Új Szó, 2021. július (74. évfolyam, 150-175. szám)
2021-07-17 / 163. szám
SZALON ■ 2021. JÚLIUS 17. www.ujszo.com Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalisemlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: info@digitalisemlekezet.eu A hímzésminta és a párttitkár A gombaszögi szabadtéri színpad háttere a Csemadok Országos Kulturális Ünnepély alkalmával minden évben változott, a központi felirat mindig attól függött, hogy az adott évben milyen kerek évforduló volt, s mindig szerepelt valamilyen kétnyelvű jelszó is. Az 1983-as rendezvényen a stilizált faragott kapun és más elemeken túl a díszítés része volt a fehér anyagra festett piros keresztszemes hímzés felnagyított mása, a kapuban egy fejdíszes női alakkal a középpontban. A gombaszögi rendezvény előtt másokkal együtt a járási ideológiai párttitkár, Koren Árpád is megtekintette az új díszletet, s azonnal megakadt a szeme a női alak fejdíszén lévő kereszteken, s menten felismerte a védtelen nézőkre leselkedő ideológiai veszélyt. Azonnal közölte, hogy azt el kell onnan távolítani. Többen is magyarázták neki, hogy ez egy keresztszemes hímzésminta felnagyított mása, úgyhogy a végén egyedül maradt a véleményével, felettese és elvtársai sem támogatták a díszlet eme részének eltávolítást. Koren titkár elvtársnak (aki egyébként magyar szülők gyermeke volt) hivatalba lépése óta szúrta a szemét a nagy tömeget vonzó gombaszögi országos kulturális ünnepély, ahol összesereglettek a szlovákiai magyarok Pozsonytól Ágcsernyőig. Szerette volna elérni, hogy ezt a rendezvényt ne Gombaszögön, hanem az ország valamelyik másik helyén szervezzék meg, s mindig éberen figyelte az éppen aktuális év műsortervét is, nehogy véledenül ideológiailag kifogásolható műsorszám kerüljön a nép elé. Az éber civil rendőrök is minden évben a tömegben elmerülve Bodri kutyaként hegyezték fülüket. A kétnapos rendezvény azonban mindig rendben lezajlott, gondolom, a titkár elvtárs nagy bánatára. Milyen jól jött volna, ha olyasvalami történik, ami miatt végre betilthatták volna a gombaszögi ünnepélyt! Pályafutása során sokkal többet ártott a magyaroknak, mint bármely szlovák elvtárs, sőt felettese sem értékelte különösebben ádagon felüli buzgóságát, magyarellenességét. Koren Árpád járási ideológiai mindenhatót azonban a szlovákok se szerették, mert egyebek mellett nagyon sok főiskolára vagy egyetemre készülő diák továbbtanulási tervét hiúsította meg. Engem is ki akart rúgatni munkahelyemről az 1987-ben a Csemadok Országos Közgyűlésén, a kétnyelvűség hiányáról elmondott felszólalásom után, de nem sikerült neki. Aztán jött a rendszerváltás. Érkeztek a telefonhívások és az utcán is szembesülnie kellett azokkal az emberekkel, akiknek ártott hajdanán. Bizonyára nem bírta elviselni, hogy elveszítette hatalmát, azért menekült öngyilkosságba. Pisztolyával vetett véget életének. L. Juhász Ilona Szerethető, tekintélyes egyetem a célom (Könczöl János felvétele) Dr. Baranyi Péter 2021. július 1-jétől a Széchenyi István Egyetem 4 évre megválasztott, az államfő által kinevezett új rektora. Programjának markáns eleme a tekintélyes, szerethető, magas minőséget hirdető és megvalósító győri egyetem.- Kalocsáról indultam, Kecskeméten, a Piarista Gimnáziumban érettségiztem 1988-ban, majd az akkor még kötelező katonaság következett. Egyetemi tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetemen, villamosmérnök szakon végeztem - kezdi életútja eddigi állomásainak és rektori programjának bemutatását dr. Baranyi Péter.- Miért a villamosmérnöki szakot választotta?- Mindig is villamosmérnök és informatikus szerettem volna lenni. Édesapám is villamosmérnök volt. Nem volt kérdés, hogy én is ebbe az irányba induljak. Gyerekkoromban mindenféle elektromos berendezés érdekelt, de építettem számítógépet is. Gimnazistaként latin-magyar nyelvfordító szoftvert írtam, ami a bonyolultabb nyelvi szerkezetet is felismerte.- Ön ebből a szempontból is jó példát adhat a hallgatóknak, a doktoranduszoknak.- Az a kíváncsiság vitt előre a tudományos pályámon, ami gyerekkoromban is jellemzett. A legfontosabb eredményeim közül hármat említenék. Megalkottam egy matematikai transzformációt, ami az irányításelméletben külön iskolát teremtett. Egy professzor kollégámmal közösen megalkottam a kognitív infokommunikáció fogalmát és tudományos szemlétmódját, amely mára önálló tudományterület lett. Két kollégámmal közösen találtuk fel és alkottuk meg a virtuális valóság alapú böngészőt. Pályafutásom során több mint száz egyetemen voltam meghívott előadó. Ugyanakkor mindig része volt az életemnek a tudományok és a művészetek közötti kapcsolat, harmónia megteremtésének az igénye. 1997-ben, már a tudományos pályám kezdetén, egy fémekből készült, Schöffer stílusát idéző avantgárd szobromért díjat kaptam. Díjazottként két hétig Cézanne szobájában lakhattam — avat be az új rektor alkotóművészi pályájának különleges sikerébe.- Milyen szemléletmódot képvisel?- Eddigi életutam bizonyítja, hogy valódi universitasban gondolkodom. Vallom, hogy a különböző tudományterületek és a művészetek művelése kölcsönösen gazdagítják egymást, ezáltal erősítik az intézményt. Célom, hogy oktatási, tudományos programjaink minél nagyobb része a széchenyis karok együttműködésén alapuljon. Erre már eddig is számos példa volt, említhetném a jogászok és a mérnökök kooperációját az autonóm járművek témakörében. Nagyon fontos, hogy miközben munkatársaink elmélyülnek kutatási területük megismerésében, keressék az együttműködés lehetőségeit más területek művelőivel. Vezetőként fontos feladatomnak tartom, hogy ehhez a közös munkához mindenkinek, minden tudományterületnek, művészeti ágnak egyformán segítséget, támogatást nyújtsak. Közös lehetőségünk és közös felelősségünk, hogy a térség gazdaságának, társadalmának jövőjével kapcsolatos kihívásokra integrált válaszokat tudjunk megfogalmazni. Gábor Dénes Nobel-díjas tudós híres mondása „a jövőt nem lehet megjósolni, de fel lehet találni”. Egyetemünk térségi szerepét is ebben látom, hogy találjuk fel közösen a jövőnket! Nagy az intézmény felelőssége abban, hogy a térség számára meg tudja határozni, mi lesz öt-tíz év múlva. Amikor a japán Gifu kutatóintézetben és a Hongkongi Kínai Egyetemen tanítottam, vagy Angliában kutattam, Dr. Baranyi Péter olyan dolgokat láttam a laboratóriumokban, amelyek később, néhány év múlva megjelentek a mindennapi életben. A Széchenyi Egyetem tudósai is értik, látják a jövőt, az azt formáló irányokat, amit el kell mondanunk, közkinccsé kell tennünk a térség számára. A cégeknek, a hallgatóinknak, a társadalomnak Az egyetem dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ami már a legnevesebb nemzetközi felsőoktatási ranglistákon is tükröződik. A QS világranglistáján idén először szerepel intézményünk, rögtön a 801- 1000. helyen, emellett idén másodszor került a világ legjobbjai közé a Times Higher Education listáján, amely az egyetemeket az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálja. A további fejlődést segíti, hogy a modellváltás következtében intézményünk a következő időszakban egyre inkább saját lábára áll.- Mitől szerethető az egyetem?- Rektori pályázatomban azt írtam, az egyik célom, hogy tekintélyes és szerethető legyen az egyetem. Az utóbbin azt értem, hogy munkatársaink, hallgatóink komfortosan, jól érezzék magukat itt. Épületeink legyenek impozánsak, az általunk nyújtott szolgáltatások pedig nemzetközi színvonalúak. Vallom, hogy a győri egyetem ilyen. Infrastruktúrája bárhol megállja a helyét Európában és a világban. Mert fordítva nem működik: ha egy egyetem nem impozáns, a szolgáltatásai nem minőségiek, az nem igazán szerethető. Arra törekszem, hogy a munkaidő után is színes élettel teli legyen a kampusz. Azt szeremém, hogy a hallgatók „lájkolják” az egyetemet, s amikor diplomával a kezükben elbúcsúznak az alma matertől, visszatekintve, büszkeséggel a szívükben gondoljanak az itt töltött fantasztikus hallgatói évekre. A Széchenyi István Egyetemnek szerencsére nincs kerítése, ami egyrészt a nyitottságát szimbolizálja, másrészt még inkább kihasználandó adottság. Legyünk büszkébbek arra, hogy egyetemünket munkatársaink, a város, a térség közösen hozta létre - mutat rá a rektor. Winkler Csaba
