábban élesen bírálta Gyimesi is, aki üdvözölte az államtitkár bocsánatkérését és a köztük levő konfliktust lezártnak tekinti. A kettős állampolgársági törvényről a rendezvényen szintén vendégként részt vevő Juraj Seliga (Za l’udí) parlamenti képviselő kérdésünkre elmondta, kitart a kormánya álláspontja mellett. Eszerint egy másik ország útlevelét a jövőben is csak bizonyos feltételek, így például az ottani lakhely, vagy ingatlantulajdon mellett lehetne megszerezni. A munkáltatók szerint túl gyorsan nő a minimálbér A szlovákiai gazdáknak elegük lett az ígéretekből, több pénzt követelnek Pozsony. A munkáltatók szerint jövőre is indokolatlanul nagy összeggel nőhet a minimálbér, ami még nagyobb károkat okozhat a gazdaságnak, emiatt ugyanis lelassulhat a foglalkoztatottság növekedése. A munkaügyi minisztériumnak, a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek július 15-éig kellett volna megállapodniuk a jövő évi minimálbér összegéről. Mivel ez nem sikerült, a minimálbér összege ezúttal is az automatikus törvényi mechanizmus alapján nő, vagyis a két évvel ezelőtti havi átlagbérhez viszonyítva állapítják meg, ennek kell elérnie az 57 százalékát. Konkrét számokban kifejezve ez 23 eurós növekedést jelent, vagyis az idei 623 euró jövőre 646-ranő. A Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) lapunknak eljuttatott közleményében jelezte, elfogadják a törvényi mechanizmus által okozott emelkedést. Ugyanakkor hangsúlyozzák, az efféle béremeléseknél figyelembe kell venni a jelenlegi gazdasági nehézségeket. „Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben felelősségteljesen kell hozzáállni a minimálbér emeléséhez, nehogy még nagyobb károkat okozzunk a gazdaságban és a munkapiacon. A közös célunk az, hogy a foglalkoztatottságot a lehető legmagasabb szinten tartsuk, ugyanúgy, ahogy a cégek életképességét is. Az előző években a minimálbér ugrásszerűen emelkedett, aránytalanul az átlagbérhez, vagy akár a többi országban levő minimálbérhez képest is” - üzente a munkáltatókat képviselő szervezet. Továbbá megjegyezték: már régóta támogatják a párbeszédet arról, hogyan lehetne növelni az alacsony jövedelmű dolgozók bérét úgy, hogy ne növekedjenek a munkaadók költségei. Úgy vélik, ezzel a stratégiával arra ösztönözhetnék a munkaadókat, hogy még több munkahelyet hozzanak létre az alacsony jövedelmű dolgozók számára. ÖSSZEFOGLALÓ A legdélebbi járáeok után fokozatosan a többi régióban is megkezdik az aratást, amihez a gazdák Magyarországról is kölcsönöznek kombájnokat. A kormányfő nagyobb állami támogatást ígér a mezőgazdaságnak, a gazdák azonban már nem bíznak az ígéretekben. Pozsony. Az alacsonyabban fekvő déli, délnyugati járásokat követően az elmúlt napokban a magasabban fekvő régiókban is hozzáláttak az őszi árpa aratásához, amit azonban több helyen is megakasztottak a hétvégi heves viharok. Hogy megakadályozzák a nagyobb károkat, és minél előbb végezzenek a munkákkal, a gazdák a külföldi kollégáiktól is kölcsönöznek munkagépeket, olyan régiókból, ahol már végeztek a munkákkal, vagy még az aratás előtt állnak. „Elsősorban Magyarországról és Morvaországból segítenek be az aratásba” - mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte Nagyszombat környékén már az őszi búzát aratják, amelyből - a kedvezőtlen időjárás ellenére - egész jó termés ígérkezik. „Az árpa aratása már az északi régiókban, a Trencséni, Báni, Vágbesztercei, Privigyei járásban is megkezdődött, és csatlakoztak az aratókhoz a Bánfai, a Kassai és a Tőketerebesi járásokban gazdálkodók is” - tette hozzá Holéciová. Az aratókat a napokban Eduard Heger kormányfő is felkereste, nagyobb állami támogatásokat ígérve az ágazatnak. „Tisztában vagyunk vele, hogy az elmúlt 10-20 évben a mezőgazdaság nem volt könnyű helyzetben. Mi azért vagyunk itt, hogy ezen változtassunk. OÍyan igazságos támogatási rendszert szeretnénk bevezetni, amely mindenkinek előnyös lenne” - mondta el Heger. A gazdák érdekvédelmi szervezetei azonban már nem hisznek az ígéretekben, és konkrét lépéseket szorgalmaznak. ,.Egyelőre semmi olyan hivatalos információval nem rendelkezünk, amely arról szólna, hogy jövőre növelnék az ágazatnak juttatott támogatásokat” - állítja Holéciová. Az SPPK szerint elsősorban a nemzeti támogatások összegét kellene megemelni, ez ugyanis Szlovákiában elenyészően alacsony. „Ha a 2010 és 2019 közötti időszakot vesszük alapul, Szlovákiában az egy hektárra jutó átlagos támogatás 16 euró körül mozgott, míg az uniós átlag ettől csaknem 30 euróval magasabb. Szlovákia azonban a környező országokhoz képest is aggasztóan alacsony támogatást nyújt a gazdáknak. Míg 2019-ben az egy hektárra jutó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások Csehországban 118, Lengyelországban 35, Magyarországon pedig 33 euró körül mozogtak, Szlovákiában ez 23 euró volt” - tette hozzá Holéciová. Az SPPK szóvivője is elismeri azonban, hogy miután az új miniszter, Sámuel Vicán átvette a földművelésügyi tárca irányítását, látványosan javult a mezőgazdasági szakmai szervezetek és a szaktárca közötti kommunikáció, így van esély a pozitív változásokra. (ml, TASR) NAGYROLAND
